2010. április 27., kedd

Cecelia Ahern: Talált tárgyak országa

A regény Sandy Shortt történetét meséli el, aki eltűnt egy különleges világban mégpedig a Talált tárgyak országában. Sandy magas, szőke és hihetetlen furcsa személyiséggel bír, aki nem bírja elviselni, hogy a dolgai eltűnnek. Addig keresi szinte már betegesen míg meg nem találja őket. A szülei pszichiáterhez is elküldik, akivel élete további részében is különleges kapcsolatot ápol. Később felnőttként sem képes feladni szenvedélyét, ami azt eredményezi, hogy megalapítja saját ügynökségét mely eltűnt személyek felkutatásával foglalkozik.

Jack Ruttle már egy éve keresi eltűnt testvérét, és egyetlen szalmaszálkánt keresi fel Sandyt, akiben utolsó reménységét látja. Ám azon a napon amikor találkoznának a nő szőrén szálán eltűnik, így Jack most már nem csak a testvérét, hanem Sandyt is keresi. Miközben a férfi minden erejét a keresésre fordítja, addig Sandy olyan helyre kerül ahova már gyerekkora óta álmodozott. Oda ahova az eltűnt tárgyak és személyek kerülnek, a hely, amit senki se ismer.

Életemben először eljutottam odáig, hogy Cecelia Ahern könyvet olvassak Csenga jóvoltából, ugyanis volt oly szíves és kölcsönadta. :) Köszönet érte!


Nos...nem is tudom hol kezdjem. Mielőtt nekikezdtem volna ennek a bejegyzésnek jó pár másik könyvesblog értékelőjét olvastam és szegény regény kapott hideget és meleget. Személy szerint én azoknak a táborát erősítem, akiknek tetszett a könyv, ugyanis engem teljesen elvarázsolt ezzel a kitalált világgal, amit teljesen hihetően ábrázolt az írónő.


Az az igazság hogy még sosem gondolkodtam el azon, hogy azok az elveszett állatok, emberek, és tárgyak amik elvesznek, hova tűnhetnek. Főleg egy személy, akit kétségbe esve keresnek a rokonai és a rendőrség, de valahogy mégsem találják meg a mai modern világban, ahol minden adott hogy az illető életjelet adjon magáról. Viszont az írónő remekül beleválasztott ebbe a témába, és szinte minden ehhez kapcsolatos kérdésemre megadta a választ. Nem volt olyan pont amit ne dolgozott volna ki, így nálam azt érte el, hogy szinte már magam is elhittem hogy létezik. Létezik egy ország, vagy világ ahol az eltűnt tárgyak, emberek és állatok békére, barátokra és szerelemre lelnek. :)

Külön döbbenetet okozott, amikor az emberi hangok is megérkeztek ebbe az országba, ami azt jelentette, hogy az eltűnt személy rokona már kezdi elfelejteni az illetőt. Ez a rész hátborzongató és egyben szomorú is, és ez volt az a pillanat amikor elérzékenyültem, mert belegondoltam abba hogy nekem milyen érzés lenne. Mi lenne, ha az én hangomat hallanám visszacsendülni a fülemben. Brr. :S

Viszont a többi könyvesbloggerrel ellentétben nekem sikerült azonosulni Sandyvel. Habár nem tetszett ahogy él, elszigeteli magát az emberektől, mégis megértem azt a kíváncsiságot ami hajtotta. Ugyanis én is kíváncsi lény vagyok. :) Tudom milyen az amikor valamire nem kapod meg a választ, még ha tudod is, hogy erre nem is lehet választ kapni. :) Egyszóval nekem szimpatikus volt. :)

A történetnek egyetlen egy gyenge pontja van, mégpedig a vége. Nem tetszett. És azért nem tetszett, mert nem úgy fejeződött be, ahogy én elvártam volna. Sőt, egy bizonyos kérdésemre nem is kaptam meg a választ, mégpedig arra hogy Jack Ruttlerrel és Sandy Shorttal mi lesz. Viszont felmerült bennem a gondolat, hogy talán lesz folytatása a könyvnek?

Összességében ez egy különleges könyv, különleges témával melynek van egy két apró hibája, de az én szememben ez elenyésző.

Értékelés: 10/8

Mások is olvasták:
Olvasónapló: ITT
Csenga: ITT
Fairybug: ITT
Pupilla: ITT

2010. április 22., csütörtök

Elisa Rot Mikle: Csak TE!

"Bill bácsi segíteni szeretne a háborúban elárvult gyerekeken, ezért létrehoz egy árvaházat. Az épület egyik szárnyában később katonai kórház kap helyet – így ismerik meg egymást a fiatal orvossal, Artúrral. A háború után az épület egésze kórházzá alakul, és Artúr lesz az igazgató. Családot alapít, fia születik. Alex apja nyomdokaiba lép, ő is orvosnak tanul. Az egyetemen csak egyetlenegy lány érdekli: a csodálatos, vörös hajú Lisa, aki iránt igaz, őszinte szerelmet érez. Vajon mi készteti a fiút mégis arra, hogy gyermekkori barátnőjét vegye feleségül? Évekkel később Alex életét két lánya és a munkája tölti ki. Christina, a fiatalabb lány már elismert ügyvéd, amikor Hans, mint új kolléga, megérkezik a jó nevű ügyvédi irodába. A két fiatal rövid időn belül jó baráttá válik. De valójában ki is ez a fiú, akit Christina nap mint nap körberajong a kedvességével?"

A Csak Te egy családregény, melyben rengeteg szereplő vonul fel, ami szerintem a történet kárára vált. Úgy gondolom, hogy a könyv rövidsége miatt nem sikerült minden szereplőt és helyszínt úgy bemutatni, ahogy azt kellett volna. Lehetett volna kicsit hosszabbra nyújtani a történetet, mely által mélyebben megismertük volna a szereplőket így akár azonosulni tudunk egy-egy karakterrel. A másik, ami szintén zavart a történetben, hogy itt mindenki tökéletes, sikeres, gazdag és karrierista, amiktől kicsit valószerűtlennek hatott a történet.

Ami viszont érdekes a regényben, hogy az egyes szereplők gondolatait úgy emeli ki a szerző, mintha személyes naplóbejegyzést írnának. Ugyanis a könyv végig egyes szám harmadik személyben íródik, de az író bizonyos szereplőket megszólaltat (személyes napló bejegyzés formájában), így szőve tovább a történet szálait. Ezzel is betekintést nyújt a főbb szereplők gondolataiba, mellyel megpróbálja
a szerző közelebb hozni hozzánk őket, de mivel túl gyorsan bukkannak fel majd tűnnek el, nehéz megszeretni őket.

Összességében érdekfeszítő a történet, de még érezni lehet az írónő kezdeti szárnypróbálgatásait. Biztos vagyok benne, hogy a következő könyve hatásosabb lesz, mert ebben a regényben érződik a szerző tehetsége.

A könyvért köszönet a Novum Pro kiadónak!

Értékelés: 10/6

Mások is olvasták:

2010. április 19., hétfő

Anthony Trollope: Hitek és remények

"Rachel Ray, egy elszegényedett polgári család szépreményű leánykája, akinek életét két ellentétes vonzás: a bigott vallásosság eszméinek való megfelelés és az ifjúi szív hevülete teszi pokollá. Özvegy édesanyja és hitbuzgó, ugyancsak özvegy nővére olyan elvárásokkal terhelik a leányt, amelyekkel aligha egyeztethető össze fellobbanó szerelme az öntörvényű, karrierjét egyengető városi ifjú, Luke Rowan iránt. A kisebbik lányát rajongva szerető, ám roppant határozatlan, s mások ítéletén csüggő anya akaratlanul is egyre több akadályt gördít leánykája útjába. A szerelmesek helyzetét még tovább nehezíti a nagy múltú, ám annál ihatatlanabb sört főző cég csökönyös vezetője, Mr. Tappitt és ármánykodó felesége, valamint a kisváros pletyka- és botrányéhes polgársága. E színes kavalkádban szikrázik föl Trollope sziporkázó humora, máig szórakoztató ironikus hangvétele, páratlan egyházkritikája és kiváló karakterábrázolása, amelyekhez képest a történet már-már másodlagossá válik."

Mostanában sikerült vegyesen kiválasztanom azokat a regényeket amiket olvasok, hiszen volt itt vérfarkas, bűnügy, romantika és most egy kis tizenkilencedik század. :) Ezt hívják változatosságnak. :)

Anthony Trollope nevével most találkozok először és remélhetőleg nem utoljára, mivel már számos könyv került ki a tollából. Az író ebben a regényben rendkívül szórakoztatóan mutatja be a tizenkilencedik század emberét valamint a korra jellemző értékrendet és konvenciókat
. Mindemellett ki kell emelnem a gyakori ironikus hangnemet is, ami kifejezetten emelte a könyv színvonalát. A szereplőktől néhol falra tudtam volna mászni, főleg Rachel nővére, Mrs. Prime húzta ki nálam a gyufát. Valószínűnek tartom, hogy az író nem véletlenül ábrázolta ilyennek, mert biztos vagyok benne, hogy az ellenszenvessé tétele volt a cél. Hát ez maradéktalanul sikerült is. Néhol annyira elviselhetetlenül viselkedett, hogy sikerült is felidegesítenie. :) Ellenben Rachel Rayt megszerettem, nagyon kedves szereplő volt az egyébként is szórakoztató regényben. :)

Mindezek mellett szeretném megemlíteni az író kikacsintásnak szánt párbeszédeit is. Ezek néha kifejezetten viccesek voltak, ugyanis ilyenkor kifigurázott egy-egy szituációt vagy emberkét. :) Azt hiszem George Eliott írónál találkoztam hasonló megoldással. Szerintem haláli. :)

Ha esetleg a BBC úgy döntene, hogy szeretne még hasonló regényeket megfilmesíteni, akkor íme egy megfelelő alany, ami csak erre vár. :) Szerintem remek film készülne belőle, legalábbis az elképzelés ami a fejemben van azt mutatja. Kár, hogy a kedves olvasók ezt nem láthatják. :D

A könyvért köszönet a Lazi kiadónak!

Értékelés: 10/8
Mások is olvasták:

2010. április 15., csütörtök

Dennis Lehane: Titokzatos folyó

A regény három gyerekkori barát: Dave, Sean és Jimmy történetét meséli el nekünk. Tizenévesek voltak amikor Davet sötét alakok rabolták el, de mikor négy nap után visszatért, nem csak Dave változott meg, hanem a barátságuk is. Sok év után a három volt barát élete újra keresztezi egymást egy tragikus haláleset miatt.

Igazán lehengerlő regénnyel állunk szemben. Nem csak a történetvezetés remek, hanem a szereplők és azok lelkivilágának ábrázolása is. Nem is emlékszem, hogy ebben a műfajban olvastam valaha olyan könyvet, ahol ennyire mélyrehatóan mutatta volna be az író az emberek érzelmi vívódásait. Nem csak egy egyszerű történetet kapunk, hanem annál sokkal többet, mert a regény olvasása közben mi magunk is átéljük a tragédiát. Még most is beleborzongok. :S
Azért is annyira hihető ez a történet, mert számomra életszerűen viselkednek a szereplők. Hiszen félnek, kétségbeesnek és reménykednek, mint ahogy a való életben is tennék az adott helyzetben.

Mindezek után kíváncsi vagyok, hogyan adták vissza a történetet a filmvásznon. Sokan bizonyára tudjátok hogy a könyvből film is készült, mégpedig Clint Eastwood rendezésében, ami szintén ígéretes lehet. Nagy valószínűséggel a hétvégén meg is nézzük a férjemmel, ha már kikönyörögte legyen valami öröme. :D Egyébként vicces és egyben érdekes is, hogy az író maga is eljátszott a gondolattal, mi lenne ha megfilmesítenék a történetet:

"- Akkor mi ez az egész? Egy ördögi terv, hogy visszavágjon Marcusnak azzal, hogy megöli a lányát? Most már egy filmben vagyunk vagy mi?
- Sean kuncogott: - Ki játszaná magát?
Whitey eddig szürcsölt a szívószállal, amíg már csak a jég csörgött a pohárban.
- Tudod ezen magam is sokat gondolkodom. Megeshet, hogy megoldjuk ezt az ügyet, Szuperzsaru. A New York-i fantomgyilkos meg ilyenek? Tutira vászonra kerülünk. És Brian Dennehy térden állva könyörögne, hogy játszhasson engem."

Egyébként azon morfondíroztam közben, hogy lehet valamit így megírni. Hogy működik ez? Előbb kitalálja az író a szereplőket és úgy alkotja meg a történetet, vagy megírja a végét és úgy a többit? Ez egy igazán elgondolkodtató kérdés. Főleg egy olyan műnél ami ennyire tökéletes és kidolgozott, semmi hibát nem találtam benne.

Értékelés: 10/10***

Mások is olvasták:
Szeee: ITT

2010. április 13., kedd

Maggie Stiefvater: Shiver

Gracet valamikor kislány korában elragadják a farkasok, ám egy gyönyörű sárgaszemű farkas megmenti őt a karmaik közül. A lány és a farkas között innentől kezdve valami különös kapcsolat alakul ki és nem tudnak egymástól elszakadni. Ám ez a kapcsolat eleinte csak annyiban mutatkozik meg, hogy a sárgaszemű farkas néha odalopódzik a ház elé ahol Grace lakik. De aztán egy nap, különös körülmények között mégis találkoznak...

Mindenki annyi szépet és jót írt erről a könyvről, hogy úgy éreztem engem is magával tud majd ragadni. Nagy kuncsorgás, szépen nézés, meg minden földi jó bevetése a kedves kolleginánál, hogy én is hadd olvassam el, ez nekem hű de nagyon fog tetszeni. De csalódtam....

Az első pár oldal elolvasása után úgy véltem engem is be fog szippantani a történet, mint néhány másik könyvesbloggert is. Tetszett ahogy az írónő kivitelezte, hogy hol az egyik hol a másik szereplő szemszögéből láttuk a dolgokat. Ám a századik oldal környékén határozottan elkezdtem unni. S hogy miért? Mert számomra nem okozott akkora élményt, nem volt meg az hűha érzés amit vártam tőle. S egyszer csak azt vettem észre, hogy már annyira nem is érdekel engem ez az egész, még ha az utolsó oldalakon fel is fog pörögni az esemény.

Mindemellett nem is igazán sikerült azonosulnom a főszereplőkkel sem, valahogy most olyan kívülállónak éreztem magam, pedig általában képes vagyok beleélni magam egy-egy szereplő bőrébe. :D Ráadásul Grace szüleit sem igazán sikerült megértenem, hogy miért hanyagolják ennyire a lányukat. Hisz még is csak az övéké? Szóval kicsit fura volt, hogy be se néznek hozzá és abszolút észre sem veszik, hogy valaki alszik a lányukkal. De szerintem a mai fiatalság biztosan örülne, ha a szüleik ilyenek lennének. :)

Ja igen, még mielőtt elfelejtem. :) Nagyon ötletesnek találtam, hogy a kiadó a szöveget kék színben nyomtatta, ezzel is érzékeltetve ezt a különös atmoszférát. Klassz, nagyon klassz. :)

Értékelés: 10/6

Mások is olvasták:
Amadea: ITT
Nancy: ITT
Nita: ITT
Francica: ITT
Könyvmolyok: ITT

Következő bejegyzés Dennis Lehane: A titokzatos folyó című könyve lesz.

2010. április 9., péntek

Susan Elizabeth Phillips: Törékeny szív

Molly Sommerville különcsége akkor kezdődött amikor eladományozta a tizenötmilliós örökségét, gondolván hogy neki nincs szüksége senki pénzére. Azóta egy kis garzonlakásban él, és mesekönyvek írásából próbál megélni. Úgy gondolja, hogy az élete tökéletes kivéve egy dolgot, hogy menthetetlenül szerelmes Kevin Tuckerbe, a Chicago Stars legjobb játékosába. Igaz, Kevin még a nevét sem tudja, de hát ezen nem is kell fennakadni.

Egy szép napon Molly összefut Kevinnel a családi nyaralójukban, ahol egy forró éjszakában lesz részük. Ez lesz az a pillanat amikor minden megváltozik és semmi sem lesz olyan már, mint régen: Molly szíve összetörik és amikor már azt gondolja, hogy a dolgok ennél rosszabbra már nem is fordulhatnának, Kevin fogja magát és újra belép az életébe. De vajon meg lehet változtatni a megváltoztathatatlant?

"
– A tanárunk egyszer megtanított egy technikát, amivel vissza lehet fordítani a felborult csónakokat.
– Hogy kell csinálni?
– Tizennégy éves voltam. Nem emlékszem.
– Akkor miért hoztad szóba?
– Hangosan gondolkodtam. Biztos vagyok benne, hogy így is sikerülni fog.
"

Rengeteg Susan E. Phillips regényt olvastam, de mindegyikben más és más történetet mond el, megunhatatlanul. Nem lehet elmondani a főszereplőkről, hogy hétköznapiak lennének, de azt sem lehet állítani, hogy teljesen tökéletesek. Habár a férfiak mind szexisek, sportosak és szépek, mégis a szívük hölgyének szerelmét valami extra tettel tudják csak elnyerni. Nem csak úgy beleomlanak a karjaikba. :) Na persze a hölgyek se egyszerűek, hiszen mindegyik azt gondolja, hogy ő biztos nem szeretne bele valami macho figurába, ám a végén minden másképp alakul.

Pont ezek miatt szeretem annyira az írónő regényeit, mert elszórakoztatnak a végtelenségig. Kedves olvasóm, ha úgy érzed hogy épp a gödör mélyén csücsülsz és nem tudod hogyan lehet ebből kilábalni, akkor fogj egy SEP könyvet, olvasd el és hidd el minden megváltozik. :)

Egyébként a könyv hemzseg a helyesírási hibáktól, amitől majd frászt kaptam, de igyekeztem nem foglalkozni vele. Nem mondom, hogy egyszerű volt, de ha csak arra koncentráltam volna, biztos vagyok benne hogy akkor nem tudtam volna élvezni a regényt. Úgyhogy próbáljatok meg ti sem foglalkozni vele amikor olvassátok, mert a történet sokkal fontosabb. :)

Értékelés:10/9
Mások is olvasták:

2010. április 7., szerda

Marek Krajewski: Halál Breslauban

„Rituális bűnténysorozat a nácik árnyékában”

A történet a harmincas években játszódik, melyben egy kegyetlen kettős gyilkosság miatt felbolydul az alapvetően békés város, Breslau nyugalma (mai nevén Wrocław, magyarul Boroszló). Miközben a rendkívül intelligens, ám meglehetősen karrierista Mock felügyelő a gyilkos nyomába ered, nemcsak a város elitjének és bűnözőcsoportjainak életét és viselt dolgait ismerhetjük meg, hanem a szemünk előtt zajlik le az a brutális hatalomváltás, amely a náci Németországban következett be a „hosszú kések éjszakája” után. A kíméletlen hatalmi játszmák közepette előbb-utóbb mindenkiről kiderül, hogy van mitől félnie.

Állítólag Lengyelország legjobb könyvét sikerült a kezembe vennem, legalábbis néhány internetes oldalon ezt olvashattam róla. Talán ez a kijelentés nem is áll messze a valóságtól, mert valóban izgalmas krimi volt, néhány apróságtól eltekintve. Marek Krajewski író hazájában már annyira befutott, hogy ennek a sorozatnak már a hatodik kötetét adta ki. Hmm, kíváncsi leszek nálunk mennyire fogják kapkodni. :)


A történet 1933-ban játszódik Németországban, a nácizmus éppen a szárnyát bontogatja, amit az író kiválóan ábrázolt a regényben. A korhűséget azonban kissé talán túlzásba is vitte, mivel a túl sok történelmi tény miatt néhol el is vesztettem a fonalat, ugyanis én nem rendelkezem ekkora történelmi tudással. Ha a szerző készpénznek vette, hogy az olvasóközönsége rendelkezik a megfelelő ismeretekkel, akkor velem egész biztosan nem számolt előre. :D De ettől függetlenül kitűnő korképet kapunk az adott időszakról, így akik imádják a történelmet, azok élvezni fogják ezt a könyvet.

Rengeteg szereplő tűnik fel a színen, akik egytől egyik valamilyen pszichiátriai betegségben szenvednek, ugyanis van közöttük rovarfóbiás, szexmániás stb. stb. stb. Nem is nagyon akarom ecsetelni a dolgokat, mert akkor túl sok mindent árulnék el. :) Viszont az író remekül ábrázolja a karaktereket, így az olvasó könnyen el tudja képzelni az egyes szereplőket, még ha egy kicsit betegek is. :D

Mindezek mellett még egy dolgot szeretnék megemlíteni, van egy utca lista a könyv végén, amiben fel vannak sorolva a történetben szereplő utak és utcák korabeli illetve aktuális nevei. Így akik ismerik valamilyen szinten az országot azok könnyebben tudnak eligazodni, ami igazán kitűnő ötlet volt, habár az én helyismeretemen még így sem segített. :)

Összességében ez egy remek és izgalmas történet, de a korrajz leírásában az író egy kicsit túlzásba esett. Előfordulhat, hogy a folytatásban ez márnem lesz annyira szembetűnő, mindenesetre én várom a további köteteket.

A könyvért köszönet a Magvető kiadónak!

Értékelés: 10/7
Mások is olvasták:

2010. április 6., kedd

Körbepost


A játék menete:
1
. Írd le, hogy ki adta tovább a logót, és linkeld őt.

2. Ajánlj röviden (max. 3 mondatban) 3 számodra kedves könyvet.

3. Add tovább minimum 1, legfeljebb 3 embernek, és figyeld, ki mit ajánl – talán így találsz magadnak újabb kedvenceket.

Köszönöm szépen Joeymanonak az ajánlást. :) Úgy emlékszem kaptam még valakitől, de már meg nem mondom kitől. :D Előre is elnézést kérek tőle, kicsit szétszórt vagyok mostanság. :)

Három könyvet kellene ajánlom, hmm ez aztán az igazán fogós kérés. :) Nem lehetne valami könnyebbet. :D

1. Az első ajánlatom Diane Setterfield: A tizenharmadik történet, mert egyszerűen kötelező minden könyvmolynak. :D

2. A második ajánlatom Garay Zsuzsanna: Találkozások, mert ha csak ránézek eszembe jut az egész történet, és az ahogy éreztem amikor olvastam. Legyetek bátrak és olvassatok magyar kortárs irodalmat. :)

3. A harmadik ajánlatom
Patrick Rothfuss: A szél neve, mert rég olvastam ennyire jó fantasyt, és jelen pillanatban ő vezeti a kategória toplistáját. :)

És akkor még hátra van az utolsó pont, hisz tovább kell adnom ezt a díjat még három embernek. Igyekszem olyan könyves bloggereknek, akik még nem kapták meg ezt a díjat.

1. F-Andinak, mert igazán jól ír.
2. LordPetinek, mert mostanában nem láttam nála postot.
3. Horidának, mert ő is hozzánk tartozik.