Most, hogy sikerült magam utolérni az újévben, - persze még mindig van három bejegyzés, amit meg kellene írnom - végignyálaztam az összes általam gyakorta látogatott könyvesblogger oldalát. Meglepve tapasztaltam, hogy szinte mindenki előállt valami tervvel az új évre, velem ellentétben.
Nem mondom, hogy irigykedve olvasgattam ezeket a bejegyzéseket, merthogy semmiféle motivációt nem érzek most ezzel kapcsolatban. Én is sokszor úgy indultam neki egy új évnek, hogy egy rakat tervem volt előre, de be kell, hogy valljam eddig még egy darabot sem sikerült belőle teljesítenem. Mindig volt egy gyönyörű listám arról, hogy miket akarok olvasni, vagy milyen könyveket akarok megvenni, de mindig volt valami ami közbeszólt. Egy ideig sikerült betartanom az általam felállított listát, de aztán jöttek azok a fura érzések, kényszerek hogy akkor ezt nekem most olvasnom kellene, vagy már megint nem a terv szerint haladok, hanem a saját fejem után megyek. És jött a sikertelenség érzése, ami lelkiismeretfurdalással együtt érkezett, ezért idén úgy döntöttem, hogy semmilyen tervet nem kovácsolok magamnak, hanem aszerint olvasok, ahogy nekem jól esik. Igaz, ami igaz hogy egy kicsit meg is van kötve a kezem, hiszen majdnem az összes könyvem (egy doboz kivételével) még dobozban pihen, ezért egyelőre csak azokat a regényeimet tudom olvasni, amik kint vannak a polcon. Ez két dolog miatt is kiváló, egyrészt nem igazán tudok könyvet venni, mert nincs hova rakni, másrészt valamilyen szinten arra kényszerít, hogy előbb azt olvassam ki, ami előttem van. Nagyszerű! Nekem elhihetitek.
Lassan egyébként eljutok odáig, hogy a recenziós könyveket is le fogom építeni magam körül. Sajnos egyre kevesebb időm van rá, egyre többször nem készülök el időben és ez nem csak engem érint rosszul, hanem a kiadót is. Habár eddig negatív tapasztalatom nem volt egyikkel sem, mindegyik megértő és türelmes volt velem szemben, de a kérdés mindig ott lebeg a fejem felett, hogy meddig? Ezért úgy döntöttem, hogy egy darabig leállok és tényleg csak azokra a könyvekre koncentrálok, amit olvasni akarok. Lehet, hogy ennek az lesz a következménye, hogy egyre kevesebb mondanivalóm lesz majd a számotokra, sőt akár az is előfordulhat, hogy az oldal megszűnik egy időre, de egyelőre semmit sem vegyetek készpénznek, hiszen most minden olyan bizonytalan. Ennyi.
Lehet túl mereven veszem ezek a dolgokat, de van egy pillanat az életemben, amikor mindent nyűgnek érzek magam körül és én most jelenleg semmi mást nem akarok, csak szárnyalni a szabadban.
.jpg)



























