2012. június 29., péntek

Maxim Könyvkiadó

avagy mire számíthatunk tőlük ősszel. :) Néha megszáll az ihlet és ilyenkor úgy érzem meg kell néznem, melyik kiadó mit tartogat a számunkra a közeljövőben. A kutatás közben egy teljesen új kiadóra sikerült bukkannom, még pedig a Maxim Könyvkiadóra, akik elég erőteljesen akarják megnyitni az idei őszt. Ugyanis igazán kecsegtető regényeket hoznak nekünk az elkövetkezendő hónapokra és bízom benne, hogy megtartják ezt a jó szokásukat. :)

Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény

Eltűnődtek-e valaha is, mennyit ér egy emberi élet? Aznap reggel az öcsémé egy zsebórát ért.

1941-ben a tizenöt éves Lina képzőművészeti iskolába, az első randevúra és a közeledő nyárra készül. De egy éjszaka a szovjet titkosrendőrség erőszakkal behatol az otthonukba, és elhurcolják anyjával, öccsével együtt. Szibériába küldik őket. Lina apját a családtól elszakítva viszik el, és halálra ítélik egy munkatáborban. Minden elveszett.

Lina félelmet nem ismerve küzd az életéért, és megfogadja, hogy ha életben marad, a családja és a hozzájuk hasonló ezrek iránti nagyrabecsülésből az átélt szörnyűségeket írásban és művészeti alkotásokban örökíti meg. Mindent kockára tesz, hogy a művészetével üzenjen, mert azt reméli, hogy alkotásai eljutnak az apjához a börtönbe, és tudatják vele, hogy a családja él.

Lina és családja hosszú és szívszaggató utat tesz meg, és csak a hihetetlen erejük, szeretetük és reménykedésük segít nekik minden napot keservesen túlélni. De elég-e a szeretet, hogy életben tartsa őket?

A magával ragadó, gyönyörűen megírt, valós alapokkal rendelkező regény egy tizenéves lány szemszögéből a II. világháború kegyetlenségeit mutatja be, annak a több százezer embernek a sorsát, akik a balti államokban végzett sztálini tisztogatásnak estek áldozatul. A rabul ejtő történet a fiatal olvasóknak feledhetetlen élményt kínál, hiszen az emberi lélek csodálatos természetéről, reményről, szenvedésről, összetartásról és kitartásról szól. A könyv pillanatok alatt a New York Times ifjúsági sikerlistájának az élére került.

Jay Asher, Carolyn Mackler: Kezünkben a jövőnk

1996-ban járunk. Josh és Emma világéletükben szomszédok voltak, és a legjobb barátok is. Azonban tavaly novemberben minden megváltozott közöttük, amikor Josh családja postán megkapta az Amerikai Online Cég (AOL) CD-jét, és az édesanyja átküldte Emmához, hogy a lány feltölthesse az anyagot az új számítógépére. Amint bejelentkeznek, automatikusan a Facebook oldalára lépnek be – csakhogy a Facebookot még fel sem találták! Legnagyobb döbbenetükre feltárul előttük a tizenöt évvel későbbi életük. Később valahányszor újra ránéznek a profiljukra, azt látják, hogy a jövőjük is megváltozik. Miközben az életükben bekövetkező eseményeket próbálják feldolgozni, kénytelenek szembenézni azzal, mit csinálnak jól és rosszul – a jövőben.

A nagy sikerű Tizenhárom okom volt... szerzőjének új regénye a Facebook nélküli világba kalauzol vissza, és bebizonyítja, hogy minden döntésünk hatással van az életünkre. Facebook-függőknek kötelező olvasmány!

Alice Hoffman: Galambok őrizői

Az időszámításunk előtti hetvenedik évben kilencszáz zsidónak hónapokig sikerült feltartóztatnia a római seregeket a júdeai sivatagban, Maszadában. Az ókori történész, Josephus szerint két nő és öt gyerek élte túl a rómaiak mészárlását. Ez a történelmi esemény adja a hátterét négy különleges, érzékeny nő lenyűgöző történetének, akik mind más úton érkeztek Maszadába. Yael édesanyja szülés közben életét vesztette, amit az apja soha nem tudott megbocsátani. Revka, a néha pék felesége végignézte, ahogy a római katonák brutálisan meggyilkolják a lányát, ráhagyva unokáit, akik a szörnyűségek hatására megnémultak. Aziza egy harcos lánya, akit fiúként neveltek fel, rettenthetetlen lovas és ügyes mesterlövész. Shirah az ősi mágia és gyógyítás mestere, hátborzongatóan éles elméjű, erős asszony.

Miközben a rómaiak egyre közelebb érnek, négy rendkívüli, bátor nő élete kereszteződik az ostrom kétségbeesett napjaiban. Valamennyien galambtartók és valamennyien titoktartók – kik ők, honnan jöttek, ki nemzette őket és kiket szerettek.

Alice Hoffman a New York Times bestseller szerzője, eddig négy regénye jelent meg magyarul. A Galambok őrizői különleges alkotás. Az írónő a markáns karaktereket új, tőle szokatlan helyszínnel ötvözi – a gyönyörű nyelvezet és a könnyed, elringató történet azonban a régi. Finom mágikus utalások színezik szokatlan asszociációkkal fűszerezve, így az olvasók bátran szabadjára engedhetik a képzeletüket.

Jennifer E. Smith: Vajon létezik szerelem első látásra?

Négy perc általában alig valamire elegendő – ugye nem hinnéd, hogy ennyi idő alatt minden megváltozhat?

A tizenhét éves Hadley Sullivan életében ez az egyik legrosszabb nap. Ott ragadt a JFK repülőtéren, késésben van apja második esküvőjéről, amelyet Londonban tartanak, ráadásul a leendő mostohaanyjával még soha nem találkozott.

Ebben a lehetetlen helyzetben pillantja meg a tökéletes srácot, az angol Olivert a repülőtér szűk várótermében. A fiú jegye a 18C ülésre szól – Hadley-é pedig a 18A-ra.

A végzet fordulatai és az idő fontos szerepet játszik ebben az elgondolkodtató regényben, amely egyaránt szól a családi kapcsolatokról, a második esélyről és az első szerelemről. Hadley és Oliver huszonnégy órát felölelő története meggyőz arról, hogy az igaz szerelem akkor talál rád, amikor a legkevésbé számítasz rá.

Luca Di Fulvio: Álmok bandája

Cetta és fia, Christmas Olaszországból menekült az erőszak és a viszontagságok elől Amerikába, a remények országába. A nő egyetlen vágya, hogy a kisfia igazi amerikai legyen: szabad azért, hogy boldog lehessen, de mindenekelőtt szabad azért, hogy önmaga lehessen.

Ám a huszadik század eleji New York külvárosaiban „amerikainak lenni” egyben azt is jelenti, hogy konfrontálódni kell a világ minden szegletéből érkező emigránsok közösségével, amelyben a törvényeket a gengszterek és az embereik diktálják. Ebben a helyzetben nem könnyű élni és az álmokért küzdeni, hacsak nincs az embernek különleges tehetsége. Christmas bizton számíthat a rendkívül élénk fantáziájára és arra a képességére, hogy amit mesél, azt hihetővé is tegye olyan történetekkel, amelyek álmodozásba ringatnak mindenkit, aki csak hallgatja. Így születik meg a Diamond Dogs képzeletbeli bandája, amely mindössze két kisfiúból áll, mégis képes egész New York urává válni, sőt az első független rádiócsatorna segítségével a város minden lakásába eljutni.

Az Álmok bandája Christmas és Cetta története, és minden emberé, akinek az élete az övékbe fonódik a huszadik század elejétől 1929-ig, Olaszországtól az őrült húszas évek New Yorkján át Kaliforniáig és a születőben lévő hollywoodi filmiparig. Kitűnő példája annak, hogyan lehet tiszta szívet megőrizve ésszel feljutni a ranglétra legaljáról akár a legtetejére, hogy érdemes kitartani az álmaink mellett, mert megvalósulhatnak, ha harcolunk értük.

Luca Di Fulvio egy igazi nagyregénnyel ajándékoz meg bennünket, amely mesél a rádió, a mozi, a Broadway, a reklámok, a felhőkarcolók, az autók – de mindenekelőtt egy nagy szerelem, Ruth és Christmas szerelmének – születéséről, és egy álom erejéről, amely talán még a valóság felett is győzedelmeskedhet.

Amy Kathleen Ryan: Ragyogás

Mit éreznél, ha egy olyan űrhajón születtél volna, ahol csak a szüleid és az idősebbek ismerik a Földet? Te sosem láttad, csak az általuk mesélt történetek alapján ismered, és minden vágyad, hogy megérkezzetek az új otthonotokba, arra a bolygóra, amelyet benépesíthettek.

A történet középpontjában Waverly áll, akinek az élete váratlan fordulatot vesz. A barátja, Kieran éppen megkéri a kezét, amikor a szövetséges hajójuk váratlanul megtámadja őket és elrabolja az összes nőt az űrhajóról, ahol eluralkodik a káosz. A szerelmeseket elszakítják egymástól az események, s mindkettejüknek helyt kell állnia az új és szokatlan helyzetben.

Ahhoz, hogy visszataláljanak egymáshoz és szeretteiket is megmentsék, sokat kell küzdeniük. Hamarosan arra is ráébrednek, hogy az ellenségek nem mindig kívülről érkeznek.

A Ragyogás egy trilógia első része. A kitartásról, szerelemről és árulásról szóló lebilincselő történet garantáltan fenntartja az érdeklődést és kíváncsiságot az olvasóban.

Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás

Az új Abby tökéletes. Nem iszik, kerüli a káromkodást, a pólói kifogástalan rendben sorakoznak a szekrényében – azt hiszi, elegendő távolság választja el a múltjában rejlő sötétségtől. De amikor megérkezik a legjobb barátjával, Americával a főiskolára, az új élet felé vezető útja gyorsan megváltozik.

Travis vézna testét tetoválások borítják, tipikus laza srác, azt testesíti meg, amire Abbynek szüksége van – és amit szeretne elkerülni. Abby távolságtartása felkelti a kíváncsiságát és cselhez folyamodik egy egyszerű fogadás segítségével: ha ő veszít, önmegtartóztató marad egy hónapig, ha Abby marad alul a játszmában, Travisnél fog lakni ugyanennyi ideig. Travis nem is sejti, hogy a párjával hozta össze a sors, akármelyikük is nyer.

Szerelem és játék keveredik a népszerű írónő, Jamie McGuire regényében, amely a fiatal olvasók körében nagy népszerűségre számíthat. Ne hagyd ki, játszd meg te is a tétjeidet! Szerinted Abby nyer vagy Travis? Vagy ebben a játékban nincsenek vesztesek?

Cynthia Hand: Angyalfény

Clara Gardner hónapokon át készült arra, hogy a valóságban is szembenézzen a látomásából ismert erdőtűzzel, azonban a végzetes napon hozott döntésével önmagának is sikerül meglepetést okoznia. A feladatot közel sem olyan egyszerű végrehajtani, mint ahogy gondolta, most pedig a Tucker iránt érzett szerelme és a Christianhez fűződő bonyolult érzelmei között őrlődik. Emellett egyre mélyebbre száll a részangyalok világában, a Fehér Szárnyak és Fekete Szárnyak közötti harcban, ráadásul szembe kell néznie egy szörnyű ténnyel: valaki, aki közel áll hozzá, hónapokon belül meg fog halni. A lány jövője csupa kérdőjel, egy dologban azonban biztos: a tűz csupán a kezdet volt.

Cynthia Hand a népszerű Angyalsors trilógia második regényében fokozza az első részben elkezdődött izgalmakat. A lendületes stílus, a mozgalmas cselekmény és a meglepő befejezés garantálják, hogy az ifjúsági fantasy rajongói a második regényt is a szívükbe zárják. A trilógia harmadik része 2013 őszén fog megjelenni Angyalvágy címmel

Ha csak egyet vehetnétek meg ezek közül, akkor melyik lenne az? Én azt hiszem az Álmok bandájára szavazok, a zsigereimben érzem hogy nekem való. :)

2012. június 27., szerda

Regina O'Melveny: Téboly és gyógyulás

"A XVI. századi reneszánsz Velencéjében ritkaságnak számít Gabriella Mondini: fiatal nő létére az orvostudományt gyakorolja. A férfihivatásba imádott és csodált apja vezette be, a hírneves doktor, aki mellett a lány megismerte az emberi test titkait, a gyógynövényeket és füveket, a Nap és a Hold változásainak hatásait. Aztán az apa eltűnik, Gabriella pedig magára marad anyjával, akivel sohasem értették meg igazán egymást. Az Orvosok Céhe kizárja őt tagjai közül, apai támogatás nélkül pedig nem láthatja el a segítségére szoruló asszonyokat. Hogy megtudja, hová és miért tűnt el az apja, nekivág Európának. A tőle kapott levelekben talált nyomok alapján átkel Svájcon, Németalföldön és Skócián. Áradások, viharok nehezítik útját, ha kell álruhát ölt, mert tart még a boszorkányüldözések kora. Miközben mindenütt apja elutazásának okát próbálja megfejteni, az ő élete is megtelik rejtéllyel: nemcsak a betegségek és a gyógymódok, hanem a halandóság, a szerelem és a halhatatlan lélek végső titkaival. Így jut el végül Marokkóba, ahol választ remél arra is, hogy milyen jövő vár rá. - Regina OMelveny elismert költő az Egyesült Államokban. Orvosi legendákkal teleszőtt, a reneszánsz életet érzékien ábrázoló, izgalmas regénye varázslatos és feledhetetlen debütálás a próza műfajában."

Gyorsan ki kell írnom magamból a szavakat, mielőtt még végleg bent ragadnának. Ez a könyv valójában véletlenül jött velem, nem igazán tudtam miről szól, csak halvány fogalmam volt róla, viszont a prológus misztikussága nagyon megfogott, és bíztam benne, hogy ez a történet végéig megmarad.

Az események középpontjában egy fiatal hölgy áll, aki szeretné megtalálni az édesapját, ezért úgy dönt, hogy végigmegy az édesapja által kitaposott úton, bízva benne, hogy valahol egymásra találnak. Az utazása során számos kérdéssel találja magát szembe, mindeközben ott lebeg a legfontosabb, vajon élve vagy holtan találja meg a szeretett édesapját.

"…annak is örültem, hogy hallgatni lehet, hiszen a zöld világ beszélt hozzám:a fecsegő fűszerek, a mély hangú fák,a fuvolázó átokhínárok és még a dúdoló zuzmók és mohák is,amelyek a falainkat szegélyezték. A gombák úgy lélegeztek, akár az alvó kisgyerekek. Az egész táj megtartott a mesterségem mellett."

A történetnek nagy reményekkel kezdtem neki és pillanatok alatt beszippantott úgy, hogy valójában észre se vettem. Magam sem tudom miért, hiszen a történet nem pörgött, nem volt fergetegesen elsöprő, ám mégis volt benne valami, ami különlegessé tette. Érezni a mondatokon, hogy eredetileg versíró volt a hölgy, mert számos olyan leírás van benne, ami hangzatos, gyönyörű, de sajnos ez mégsem volt elég arra, hogy engem teljesen lenyűgözzön. Az írónő valamiért elveszett valahol útközben. A történet kidolgozása helyett inkább a mondatok hangzatosságára fókuszált, ami nem lenne probléma, de ebben az esetben úgy érzem, hogy ez a történet rovására ment. Leginkább a regény közepétől lehet érezni, hogy nem találja a helyét, mintha nem tudná a szerző merre, hogyan tovább, ezért megpróbál mindent belecsempészni, csak hogy az olvasó ne unatkozzon az olvasás közben. Sajnálom, hogy így alakult, mert a könyv első fele teljes mértékben elvarázsolt és azt hittem kedvenccé is válhat, de így a végére örülök, hogy elválhattunk egymástól, mert nyögvenyelősen alakult a közös utunk.

Ami viszont a kiemelkedő a történetben, a helyszínek leírása, a barangolások. Nagyon megfogott, hogy ennyi helyre eljutottunk Gabriella Mondinivel és hogy ennyi emberrel megismerkedhettünk. Az írónő törekedett arra, hogy teljes mértékben felvázolja nekünk a XVI. századot és külön élvezet volt, hogy egy nő szemén keresztül láthatjuk, hiszen akkoriban nem volt túlságosan elfogadott, hogy nők barangolják a világot.

"Az orvostudománnyal kötöttem házasságot, ő lett a férjem és eltartóm .Aki nem hal meg, és nem hagy magamra."

Nem bánom, hogy elolvastam hiszen rengeteg gyönyörű mondatot leltem benne, ami kifejezetten üdítően hatott az elmúlt napokban. Ám ez úgy látszik kevés volt és maga a történet most nem kötött le annyira. Talán majd valamikor, hiszen Regina O'Melvenynek ez az első regénye és előfordulhat, hogy találkozunk még a nevével.

Értékelés: 5/3,5

Mások is olvasták:

2012. június 25., hétfő

Karen Marie Moning: A hajnalra várva

"MacKayla Lane már nem az a naiv, idealista, divatbolond lány, aki Írország földjére tette gondosan pedikűrözött lábát. A Dublinban töltött néhány hónap megváltoztatta, de még mindig hajtja a bosszúvágy. Tudja, hogy a nővére gyilkosa közel van, de a gonosz még közelebb.

Macnek van egy nagy előnye. Tudja, hogyan találhatja meg a Sinsar Dubh-t, amelyért tündérek és emberek egyaránt készek gyilkolni, de ez az ősi, mágikus könyv annyira gonosz, hogy mindenkit megront, aki csak hozzáér.
Az árulás légkörében már nem tudni, ki az ellenség és ki a barát. Veszélyes háromszög alakul ki Mac, egy kielégíthetetlen étvágyú, halált hozó szextündér és a titokzatos Jericho Barrons között.

Barrons megtanítja használni újonnan felfedezett adottságát: látja a tündéreket, sőt akár megölni is képes a máskülönben halhatatlan lényeket, megérzi a varázserejű tündérrelikviák közelségét, köztük az egymillió éves Sötét Könyvét, a Sinsar Dubh-ét, amelynek tulajdonosa kezében tartja a világ sorsát. Dublinban eluralkodik a káosz , az idő egyre fogy. Közeledik az év világos és sötét felét elválasztó nap, amikor a legkönnyebben lehet közlekedni a világok között. Halloween őrületes éjszakáján Dublinban elszabadul a pokol, Mac pedig ezúttal teljesen magára marad a sötét erőkkel szemben."
Megfogadtam, hogy ezt a könyvet akkor fogom elolvasni, ha megjelenik a sorozat negyedik része, amire elég sokat kellett várni. De szerencsére már itt van, olvashatjuk. Ha valaki nem emlékszik, annak megsúgom, hogy A hajnalra várva a Tündérkrónika harmadik része, és a sorozat összesen öt kötetből áll. Most, hogy túl vagyok rajta úgy érzem magam, mint egy jóllakott óvodás, aki megkapta a napi csoki adagját.
"Barrons pontosan azt teszi, és csakis azt, ami neki a legjobb. Pont. Most az a legjobb neki, ha segít életben maradnom. Pont. De lehet, hogy egy nap már nem így lesz. Felkiáltójel."

Aggódva vettem a kezembe, mert nem tudtam mennyire fogom felvenni majd a történet fonalát, mennyire fogok emlékezni, de Karen Marie Moning könnyedén megoldotta a problémámat, mivel az első oldalon egy olyan prológust rittyentett össze, amely remekül segített az emlékezésben. Innentől kezdve sima ügy volt már minden. Megvallom, az eleje nehezen csúszott, kicsit lassú mederben folytak az események, ami nem volt túlságosan az ínyemre. De szerencsére az írónő is hamar észbe kapott és tett róla, hogy később ne akarjam letenni a könyvet. Moning stílusa igazán mit sem változott, habár szerintem érezhetően fejlődésen megy keresztül, de még mindig könnyed, humoros és szórakoztató. Egyszóval olyan, ami miatt valamikor megszerettük a Tündérkrónikák sorozatot.

Az írás mellett muszáj megemlítenem Mac karakterét, ugyanis ő változott a legtöbbet az első két kötethez képest. Lehet, hogy sokan azért nem is veszik többet a kezükbe, mert Mac elsőre nem éppen szerethető karakter. Ám, ahogy haladunk előre a történetben, úgy változik a főszereplő személyisége. Már nem az a rózsaszín szivárvány lány, habár kívülről még néha annak mutatja magát, de valójában egy erős, szívós csajszi lett belőle. Megkedveltem, az az igazság. Valójában V'lane a kedvenc, sőt egyre jobban kezdem megszeretni, mégis Mac szorosan kullog utána. Barronsról nem szeretnék szót ejteni, mert ő maradt olyan amilyen, még mindig eljátssza a titokzatos, charme-os férfit,  aki nem hajlandó beavatni a legnagyobb titokba, hogy ki is ő valójában.

"– Mi maga? – fortyantam fel.
– A Serengeti Nemzeti Parkban én lennék a gepárd, Ms. Lane. Mindenki másnál erősebb, okosabb, gyorsabb és éhesebb vagyok. És nem kérek bocsánatot a gazellától, amikor elkapom."
Végszóként szeretném elmondani azt, hogy örülök hogy itt van mellettem a folytatás, mert az írónő megint úgy fejezte be a történetet, hogy az csak az idegeket borzolja. Így legalább nem kell várnom és ott folytathatom, ahol abbahagyta. És mi várhat még ránk? Azt nem lehet tudni, mert Moning tele van meglepetéssel, amiért nagyon szeretjük.

Értékelés: 5/4,5

Mások is olvasták:
Nima: ITT
Pupilla: ITT
Amadea: ITT
Gretty: ITT

2012. június 19., kedd

Kendare Blake: Vérbe öltözzött Anna

"A Vérbe öltözött Anna rafinált mese, amelynek hőse halottakat öl, de félig-meddig szerelmes a halálba. A történet végére te is így érzel, kedves olvasó! - (New York Times). Élők és holtak. Szerelem és halál. Önfeláldozás és gyilkosság. A 17 éves Cas Lowood szokatlan hivatást választ: halottakat öl. Így tett az apja is, míg el nem pusztította egy kegyetlen kísértet. Cas apja rejtélyes fegyverével, az athaméval együtt a rendkívüli képességet is örökölte, ezért mozgalmas életmódra rendezkedik be boszorkánykodással foglalkozó mamája és Tybalt, a szellemek jelenlétét megérző macska társaságában. A fiú a helyi mendemondákat és a titokzatos események hírét követve nyomoz az élőkre veszedelmes, vérszomjas és bosszúálló holtak után, hogy ártalmatlanná tegye őket."

Előfordul egy-egy könyv esetében, hogy már a megjelenés előtt viszket a tenyerem és alig várom már hogy a kezembe foghassam, dédelgessem, szagolgassam és olvashassam. Mikor megkaptam Kendare Blake regényét nem bírtam magammal és egyszerűen el kellett kezdenem. Nem érdekelt, hogy épp akkor volt egy aktuális olvasmányom, hogy nemsokára kiolvasom, csak azt tudtam, hogy nekem most ez kell.

"Anyámmal szerelemről társalogni még a méhecskékről meg a virágokról szóló történetnél is kínosabb."

Alapvetően nem vagyok egy félős ember, rengeteg pszichothriller, horror és hasonló műfajú regény megfordult már a kezemben, ezért néha nehéz nekem újat mutatni. Mikor elkezdtem a Vérbe öltözött Annát nem számítottam semmire, nem olvasgattam utána, nem érdekeltek az értékelések és pont ezért sikerült meglepnie. Na, nem azt mondom, hogy olvasás közben szívroham kerülgetett, mert azért az erőteljes túlzás lenne, de néhány jelenetnél előfordult, hogy a hajszálaim az ég felé meredtek. Szerettem ezt az érzést, hogy néhol kiszámíthatatlan volt számomra és szerettem, hogy nem volt előtérben a romantika. Furcsa, mert azt gondoltam hogy a szerelem lesz majd a középpontban, ezért fel voltam vértezve minden eshetőségre, de közben meg egy hatalmasat koppantam. Merthogy ez a rész elmaradt, vagyis az írónő próbálta bepasszírozni a végére, de ez annyira eltörpül, hogy az ember szeme átsiklik felette.

Az elejétől a végéig egy nagyon jól felépített világot kapunk, ami lassan bontakozik ki előttünk. Az írónő történetvezetése és előadásmódja engedi, hogy teljes átéléssel élvezzük a történetet. Belesüllyesztett a kanapéba, nem engedte, hogy akár egy fél másodpercre is abbahagyjam a történetet, mert akkor tudtam hogy valami fontosról fogok lemaradni. Néhol nagyon részletgazdag, főleg a véres jeleneteknél, ezért egy pillanatra eltöprengtem, hogy fiatalok kezébe adható, de azt hiszem a mai világban már nem lehet nekik újat mutatni. Egyetlen hibát fedeztem fel, hogy hamar vége lett. Kicsit olyan érzésem volt, mintha az írónőnek hirtelen abba kellett volna hagynia, olyan gyorsan vágta el a történetet és ez meglepett, mert utálom mikor valami nincs rendesen befejezve.

"Én a sötétség leple alatt dolgozom, és azokat pusztítom, akiknek nem lenne szabad szellemként kísérteniük. Ha az emberek tudnák, miket művelek, biztosan megpróbálnának leállítani. Az idióták mind Casper pártját fognák, és akkor meg kellene ölnöm Caspert és őket is, miután Casper átharapta a torkukat."

De mégis, hosszú idő óta, most először fordult elő velem, hogy egy ifjúsági regény ennyire megbabonázott, lekötött és elszórakoztatott. A hibái ellenére is csak azt tudom mondani, hogy mindenképpen érdemes időt ölni bele azért a pár óra szórakozásért, amit Kendare Blake regénye nyújt.

Értékelés: 5/5

Mások is olvasták:
Szilvamag: ITT

Cor Leonis játékra invitál

Érdemes nézegetni ennek az aprócska kiadónak a honlapját, mert rengeteg meglepetésre számíthatunk. Most például játszhatunk, és még néhány friss információt is megtudhatunk a megjelenésekről.

Íme:

"Mint már rebesgettük, augusztusban indul útjára Magyarországon az Anna Pigeon sorozat Nevada Barrtól, és ennek örömére most egy visszaszámlálós játékra invitálunk Benneteket.

Az elkövetkezendő pár hétben minden könyvünkből kisorsolunk egy-egy példányt, ezek lesznek a résznyeremények.

Azok, akik végig velünk tartanak, ráadásként egy össz-sorsoláson vesznek részt, ahol Az ördögkatlan lesz a fődíj.

A játék roppant egyszerű lesz."

Ha kíváncsi vagy a folytatásra, akkor látogass el az oldalukra és játssz te is, hogy tied legyen a fődíj: CorLeonis