2009. november 30., hétfő

Alyson Noel: Kék hold

A Mindörökké folytatásában Ever és Damen szerelme beteljesedni látszik, de valami mindig közéjük áll. Persze nem csak ez jelenti a problémát közöttük, hanem az újonnan felbukkant osztálytárs is, na meg azok a fura dolgok amik az iskolában történnek. Vajon ki lehet ő valójában? Egy gonosz? Vagy csak egy barát?

"
Ketyeg az óra.
Három... kettő... egy... szerelem?
Visszaszámlálás
Három... kettő... egy... Kit szeretsz jobban?"

Nem, nem és nem. Egyszerűen nem hiszem el, hogy lehetett valamit ennyire elszúrni. Kérlek csípjetek meg, hogy nem álmodok. Sajnos mélységesen csalódtam a regényben pedig annyira jó volt az első rész, sőt, azt hittem ennél csak jobb lesz.

Kezdjük azzal, hogy se füle se farka az egész történetnek. Sajnos, a regény egyharmadáig a főszereplő csaj csak szenved és szenved, mint az Alkonyat sorozat második részében Bella. Az van, hogy amíg az első kötet egy igazi csattanóval zárult le és emiatt lehetetlenség lett volna összehasonlítani a Twilight sorozattal, addig sajnos a második részben hihetetlen sok hasonlóságot véltem felfedezni. Pedig igyekeztem nem erre koncentrálni, esküszöm. De ez még talán nem is lenne akkora probléma a végéhez képest, ami igazán nevetségesre sikeredett. :( Úgy érzem az írónő kicsit siethetett a könyv befejezésével kapcsolatban, amit jobban átgondolhatott volna.

Így történt tehát, hogy a Halhatatlanok iránti mutatóm hihetetlen gyorsasággal kezdett a nullához konvergálni. Most már csak arra leszek kíváncsi mi lesz a harmadik részben, amit kevesebb lelkesedéssel fogok várni. :(

Értékelés: 10/4

Mások is olvasták:
Nita: ITT


Novemberi zárás

Fontos bejelenteni valóm van kedves olvasótársaim. Khmm! Szóval kitaláltam, hogy január 1-ig nem veszek semmilyen könyvet sem (ez szomorú hír az online könyvesboltoknak), ezért ez a zárás lesz az idei év utolsó zárása. De előfordulhat hogy esetleg karácsonyra, vagy születésnapomra kapok majd valami könyv féleséget (legalábbis a Mikulásnak írtam össze egy párat). Persze csak akkor, ha nagyon kíváncsiak vagytok rá. :D



+ 3 Vaszary Gábor regény. :)










2009. november 25., szerda

Joanne Harris: Rúnajelek

A könyveket általában két kategóriába tudom rendszerezni, vagy nagyon imádom, vagy nagyon utálom. Na már most a Rúnajelek című könyvvel az a nagy harci helyzet történt, hogy sajnos egyik kategóriába sem illeszkedik bele! Hogy miért? Elsősorban azért mert abbahagytam, így teljes mértékben nem tudok róla véleményt alkotni. Másodsorban pedig azért mert valami nagyon nem stimmel ezzel a regénnyel (egyelőre ezt nem akarom kifejteni, majd akkor ha egyszer kiolvastam). Kérdezem én, hogy ilyenkor mit tegyen az ember? Olvassa tovább és akkor hátha megszereti? Vagy inkább hagyja a csudába az egészet? Én jelenleg az utóbbit választottam, mert nem akarom elrontani az első találkámat Joanne Harris irónővel. Ugye megértitek? Így történt hát, hogy a könyv visszakerült a polcomra, hogy tovább várjon a sorára.

2009. november 22., vasárnap

Vitkolczi Ildikó: Chorum Sieram

Josefine hétéves korában egyik pillanatról a másikra megtanul repülni és erre akkor jön rá, amikor kiesik a vár ablakán. Nem tudja honnan és hogyan kerül hozzá ez az adottság, de egyelőre a birtokában van. Persze egyből rohan a kis családjához elújságolni, hogy mi is történt vele, de valahogy ők ezt nem nézik jó szemmel. Mégis a nagynénje arra kéri gyakoroljon bőszen, mert kitudja mi fog történni a jövőben...

Szeretném mindjárt az elején leszögezni, hogy a könyv méltánytalanul van elhanyagolva, ezért kéretik az írónőre jobban odafigyelni. Ugyanis a regény fantasztikus! Imádtam a történetet és a szereplőket, de utáltam a gonoszt és a koboldokat. Azt hiszem pont erről szólnak az ilyen mesék, hogy el tudjátok határolni a jót és a rosszat.

Rettenetesen tetszett, hogy az írónő próbálta egy tizenkét éves lány szemével leírni a történéseket. Habár bevallom eleinte ez nagyon idegesített, mert a mondatszerkezetek nagyon egyszerűek voltak. De aztán rájöttem, hogy ez így természetes, hisz mégis csak egy kislány szájából halljuk az egészet. :) Meg hát ezt a regényt elsősorban nem az én korosztályomnak találták ki, hanem gyerekeknek. És itt meg is jegyezném a kedves gyermeklelkű felnőtt olvasóknak, hogy ti is vegyétek bátran a kezetekbe. "Miért?" - teszitek fel joggal a kérdést. Mert amíg olvassátok nem kell a csúnya, gonosz hétköznapokra gondolni, hanem arra fogtok vágyni majd hogy ti is tudjatok repülni, még ha kis időre is.

Összességében: vedd kezedbe, olvasd el, csukd be szemed és légy pár percre te is gyerek. :)

"Önök tudnak repülni? És ti?
Gondoltam.
Ami azt illeti, hétéves koromig én se tudtam. Akkor is csak véletlenül fedeztem fel a tudományomat. Kiestem a padlásablakon, de nem zuhantam, csak lebegtem lefelé, miközben a karjaimmal csapkodtam. Aztán bementem a konyhába, ahol a családom tartózkodott, és közöltem velük a nagy újságot."


U.I.: Remélem egyszer lesz folytatása! Én örülnék neki!

Értékelés: 10/10**

Mások is olvasták:


2009. november 19., csütörtök

2009. november 17., kedd

J.R.R. Tolkien: A sonkádi Egyed gazda

A Sonkádi Egyed gazda egy mese arról, hogyan válhat egy egyszerű hétköznapi emberből hős. A felemelkedés akkor kezdődik amikor Egyed gazda Sonkád városából elkerget egy odatévedt óriást. Ekkor a király egy csomagot küld számára, melyben megtalálja a "Faroknyeső" kardot, amivel régen a lovagok a sárkányok farkát vágták le. De a karddal egyetemben megjelennek a sárkányok is és Egyed gazda számára ezzel újabb kalandok kezdődnek...

Emlékszem, hogy amikor kicsi voltam, anyu minden este mesét olvasott elalvás előtt, és az mindig annyira jó volt. Már akkor is imádtam azokat a regényeket amikben voltak tündérek, sárkányok, törpék, tehát azokat amelyek egy kicsit is elrugaszkodtak a valóságtól.
Így amikor lehetőségem volt a molyon elcserélni az egyik könyvemet Tolkien egyik meséjére akkor egyből kaptam is az alkalmon. Persze elsősorban nem saját célra fogom használni, hanem odaadom majd az öcsémnek hogy olvasgassa, de előtte azért le kellett csekkolni hogy nincs-e benne olyan, ami esetleg káros lehet az ő fejlődésére nézve. :D

Nekem nagyon tetszett a történet, pont olyan amilyennek egy mesének lennie kell. Van benne kaland, jó és rossz, meg egy csipetnyi fantasy és még a vége is happy end lett, mint egy igazi régivágású mesében. :) Különös hangsúlyt fektetnék most a külcsínre, ami nagyon jól sikerült a Szukits kiadónak. Imádnivalóak az illusztrációk amik felett órákat töltöttem el, mert mindegyiket külön ki kellett elemeznem, ezért az egy órás könyvet egy egész délután alatt olvastam el. De higgyétek el megérte.

És ha már mese akkor jöjjön egy körkérdés: Felnőtt fejjel is szoktatok olvasni mesekönyveket? Néha azért jó nosztalgiázni egy kicsit, nem?

Értékelés: 10/10

Mások is olvasták:


2009. november 15., vasárnap

Új köntösben az Olvasószoba :)

Amint láthatjátok az Olvasószoba új köntösbe került. Gondoltam ha már közeledik a tél akkor valami vidámmal kellene feldobni az oldalamat, hogy a hideg téli éjszakákon valami meleget is lássunk. Így nagy nehézségek árán, de sikerült kiválasztanom a számomra legtetszetősebb dizájnt. Remélem nektek is ugyanúgy tetszik majd, mint nekem. :)

További jó olvasást és gyönyörködést a kedves látogatóimnak! :)


2009. november 13., péntek

Tova Mirvis: A betért

Betséba egyik pillanatról a másikra megérkezik egy zárt ortodox közösségbe, aki ráadásul teljesen másképp is néz ki, másképp is viselkedik, mint a többi asszony a közösségben, ami közfelháborodást vált ki közöttük. Ezért még ha titkon is, de minden lépésre oda figyelnek, amit természetesen egyből meg is osztanak egymás között. Vajon mindezek ellenére sikerül Batsébának beilleszkedni?

Ez a regény valamikor nagyon-nagyon régen OKK-s könyv volt, de én csak most vettem a billentyűzetet a kezembe, hogy írjak is róla valamit. :)

Amikor kiderült, hogy ez is felkerült az OKK-s listára hirtelen nagyon megörültem. Habár utólag visszagondolva nagy balgaságot követtem el azzal, hogy jelentkeztem rá, amit persze akkor még nem tudhattam. És hát bevallom derekasan, ho
gy abbahagytam a könyvet. Hogy miért? Ennek több oka is van, nézzük őket szépen sorban:

A legidegesítőbb a történetben, hogy a narrátorról nem tudunk meg semmilyen információt sem. Így olyan mint egy szellem, aki kilesi a főszereplő hölgyemény minden egyes cselekedetét. Engem például marhára érdekelt volna hogy néz ki, vagy mit szeret, vagy bármi ami által közelebb kerültem volna hozzá. Sokszor elgondolkodtam azon, hogy bizonyos történéseket hogy tudott megjegyezni/lejegyezni, ha nem is volt ott, de azt hiszem ez már csak az én agymenésem. Lehet hogy túlságosan is kötekedő vagyok? :D

A másik, hogy kísértetiesen hasonlít több másik regényhez is, példának okáért itt van a Csokoládé című Harris könyv. Ugyebár adott az alapszituáció: jön egy vadidegen aki megpróbál beilleszkedni, de persze a többiek ezt furc
sa szemmel nézik, és megpróbálnak mindenhol keresztbe tenni bla bla bla. Nekem nem is a téma választással volt a gondom, hanem inkább a kivitelezéssel. Miközben olvastam akaratlanul is a Született feleségek című sorozat ugrott be, ami még akár vicces is lehetett volna, de a héber kifejezések túlzott használatával, amiből én sokszor egy szót sem értettem, úgy érzem tönkre vágott mindent. Én, mint nem zsidó ember fogalmam sem volt, hogy mi micsoda és sajnos az író nem is fejtette ki őket bővebben, így ahhoz hogy teljes mértékben megértsem a könyvet igazán sokat kellett volna gugliznom. :S

Azt hiszem legközelebb már csak akkor veszem a kezembe, ha megfelelő háttértudással rendelkezem a zsidó nép kultúrájáról :) Úgyhogy nem fogom feladni, hisz ez a téma még mindig érdekel, ezért is szeretném beszerezni a Zsidó menyasszonyt, amivel remélem már nem fogok mellé nyúlni. :)

Értékelés: 10/4

Mások is olvasták
Joeymano: ITT
Szeee: ITT
Nima: ITT


2009. november 8., vasárnap

Vass Virág: Vulévu

Török Szonja harmincéves sikeres nő, akinek a pályája éppen felfelé ível. Mindeközben egy titokzatos udvarló folyamatosan küldözgeti a szebbnél szebb virágokat, mindaddig míg egy kávézóban nem találkoznak. A romantikus széptevő hol megjelenik, hol előbukkan, ami arra készteti Szonját hogy elmenjen egy párizsi forgatásra. És ekkor valami olyan történik a kisasszony életében ami eddig soha... SZERELMES LESZ.

A könyv olvasása közben úgy éreztem, hogy belecsöppentem egy romantikus fekete-fehér filmbe. Ebben az egészben csak az volt a furcsa, hogy mindez a XXI. században játszódik, de mégis valahogy a képkockák úgy pörögtek le bennem mintha mindez valamikor a XIX. században történne. Érdekes. :D Főleg azok a jelenetek erősítették bennem ezt az érzést, amikor Szonja Párizsban volt, sőt néhol teljes mértékben idegennek találtam a high-tech kütyüket, valahogy nem voltak odavalóak. Utáltam amikor kiszakított ebből a mesés világból és visszatértünk a rideg valóságba. :S

Viszont imádtam a furcsa neveket amiket az írónő használt azokra a személyekre akik úgymond mellékszereplői a történetnek, lásd.: Lámplalázné, vagy Asszisztenslány. Eleinte nehezen kaptam el a fonalat, már csak azért is mert a történetben néhányszor ide-oda ugráltunk, így néha nem tudtam ki-kivel van, vagy egyáltalán most hol is vagyunk. De ebbe hamar bele lehetett jönni, meg egy idő után szépen folyt minden a maga medrében és megszűntek ezek az ugrálások is.

Szerintem az utolsó oldalakon (és most itt egy kis SPOILER következik) nem kellett volna beleszőni a történetbe ezt a filmes mizériát, sőt nem is értettem hogy kerül ez ide. Valahogy nem hiányoltam a történetben George Clooneyt, Salma Hayeket meg a többieket, nekem ez már túl amerikai volt. Azt hiszem ezen a ponton majdnem síkitó frászt kaptam és folyamatosan egyetlenegy kérdés vilogott a fejembe "Miért?". Itt megtört bennem a fekete-fehér filmes elképzelésem és helyette belépett valami túl modern, valami más és ez nem tetszett. Egy biztos: ÉN másképp fejeztem volna be.

Egyébként ennek az egész történetnek van egy fajta varázsa és ezt nagyon jól illusztrál a borító, ami kimondottan gusztusosra sikeredett. Habár kiborultam, hogy a könyv hátulján és belsejében is Vass Virág néz rám, de az is igaz, hogy ma már nincs Pesten olyan terület ahonnan ne ő tekintene vissza. De azért ez már kicsit sok volt. :)

A regény vége engem elszomorított, valahogy nem lett kerek ez az egész, vagy talán csak heppiendet vártam. Nem is tudom, azt hiszem csalódott vagyok. :S Mindenesetre nekem tetszett Vass Virág írása még ha kicsit furcsa is így elsőre, de valószínűleg befizetek a következőre is ha lesz még. :)
Ja és kérek mindenkit, hogy mellőzze a Fejős Évával való összehasonlítgatást, mert két különböző stílusban pötyögnek mind a ketten. :)

Értékelés: 10/8

Mások is olvasták:


2009. november 5., csütörtök

Sophie Kinsella: Emlékszel rám?

Lexi Smart egyszerű kis élete egyik napról a másikra megváltozik, amikor egy kisebb balesetet szenved. Csakhogy a baleset során kiesik három év az emlékezetéből és arra ébred, hogy minden megváltozott körülötte. A megszokott egyszerű élete után hirtelen lett egy menő férje, egy menő háza és egy menő állása. De ahogy múlnak a napok hirtelen rájön, hogy már nem minden olyan mint régen: a barátai elfordultak tőle, a kollégái egyenesen utálják és a férje sem az aminek látszik...

A kolléganőm valamikor hónapokkal ezelőtt a kezembe nyomta ezt a regényt hogy olvassam el, mert kíváncsi volt az ÉN véleményemre. Most jutottam el odáig, hogy eleget tegyek az Ő kérésének. :)


Hol is kezdjem. Nem voltam annyira elragadtatva tőle az elején, sőt majdnem félbe is hagytam, mert számomra nem volt hihető ez a történet. Nem tudtam elképzelni, hogy valakinek csak úgy kimarad három év az emlékezetéből, CSAK három év. Emiatt kicsit döcögősen is ment az eleje, de egy idő után túltettem magam rajta és
később máris sokkal élvezetesebbnek találtam a történetet.

Idegesítő szerepe van Lexi férjének, aki egy igazán undok kis fráter (néhol meg tudtam volna fojtani). Biztos vagyok benne, hogy én a hajamat tépném, hogy ha az uram előállna valami kézikönyvvel, amiben utasításokat kapnék hogyan éljek vele egy fedél alatt. Brr! Mindig is imádtam a spontán dolgokat. :) Ezenkívül volt még két dolog ami szúrta a szememet a könyvben: 1) rettenetesen utáltam a lábjegyzeteket benne, amik igazán sutára sikeredtek. Könyörgöm, miért kell megmagyarázni olyan dolgokat, amiket szerintem a XXI. században mindenki tud, vagy legalábbis majdnem mindenki. Példának itt az egyik kedvencem: "Eric bepötyögtet valamit a blackberryjébe*, elteszi, majd felveszi az aktatáskáját." Lábjegyzetben: *A vállalati számítógép-hálózattal összekapcsoló mobil-internet. :S
2) Furcsa volt számomra
, hogy Lexi és Jon egyik pillanatról a másikra neki álltak tegeződni, ugyanis a regény háromnegyed részéig ők magázódtak. Sitty-sutty pikk-pakk! Minden kertelés nélkül máris olyan bensőséges és baráti lett a viszony, hogy csak na. Azt nem tudom, hogy ez a fordító hibája-e vagy esetleg az író hagyta ki a hivatalos "tegeződhetünk-e" kérdést, de mindenesetre furcsa volt.

Összességében azért nem volt olyan rossz könyv ám, sőt az utolsó oldalakat kicsit végig is izgultam. :) De azt hiszem jobb volt ez így, hogy a kolléganőm ajánlásával olvastam el, nem pedig magam költöttem el rá a pénzt. Így mindenki boldog lehet, főleg Ő mert végre elolvastam a könyvét! :D

Értékelés: 10/6

Mások is olvasták:
Olvasónapló:
ITT
Akik szeretik a könyveket:
ITT
Betűvető: ITT

Csenga: ITT


Novemberi megjelenések

William P. Young: A viskó
Megjelenés: 2009.11.06


Richard Yates: Egy jó iskola
Megjelenés: 2009.11.09

John Ajvide Lindqvist: Engedj be!
Megjelenés: 2009.11.09

Kate Mosse: A kripta
Megjelenés: 2009.11.09

Colette: Chéri
Megjelenés: 2009.11.11

Richelle Mead: Vámpírakadémia
Megjelenés: 2009.11.12

Grace Tiffany: A türkizköves gyűrű
Megjelenés: 2009.11.12

Fejős Éva: Eper reggelire
Megjelenés: 2009.11.15

Karen Rose: Sikíts értem
Megjelenés: 2009.11.15

Rita Monaldi, Francesco Sorti: Secretum
Megjelenés: 2009.11.16

Joanne Harris: Aludj kislány
Megjelenés: 2009.11.16

J. R. Ward: Beavatás
Megjelenés: 2009.11.20

Rácz Zsuzsa: Nesze Neked Terézanyu!
Megjelenés: 2009.11.23

Gena Showalter: Éjsötét csók
Megjelenés: 2009.11.25

Sherrilyn Kenyon: Éjféli vad
Megjelenés: 2009.11.28












avagy ezek közül mit várok
annyira (előjegyzésben lévő listám) ...:

William P. Young: A viskó
"Magyar nyelven is megjelenik a már sokak által nagyon várt könyv, A Viskó (The Shack). Egy regény, aminek sikerével – és tartalmával – még a Forbes Magazin is foglalkozott… Nem gyakran fordul elő! (2009. június 8.) Egy, a telepesek által elhagyott rozoga, rossz emlékeket idéző viskó (A Viskó) egyszeriben döbbenetes titkok tárházává válik, ahol izgalmas találkozások során a megbocsátás gyógyító ereje és hatalma is felragyog a sebzett szív számára. William P. Young megrázó regénye az utóbbi idők egyik legnagyobb könyvsikere, rövid idő alatt 8 millió példányban fogyott el! A sok vitát kiváltó regényről azt tartják, hogy olyan hatással lehet korunk kereszténységére, mint a Zarándok útja a maga idejében. A sokat megélt színésznő, Demi Moore a Twitteren keresztül ajánlotta rajongóinak és férjének, mivel Ő maga „ sorsfordító erejű” üzenetre talált a könyv elolvasása közben."

Richelle Mead: Vámpírakadémia
"
A világsikerű sorozat első kötetében Lissa Dragomirt és Rose Hathawayt két év bujkálás után elfogják és visszazsuppolják a Montana erdőségeinek mélyén megbúvó Szent Vlagyimir Akadémia vaskapui mögé. A vámpíriskola a mora uralkodói családok és dampyr testőreik számára szolgál oktatóhelyül. Az akadémia falain belül a két lánynak különböző viszálykodással, rosszindulatú pletykákkal, tiltott szerelemmel és fenyegetésekkel kell megbirkóznia. De mindketten tudják, hogy a legnagyobb veszély a kapukon kívülről leselkedik rájuk."

Colette: Chéri
"Minden idők egyik legnagyszerűbb francia regényírónője a 20-as évek Párizsában írta meg a Chéri című könyvét, amely egy korosodó nő és fiatal férfi vigasztalhatatlan szerelmét írja le. A könyvből Michele Pfeifer főszereplésével Stephen Frears rendezésében 2009-ben kosztümös nagy játékfilm készült, melynek hazai bemutatója november közepén lesz. A film megjelenésével egy időben a filmplakáttal azonos címlappal jelenik meg hosszú évtizedek után újra ez a megható szerelmi történet. Colette (1873–1954) műveiben igyekezett a nők sorsát igen árnyaltan, pszichológiai érzékenységgel ábrázolni. Az első írónő, akit a Goncourt Akadémia meghívott soraiba. "

Karen Rose: Sikíts értem
"Daniel Vartanian nyomozó megesküdött, hogy megtalálja a várost rettegésben tartó sorozatgyilkost, aki egy tizenhárom évvel korábbi bűncselekmény minden részletét lemásolva szedi áldozatait. Daniel öccse hagyatékában fényképeket talál, amelyek talán nyomra vezethetik, miközben saját családja pokoli történetével is szembesítik. Hamarosan Alex Fallon, a gyönyörű ápolónő is képbe kerül, aki ijesztően hasonlít az egykori bűncselekmények egyik áldozatára, és így esélyes célpontja a megszállott gyilkosnak, része lehet a perverz és érzéki játéknak. Daniel egy ördögi elme csapdájába keveredik, Alex szerelméért pedig a legvakmerőbb ötlettől sem riad vissza...

Karen Rose világhírű sorozata a romantikus thriller műfajának legjobbja, díjnyertes könyveit számos nyelven kiadják, olvasótábora lelkesen várja az írónő bestsellereit."


2009. november 3., kedd

Susan Elizabeth Phillips: Se veled, se nélküled

Gracie Snow harminc éves szűz, aki az öregek otthonában dolgozott egészen addig, míg a híres sportoló Bobby Tom Denton személyi asszisztense nem lett. Ám azonnal a feje tetejére állnak a dolgok Gracie életében, amint ők találkoznak. Nem elég, hogy az első találkozáskor Snow kisasszonynak sztriptízt kell előadnia, de folyamatos piszkálódások kereszttüzét kell kiállnia...

Alig vártam ennek a könyvnek a megjelenését, így azt hiszem ÉN is azok közé az emberek közé tartozom, akik legelsőként foghatták a kezükben.

Sokan kérdezték miért vagyok annyira oda az írónő műveiért, de azt hiszem ezt sohasem fogom tudni megmagyarázni. Egyszerűen olyan bájjal, olyan olvasmányosan írja le a jobbnál jobb sztorikat, hogy az olvasó csak azt veszi észre hogy fogynak és fogynak a lapok. Sőt, bizonyos helyzetekben kénytelenek vagyunk hangosan felnevetni akaratunkon kívül, mert hihetetlen csavarokat tud beleszőni egy-egy történetbe.

Ebben a regényében továbbra is ott van a romantika, a humor, összességében az a kedves báj, amiért lehet szeretni az írásait. Imádnivalóak a szereplők, mindegyiknek meg van a saját személyisége, habár most kivételesen agyborulást kaptam Bobby Tom Dentontól, aki most egy igazi önző férfi, aki nem lát tovább az orránál. :) De hát ez mind mellékes, mert ugye happy end lesz a vége.
Viszont volt egy érdekes mellékszál a történetben, amit nyugodtan kihagyhatott volna Phillips, ugyanis én nem éreztem odavalónak, de ettől függetlenül igazán élvezetes mű!

A Victoria kiadónak üzenem, hogy most tőlem kapott egy csomó fekete pontot (Egyes! Leülhet!). A szöveg tele van helyesírási hibákkal, ami sokszor szúrta a szememet és mindemellett még a csomagolás is gyatra, hisz első alkalommal szétesett a könyvem amint kinyitottam. Ez kicsit felbosszantott! Irgum-burgum! Még szerencse, hogy van a kis családomban egy könyvkötő, aki pikk pakk újra össze tudja rakni nekem. :)

Ja és még a címmel sem vagyok megelégedve, szerintem lehetett volna nyugodtan hagyni az eredetit (Heaven, Texas), mert az sokkal jobban passzolt volna! Na de elég ennyit a fikázásból. :)

Értékelés: 10/10

Mások is olvasták:


Októberi beszerzések

Ha már el vagyok maradva az általam olvasott regények bejegyzéseivel, legalább az októberi beszerzéseimet lessétek meg. Most újdonságként még az árát is hozzá csapom (Nima ötlete volt), azért hogy lássátok néha milyen szerencsésen lehet vásárolni. Ha valakit érdekel szívesen elárulok egy-két titkot. :D











kettő együtt: 4525 Huf













kettő együtt: 1390 Huf













Kettő együtt: 1580 Huf












Kettő együtt: 900 Huf





+ 3 darab Zilahy Lajos könyv potom 1710 forintért. Ha jól számolom
összesen költöttem kb. 10 000 forintot előző hónapba. Azt hiszem ügyes voltam. :D