2011. november 11., péntek

Csapó Tamás: Lángoló Budapest

"Háború, szerelem, lojalitás. Vajon létezhet-e mindez együtt, egy időben, egymás mellett? Szoboszlay Tamás százados egy osztrák katonai kórházból tér haza Budapestre, miután felépült súlyos sérüléseiből. Ám ahová megérkezik, már nem az a Magyarország, ahonnan háborúba indult. A hazája feletti hatalomért küzd egymással a „szövetséges” nyilas hatalom és a szovjet hadsereg, és neki el kell döntenie, melyik oldalra álljon – vagy egyszerűen megmaradjon magyarnak. A döntést nehezíti, hogy embersége az üldözött zsidók védelmére sarkallja, nem törődve saját érdekeivel, sorsával. És ebbe az amúgy is kaotikus és embert próbáló életszakaszba érkezik meg a szerelem."

Igazság szerint a borítóra lettem figyelmes, na meg a címre. Valami azt sugallta, hogy nekem ezt a regényt feltétlenül el kell olvasnom. Hogy miért? Először is, mert szeretem az olvasmányos történelmi regényeket, másodszor pedig ez a történet Magyarországon játszódik. Ja és nem mellesleg az író nem álnévvel adta ki élete első regényét. Fantörpiküs, akarom mondani fantasztikus.

A történet ugyan nehéz, de Csapó Tamás megoldotta, hogy az olvasmányos és érdekfeszítő legyen. Bevallom, mindjárt az első sorokkal képes volt magával ragadni, olyannyira, hogy egy percre se szakadtunk el egymástól. A regény hangulata, a régi Magyarország, a rengeteg elfeledett utcanév, mind azt akarta hogy többet és többet tudjak meg a történet szereplőiről. Tudni akartam mi lesz a vége, miként alakul majd a szereplők sorsa. A történet előrehaladtával egyre többször kerestem fel az internetet, egyre jobban belemélyedtem a múltba.

De egy apró hibát szeretnék azért megjegyezni, mert mégiscsak szúrta a szememet. Ez pedig nem más, mint a túl sok utca név. Némely leírás annyira részletes volt, hogy szinte térképet lehetett volna rajzolni belőle, ami mind szép és jó, de nekem ez egy kicsit sok volt. Mindenesetre ez apróság, könnyen el lehet siklani felette.

Csapó Tamás sikeresen visszavitt a múltba, elhittem minden sorát. A regényen érezhető a rengeteg aprólékos háttérmunka. A szereplők illeszkednek a korba és még a romantika is úgy volt tálalva, hogy ne legyen a történet kárára. A cselekmény érdekes, izgalmas és kiválóan megállja a helyét történelmi regénynek is.

Értékelés: 5/4

Mások is olvasták:

0 megjegyzés: