Jill A. DAVIS : Hölgypóker

A mai könyv témája egy kis romantika lesz szórakozással megfűszerezve, hiszen a hölgypóker talán valami ilyesmi, de még mindig nem sikerült besorolnom sehova. De hátha ti majd okosabbak lesztek. :)

A könyv borítója katasztrófa (ez a régi ulpius elég fos), de a tartalma az már nem annyira. Nem mondhatnám, hogy teljesen magával ragadott, de előbb olvassátok el a véleményemet:

A könyv stílusát legjobban a naplóíráshoz tudnám hasonlítani, ami az első pár résznél kicsit furcsán is hatott, mivel túl gyorsan váltott a fejezetek között. Így az elején sikerült is néhányszor elveszítenem a fonalat, de a végére sikerült kibogoznom a szálakat. Na szóval a regény főhőse Ruby Capote, aki újságíró a New York Times-nál és pszichológiai problémái vannak. Hogy mi? Édesapja öngyilkosságot követtet el, amikor még csak hatéves volt, és ez a trauma végig kísérte egész életében. A történet lényege az, hogy Ruby új munkahelyet keres, mert nem meri szemtől szemben megmondani Dougnak, hogy már nem szereti. Így New Yorkban próbál szerencsét, ahol az egyik újság főnökével kezd el levelezgetni.

A mű címe ugye az, hogy hölgypóker, na már most az egész kötetben max háromszor pókereztek benne a lányok. Szóval nem kell megijedni abszolúte nem ez a történet lényege. Ez csak egyfajta szórakozás Rubynak és barátnőinek.

Hogy tetszett-e a mű? Hát nem tudom. Az eleje nyögvenyelősen indult, ezért kicsit neheztelek az íróra, pedig alapvetően igen izgalmas lenne a történet. Igazán érdekes ez az egyfajta napló stílus is, de ( és itt ez a fránya DE) mire belejött a szerző az írásba, addigra vége lett a könyvnek. Legalábbis nekem ilyen érzésem volt a végén. Szóval lehetett volna csiszolni rajta.... sajnálom érte.

Értékelés: 10/6