2010. december 17., péntek

Neil Gaiman - Terry Pratchett: Elveszett próféciák

"Ha hihetünk Anges Nutter szép és pontos próféciáinak az egyetlen teljesen megbízható jövendölésnek a világ jövőjéről , akkor a világ egy szombati napon ér véget. Ami azt illeti, most szombaton. Nem sokkal uzsonnaidő után, ami elég nagy fejtörést okoz Crowleynak, a Pokol itt ügyködő démonának (korábban kígyónak), és ellenpárjának, Azirafaelnek, aki aktív angyal és passzív antikvárius. Ők ugyanis szeretnek itt lenni. Így hát meg kell állítaniuk az Apokalipszis Négy Motorosát, kivédeni a Boszorkányvadász hadsereg (létszám: két fő) támadását, mindenekelőtt pedig megtalálni tibetiek, földönkívüliek, atlantisziak és egyéb helyi érdekek között az Antikrisztust, akiről annyit lehet tudni, hogy jelenleg tizenegy éves és egy angol kisvárosban unatkozik."

Neil Gaiman írót elég jól ismerem, egy-két regényét már olvastam, de Terry Pratchetthez még nem volt szerencsém. Nem azért, mert nem hallottam a könyveiről, egyszerűen még nem jutottam el odáig, hogy olvassak tőle bármit is. De ami késik nem múlik. :)

"Van az a trükk, amit babszemmel és három pohárral csinálnak, nagyon nehéz követni, és valamilyen oknál fogva, talán a nagyobb izgalom kedvéért, némi aprópénz is gazdát cserél.
Most lelassítjuk a szöveget, hogy mindenki követhesse a trükköt."

A regény történetmesélése kiváló, habár voltak olyan részek, amelyeket kicsit szájbarágósnak éreztem, de azt hiszem ez a legkevesebb amit felróhatok a szerzőknek. A szereplők remekül vannak kitalálva, mindannyian egytől egyig lenyűgözőek és egyediek. Érezhető, hogy az angyal és a démon a főszereplő, de számos mellékszereplő is megjelenik a könyvben, akik tovább színesítik a történetet.

Úgy érzem Neil Gaiman és Terry Pratchett kiváló történetet alkottak meg, habár nem sok regényt fogtam eddig a kezemben, ami a két szerző közös munkájának gyümölcse lenne, de egy biztos, hogy ez rettentően jól sikerült. Színes, vagány és elsősorban humoros. :)

"Tudod, nem elég tudni, hogy mit hoz a jövő. Tudni kell azt is, hogy mit jelent."

Igaz én egy picit többet vártam a sok pozitív kritika miatt, de így is nagyon jól szórakoztam a történeten. Érdemes azoknak is a kezükbe venni, akik nincsenek oda annyira az elrugaszkodott dolgokért, de szeretnek nevetni és mosolyogni. :)

A könyvért köszönet az Agave kiadónak!

Értékelés: 5/4

Mások is olvasták:
Pupilla: ITT
Miestas: ITT
Memoir: ITT

2010. december 13., hétfő

Várólista csökkentés 2011-ben!

A Lobo oldalán találtam ezt a játékot, és hát természetesen nem hagyhattam ki. :) A játék lényege, hogy ki kell választani 12 db könyvet az otthoni polcról amit a 2011-es évben el kell olvasni. :) És hogy mi a tét? Hát természetesen egy könyv, mi más. :D

Ez lesz az én listám:

Anne Dickson: Új hang

Gregory Maguire: A boszorkány

Molnár Ferenc: Az éhes város

Sue Monk Kidd: A sellő legendája

Jeanette Winterson: Gubancrom

Robert J. Sawyer: Flashforward

Tibor Fischer: A béka segge alatt

Bíró Szabolcs: Sub Rosa

Dennis Lehane: Sötétség, fog meg a kezem

Lángh Júlia: Párizs fű alatt

China Miéville: Armada

Christopher Priest: A tökéletes trükk

2010. december 12., vasárnap

Torey Hayden: Egy gyerek

"Egy hatéves lány fához kötözte és felgyújtotta hároméves társát. A kisfiú válságos állapotban került kórházba. Van-e élet ezek után a kislány számára?

Ez a könyv csak egyetlen gyermek története. Nem azért íródott, hogy sajnálatot ébresszen. Nem is azzal a szándékkal, hogy egy tanárt megdicsérjenek a munkájáért. Még kevésbé azért, hogy riogassa a békés és boldog tudatlanságban élőket. Nem. Ez a könyv csupán válasz szeretne lenni arra a kérdésre, vajon frusztráló dolog-e mentálisan beteg gyerekekkel dolgozni. Egy dal szeretne lenni, amely az emberi lélek tiszteletére íródott, egy kislány tiszteletére, aki olyan, mint valamennyi gyermekem. Mint mi mindannyian. Valaki, aki élni akar."

Mi az első szó ami eszembe jutott, amikor leraktam a könyvet: az hogy ÚRISTEN, és most rengeteg érzés kavarog bennem, egyszerre vagyok szomorú és dühös, de egy biztos, ez a könyv még napokig nem fog ereszteni. Már az első pillanattól kezdve tudtam, hogy nem fogom tudni majd letenni, tudtam hogy nem lesz könnyű majd megemészteni, de én akkor is akartam. Annyira sebezhetőek a gyerekek és néha észre sem vesszük, hogy mekkora fájdalmat tudunk okozni nekik.

Sheila pici volt a korához képest, bűzlött a több napos pisiszagtól és kosztól. Erőszakos volt, ráadásul az édesanyja otthagyta az autópálya kellős közepén, aki nem volt több mint húszéves. Miután édesapja kikerült a börtönből, azóta ő viseli a gondját a kislánynak. Amikor bekerült Torey osztályába feszült volt és ideges, ő maga nem tudta kezelni a helyzetet ahogyan kezdetben a tanárnő sem. Ám Torey szépen lassan megtörte a jeget és sikerült a bizalmába férkőznie. Minden lépést kétszer meg kellett fontolni, mert ez a kapcsolat annyira törékeny volt, hogy bármikor összetörhetett. Ahogy haladtam a sorokkal, a kislányt én magam is a szívembe zártam, pedig a viselkedése taszított. Nem is értettem , hogy Torey miként képes ilyen türelemmel viseltetni iránta, ám szépen lassan észrevette Sheila vonzó és hasznos értékeit. A tanárnő igazán különleges tehetséggel bír, mert képes volt felismerni és kezelni a kislányt, aki néha olyan volt mint egy vadmacska. Sokáig azt hittem ez a különleges kapcsolat örökre megmarad, ám a sors másképp hozta.

Felmerült bennem a kérdés: mi van akkor ha Torey Hayden csak egy egyszerű tanár? Akkor is tudta volna kezelni Sheilát? Hiszen néha ő maga is belátta, hogy túllép saját hatáskörén és akarva akaratlanul, de másképp lépett fel mint ahogy az elő van írva. Néha igenis az észérvek helyett az ösztöneire hagyatkozott, ami nem biztos hogy minden esetben megfelelő döntés volt. De azt hiszem nem is ez a lényeg, hanem a végeredmény, mert megmentett egy gyermeket.

Óvatosan a könyvvel, mert az ember velejéig hatol és képes beférkőzni az agy minden egyes szegletébe. Készülj fel rá, hogy többször fog kiülni a döbbenet az arcodra, mint az öröm, de néha muszáj szembenézni a valóssággal, hogy összetörjünk és összerakjuk magunkat.

"-Te félsz, William - közölte Guillermo. - Mitől félsz?
Kinyújtottam a kezemet. - Gyere, ülj ide mellém.
Felkelt és odajött. Átfogtam a vállát.
- Ijesztő dolog, amiről beszélünk, igaz?
Bólintott. - Az ágyam alatt néha por van, amikor a mamám nem porszívózik.
- William most nem ez a téma - szólt rá Peter.
- De én félek a portól. Az szokott eszembe jutni, hogy a porszemek valamikor emberek voltak. Lehet, hogy halott emberek vannak az ágyam alatt.
- Ez hülyeség.
- Nem, mert benne van a Bibliában, Peter, hogy porból jöttél és porrá leszel, ha meghalsz. A Biblia mondja. A mamám megmutatta nekem. Kérdezd csak meg Torey-t."

Értékelés: 5/5***

Mások is olvasták:

2010. december 9., csütörtök

Megjelenés!!!!!

Na! Csak hogy ne legyen egyszerű összeírni a kívánságlistánkat karácsonyra! :) Íme még néhány megjelenés:

Torey Hayden: Egy gyerek

Egy hatéves lány fához kötözte és felgyújtotta három
éves társát. A kisfiú válságos állapotban került kórházba. Van-e élet ezek után a kislány számára? Ez a könyv csak egyetlen gyermek története. Nem azért íródott, hogy sajnálatot ébresszen. Nem is azzal a szándékkal, hogy egy tanárt megdicsérjenek a munkájáért. Még kevésbé azért, hogy riogassa a békés és boldog tudatlanságban élőket. Nem. Ez a könyv csupán válasz szeretne lenni arra a kérdésre, vajon frusztráló dolog-e mentálisan beteg gyerekekkel dolgozni. Egy dal szeretne lenni, amely az emberi lélek tiszteletére íródott, egy kislány tiszteletére, aki olyan, mint valamennyi gyermekem. Mint mi mindannyian. Valaki, aki élni akar.

Gaál Viktor: Arche II.

A kultuszregénnyé lett "ARCHE - Boszorkányszerelem" folytatása. Jópár év eltelt azóta, hogy Kai visszaszerezte végül az Őskönyvet, az Arche-t. Hiába hagyta ott azonban a Város őrületét, nem lehet nyugta, mert túl nagy hatalmat vigyáz ahhoz, hogy ne akadjanak olyanok, akik meg akarják kaparintani tőle ezt az istentelen alkotást. Kai pedig olyan ellenséggel találja szemben magát, amelyre még ő sem számítot. Ezoterikus thriller/fantasy egy világot átszövő, évezredes összeesküvésről, amely áthatja mindennapjainkat és amely boldogtalanságban tartja az emberiségét, de mi nem látjuk, mert társadalmunk bekorlátoz, vakká tesz.


Greg Keyes: Hollóisten I. ( A Folyamszülött folytatása)

A roppant Folyam, ez a hatalmas és éhes isten a hegyektől a távoli tengerig kanyarog, és a földek, amelyeket érint, az uralmát nyögik. Erejének senki sem állhat ellen: minden más istent és szellemet felfalt, vagy elűzött a maga közeléből. Ám a pusztákon, ahol már nincs hatalma, csak úgy nyüzsögnek a kisebb-nagyobb természetfölötti lények, szellemek és lelkek. E veszélyes és idegen földre menekül a Váltott Isten elől saját lánya, Hezsi, a nhóli hercegnő, hogy a síkság vad nomádjai között végre szabad lehessen. De a Folyam visszaköveteli őt: minden erejét és ravaszságát összeszedve arra tör, hogy ismét hatalmába kerítse. Perkart, a pásztorok népéből származó ifjút végzete ugyancsak a Váltott Istenhez köti: szerelmének, a forrásúrnőnek megesküdött, hogy végez a Folyammal. S bár a kardját istenek kovácsolták, jól tudja, vállalkozása mennyire lehetetlen és reménytelen. Ők ketten csakis a Hollóisten segítségével győzhetnék le a Folyamot a Holló azonban kétszínű és álnok; aki benne bízik, csupán még nagyobb veszélynek teszi ki magát. A Váltott Isten gyermekei színpompás, gazdag világán istenek és halandók vetélkednek egymással a hatalomért. Greg Keyes könyvciklusa a felnőtt, értékteremtő fantasy alapműveinek egyike.

2010. december 8., szerda

Richelle Mead: Dermesztő ölelés

"Rose Hathaway élete tele van gondokkal. Nem elég mindaz a nehézség, amit dampyr testőrtanoncként kell átélnie, ráadásul oktatója, a vonzó Dmitrij valaki másra vetett szemet. A köztük lévő szoros kapocs miatt pedig Rose folyton akkor hallja legjobb barátnője, Lissa Dragomir gondolatait, amikor az barátjával, Christiannal enyeleg. A Szent Vlagyimir Akadémiát azonban megtámadják az élőhalott strigák, akik korábban több királyi vérű nemesi családot lemészároltak. Így az iskolának a legjobb dampyr testőrökre van szüksége, többek közt Rose anyjára, a legendás, ám szigorú Janine Hathaway-re. Az idei sítábor kötelező, ám Idaho hótól csillogó lankái csak látszólag biztonságosak. A könyörtelen strigák halálos veszélyt jelentenek mindenki számára, és Rose-nak cselekednie kell. De a hősiességnek mindig ára van. "

Nagy nehezen rászántam magam arra, hogy végre megírjam ezt a bejegyzést, elvégre mindjárt kiolvasom a harmadik részt is :D. Az az igazság, hogy picit keserű a szám íze, mert én egy kicsivel többet vártam, mint amit kaptam. Míg az első rész tele volt izgalommal és feszültséggel, addig a második kötetben már lassabb mederben folytak a dolgok. Persze ennek is meg van a maga szépsége, de egy nagyobb löket után az olvasó valami hasonlóra számít a folytatásokban is. De javítsatok ki ha tévedek :).

Ebben a kötetben sok olyan kérdésre megkapjuk a választ, ami az első kötetben kimaradt. Természetesen ez várható volt, hiszen egy sorozat esetében nem szabad lelőni egyből az összes poént, hanem hagyni kell, hogy szépen lassan kibontakozzon előttünk a történet minden egyes apró részlete. Ha belegondolunk akkor egy-egy különlegesebb édesség esetében sem szabad egyből felfalni az egészet, hanem hagyni kell hogy az ízlelőbimbóink felfedezzék maguknak a finomabbnál finomabb részleteket. :) Azt hiszem a Vámpírakadémia sorozat is hasonló, minél többet olvasom annál inkább több részlet bontakozik ki előttem. A főszereplők iránti szimpátiám semmit sem változott, mert egyik csajért sem vagyok még mindig oda, viszont bizonyos srácok egyre inkább belopják magukat a szívembe. ;)

Összességében elmondhatom, hogy az egyik szemem sír miközben a másik nevet, hisz a vége nem éppen heppienddel végződött, így egy-két könnycsepp is kigördült mire az utolsó oldalakra értem. Viszont a szellemes párbeszédeken imitt-amott néha bezony elmosolyodtam. :D


Értékelés: 5/4

Mások is olvasták:
Amadea: ITT
Könyvesem: ITT