Szabadság

Sziasztok!

Egy pár napra el kell tűnnöm, a fránya angol miatt. Sajnos tanulnom kell, pedig annyira nincs kedvem. Süt a nap, meleg van, napozni kéne nem gondoljátok? :D

Remélem azért hiányozni fogok. :D

Read More

Adele Parks: Férjek és szeretők

Álóhhhááááá. Mai témánk a Férjek és szeretők, ezt a könyvet szintén az Alexandrában vettem jó occsóért, mert megérte. Nagyon jó kis könyv. :) Na de ne siessünk ennyire előre. :)

A könyv hősnője ("?" habár ez lehet, hogy rossz kifejezés, ebben az olvasmányban :)) Connie, aki nem is tudom miként dolgozik, mert csak egyszer tesz rá utalást és urambocsá, de nem jegyeztem meg (elnézést kérek mindenkitől), és férjnél van. Férje Luke aki építészként dolgozik, nagyon édes, nagyon helyes, szóval nagyon tökéletes. De mindez Connie-nak nem elég, mert elkezdi hajtani a szenvedélyt, ugyanis unatkozik és meg is találja egy csábulj-el típusú pasiban. Ami igencsak nagy hiba volt a részéről, mert először a barátnői fordulnak el tőle, majd a férje... De vajon képes lesz mindezt visszaszerezni?

Ez a mű egy "egynapalattkitudom" olvasni kategóriájú könyv. Régóta szemezgettem vele és csak most jutottam el odáig, hogy meg is vegyem. Igen hamar túl is rágtam magam rajta, de nem véletlen, hisz nagyon tetszett. Vicces, egyben izgalmas és szórakoztató is. Olyan témát feszeget, ami a nagy világban szerintem már nem minden napos. Miért csaljuk meg a férjünket, miért akarunk többet és többet? Igaz ezekre a kérdésekre nem kapjuk meg a választ, csak arra mutat rá a könyv, hogy mit veszíthetünk, ha mindig csak a többet akarás vezet minket. Néha érdemes magunkba nézni, végig gondolni, hogy a cselekedeteinkkel mennyi mindenkit megbánthatunk...

Na de nem is szeretnék több szót fecsérelni erre, aki szereti az e-fajta könyveket az ragadja meg az alkalmat és vegye meg. Majd ha végére ért, üljön le és gondolkodjon el rajta. :)

Röviden és tömören: jó kis könyv volt, érdemes volt kiadni érte azt az 500 forintot. :D

Értékelés: 9/10

Read More

Ugo Di Fonte: Az ételkóstoló

Kedvenc pasasom valamelyik nap haza állított ezzel a könyvvel, tudván hogy igencsak régóta szemezgettem vele. (Hát nem édes? :) sóhaj) Természetes miután abbahagytam a Kávé és Kung-fu olvasását egyből magamhoz ragadtam és szerencsére nem is csalódtam.

Elsősorban tudnotok kell, hogy Peter Elbling a mű valódi szerzője. Peter Elbling angol származású kanadai szerző, aki zenész, filmszínész és forgatókönyvíró is egyben. A mű megírásához Ugo Di Fonte kéziratát használta, és ez az a pont amikor elgondolkodhatunk azon, hogy ez a történet valóban megtörtént-e vagy sem. De ezt döntsék el a kedves olvasok. ;)

A főhős Ugo egyik pillanatról a másikra Federico király ételkóstolójává lép elő. ( Ami lehet akár szerencsés vagy szerencsétlen dolog a sors részéről, attól függ honnan világítjuk meg a dolgokat.) Innentől kezdve folyamatos rettegésben él, hisz akkoriban igencsak divatos dolog volt a mérgezés. Ugo igyekszik mindent megtenni, azért hogy elkerülje halált és mindeközben egyetlen lányát is próbálja felnevelni, aki egyre többet és többet szeretne. Nemsokára a herceg bizalmasa lesz, és elkíséri őt háztűznéző útjára Firenzébe, ahol akkoriban számos zseniális művész, többek közt Michelangelo is dolgozik. Bár feleséget nem találnak a hercegnek, építészeti és művészeti tervekkel érkeznek vissza, és hamarosan megkezdődnek a munkálatok Corsoliban, Federico herceg udvarában.

Hogy miért is tetszett?

Mert visszarepülünk az időben nem is keveset, hisz mindjárt az első oldalakon kiderül, hogy az 1500-as években vagyunk. Imádom ezt a korszakot, lovagok, királyok, királynők, bálok, hintók és ez mindez egy műben valósul meg, ez egyszerűen fantasztikus.

Ami igazán megfogott ebben a könyvben és nagyon nem tetszett a Kávé és Kung-Fuban, azaz első szám első személy. Ugyanis a szerző végig ebben a stílusban ír, ami annyira jól sikerült neki, hogy a végén úgy érezzük mi vagyunk az a bizonyos ételkóstoló. Habár ha őszinte akarok lenni én örülök annak, hogy nem vagyok az, hisz végig izgulni mindenegyes nap a reggelit, az ebédet és vacsorát úgyhogy bármikor meghalhatsz, köszönöm de én ezt inkább kihagyom. Aki egyetért velem az kérem tartsa fel a kezét. :) Köszönöm!

Ugo lánya Miranda volt számomra a mumus. Ha tehettem volna akkor többször is felpofoztam volna. Sokszor feldühített a viselkedése, sokszor észre sem vette, mennyire szereti az édesapja és mennyi mindent meg tesz érte. A lány személyiségét röviden valahogy így tudnám megfogalmazni: hálátlan, önző és nagyravágyó. Egyetlen egyszer csillant meg a szeretete az édesapja iránt, mégpedig akkor amikor Ugo haldoklott.

Ne olyan könyvre számítsatok, ami kikapcsolja az agyat, mivel igencsak oda kell figyelni arra, hogy az ember ne veszítse el a fonalat. Persze ne azt gondoljátok, hogy ez egy baromi nehéz mű, de azért fontos odafigyelni a részletekre.

Szinte odarepültem az 1500-as évekbe, átéreztem és átéltem Ugo félelmét, örömét és fájdalmát. Én ezekért a könyvekért vagyok oda, amit teljesen egészében végig lehet élni, mint egy filmet aminek a főszereplője TE magad vagy. Aki szeret olvasni és szereti ez a fajta könyveket az szerintem tudja miről beszélek.

Ja, még mielőtt elfelejteném, ami a könyv címlapján van az egy baromság. El ne higgyétek, szerintem nem lehet hozzáhasonlítani Monty Python-hoz, vagy Roberto Benigni-hez ezt a művet. :S

Értékelés: 10/10

Read More