Mivel még tart a könyvvásárlási böjtöm, ezért egyelőre csak egy virtuális polcon tárolom a beszerzendő könyveket.
Íme az e havi lista:
Harlan Coben: Vér a véremből

Carolyn Baugh: Kairói kertváros
Karin Alvtegen: Árnyak

Ree Drummond: Tűsarkúban a prérin
"

De mindez nem alakult volna így, ha egy éjszakán nem szeret bele pillanatok alatt egy vérbeli cowboyba. Olyan ez a szerelem, amilyen csak a regényekben létezik. Ám ez a könyv éppen arról szól, hogy igenis van ilyen szerelem a mindennapokban is.
Receptekkel a világ egyik legnépszerűbb gasztroblogjáról!"
Kathleen Flinn: Éles kések, vidám könnyek

Csakhogy Kathleen Flinnt nem ilyen fából faragták. Úgy érzi, a kétségbeesés még várhat, ő inkább nekilát, hogy a kapott végkielégítés összegéből végre megvalósítsa élete nagy álmát: megtanuljon főzni. Nem is akárhol: megtakarított dollárjaival a zsebében, csekély francianyelv-tudásával Seattle-ből Párizsba indul, hogy a világhírű Le Cordon Bleu szakácsiskolában sajátítsa el a francia konyha rafinált fortélyait és utolérhetetlenül gazdag ízvilágát. "
Boyd Morrison: Bárka
Dilara Kenner, az ambiciózus régésznő apja szívfájdító titkot hagy a lányára, mielőtt meghal: a legendás történelmi relikvia, Noé bárkájának ponto s helyét jelölő térképet.
Minden idők legmesésebb bibliai tárgya már sokakat megigézett az évszázadok folyamán. Amikor Dilara nekikezd a kutatásnak – az egykori hadmérnök, Tyler Locke segítségével –, őt magát is borzongással tölti el a gondolat, hogy ő lehet az, aki a maradványokat feltárja.
Ám baljós erők gyülekeznek a háttérben, halálos céllal és halálos eltökéltséggel: mindenáron ők akarják rátenni a kezüket elsőként a relik viára.
Helikopter-baleset az Atlanti-óceán fölött – az Ararát csendes lejtői: amíg egyik helyszínről a másikra eljutunk, számtalan izgalmas esemény történik ebben az akciódús regényben, amely a pergő kalandokat lenyűgöző, valós történelmi adatokkal fűszerezi. A Da Vinci kód óta nem született ilyen érdekfeszítő és elgondolkodtató könyv ebben a műfajban."
Erica Bauermeister: Ízek életre-halálra

Minden hónap egyik hétfő estéjén nyolc tanítvány gyűlik össze. Köztük van Claire, aki a kisgyerekei mellett igyekszik ismét rátalálni önmagára; Tom, az ügyvéd, akinek az életét felforgatta a gyász; Antonia, az olasz konyhatervező, aki nemrég költözött Amerikába; Carl és Helen, az idős házaspár, akiknek a kapcsolatuk olyan fordulatokat is rejt, amelyeket a csoport többi tagja álmában sem sejtene. Valamennyien azért érkeztek, hogy megtanulják a Lillian lélekkel teli fogásai mögött rejlő művészetet, ám gyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy a konyhán túl is keresik a receptet valamire.
Lillian olyan ételek elkészítésére tanítja meg őket, amelyek aromája és technikája nem hagyja érintetlenül életük rejtett zugait sem. Így lassanként, egymás után változtatja meg őket mindannak az íze, illata és textúrája, amit maguk alkotnak."
Kepes András: Tövispuszta
"Kávéfoltos levelekből, megsárgult, tépett szélű dokumentumokból, elrongyolódott naplókból és felesleges tárgyak szagából próbálom összerakni ezt a történetet. Mindent én gyűjtöttem a behívóparancstól a kitelepítési határozatig és az egymásnak ellentmondó önéletrajzokig, a koronás ezüstkanáltól a tulipános ládáig, a chanuka gyertyatartótól a vásári Krisztus-képig és a felfújható Buddháig. Ahogy elnézem, jó mocskos kis történet lesz, tele vicsorral és könnyes röhögéssel, szerelemmel, gyilkossággal, barátsággal és árulással, fordulatokkal és közhelyekkel. Akár egy szappanopera. Vagy mint a történelmünk. De, azt gondoltam, valakinek el kell mesélnie, hátha az igazság helyett mondogatott és a valóság helyett megélt történetek összeillesztve valósággá válnak.
A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk."
A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk."
Georgette Heyer: Különös özvegység
"Sorsfordító tévedés
Elinor Rochdale nem abba a hintóba száll, amelyet érte küldtek, így nem reménybeli munkaadójánál, hanem a rossz hírű és romlott, ám éppen halálán lévő fiatal Eustace Cheviot birtokán találja magát.
Elinor Rochdale nem abba a hintóba száll, amelyet érte küldtek, így nem reménybeli munkaadójánál, hanem a rossz hírű és romlott, ám éppen halálán lévő fiatal Eustace Cheviot birtokán találja magát.
Fontos döntés
Eustace Cheviot unokabátyja, Lord Carlyon meggyőzi Elinort, hogy pusztán anyagi megfontolásból menjen feleségül unokaöccséhez. Reggelre Elinor gazdag özvegy, de egy nemzetközi kémjátszma kellős közepén találja magát: betörők, hívatlan vendégek és gyilkosság zavarja lelki nyugalmát. És Mr. Carlyon nem hagyja békén…"
Eustace Cheviot unokabátyja, Lord Carlyon meggyőzi Elinort, hogy pusztán anyagi megfontolásból menjen feleségül unokaöccséhez. Reggelre Elinor gazdag özvegy, de egy nemzetközi kémjátszma kellős közepén találja magát: betörők, hívatlan vendégek és gyilkosság zavarja lelki nyugalmát. És Mr. Carlyon nem hagyja békén…"
3 megjegyzés:
Nekem ebből Heyer fekszik, ami tegnap meg is jött a bookline csomaggal :)
Remélem hamarosan én is olvashatom. :D A Kairói kertvárosról nagyon jókat olvastam a külföldi oldalakon, rettenetesen kíváncsi vagyok rá.
Én is Heyert várom nagyon!
Megjegyzés küldése