Köszönet érte Nimának, aki nem felejtett el. :) Jól eső érzéssel töltött el, mert néha magányosnak érzem magam a nagyok között. :)
Mhairi McFarlane: Helló, Szia, Szeretlek!
Mhairi McFarlane első regénye vicces és megható romantikus történet olyan élethelyzetekről és dilemmákról, amelyek a világ minden táján foglalkoztatják a harmincas fiatal nőket...
Helen Simonson: Pettigrew őrnagy utolsó csatája
Pettigrew őrnagy iránt már az első oldalon szerelmet éreztem, ami kitartott egészen az utolsó oldalig....
Brian McClellan: Vérrel írt ígéretek
...mert megfoghatatlanul brutálisan jó könyv és már most tudom, hogy az idei év egyik kedvence lesz, pedig még csak éppen elkezdődött ez az év...
2011. november 6., vasárnap
2011. november 5., szombat
Kate Chopin: Ébredés
"Edna Pontellier huszonnyolc éves, kétgyermekes, előkelő nő a 19. század végi Amerikában. Tizenévesen már angol klasszikusokat olvas, és politikai, teológiai kérdésekről vitatkozik. Messzire csapongó lelkét, élénk szellemét, vibráló műveltségét azonban a korabeli nők számára kiszabott társadalmi korlátok miatt örökre el kell temetnie: házasságkötése után meg kell elégednie a kizárólagos feleség- és anyaszereppel. Egy nyár, melyet a New Orleans melletti Grand Isle tengerpartján tölt, újra megpendíti lelkében az elfeledett húrokat, ráébred arra, hogy szűkre szabott életénél többre, másra is vágyik. "Vannak olyan pillanatok amikor el kell szakadnom egy kicsit a jelentől és vissza kell repülnöm éveket, századokat, hogy közelebbi képet kaphassak a régi a világról. Kate Chopin regényéről úgy gondoltam, hogy tökéletes választás lesz, ám egy kicsit csalódnom kellett. Teljes mellbedobással kezdtem bele a történetbe, mert nagyon ígéretesnek tűnt. Egy darabig. Adjunk a történethez egy nőt, egy férjet, egy szeretőt, néhány gyereket és barátokat. Találjuk ki, hogy ez a nő egyszer csak rájön, hogy nem ezt az életet akarja élni, nem akar ennek a férfinak a felesége lenni és annyira nem akarja a gyerekeit nevelni. Ő semmi mást nem akar, mint a saját életét élni és a szeretőjével lenni. A regényben szépen lassan a tudatára ébred a nő, hogy mi is az ő életcélja. Felébred álmából, mint Csipkerózsika és ebben nagy segítségére van egy férfi, egy barát, egy késői szerelem. Ezt a történetet közel kétszáz oldalon keresztül olvashatjuk, ami nekem még így is hosszúnak tűnt.
Kate Chopin bátor volt, hogy akkoriban papírra merte vetni ezeket a gondolatokat. Manapság nem ritka ha egy házasság tönkremegy, ha egy nő elhagyja gyermekeit, de régen ez valóságos bűnnek számított. Hiszen Edna fogta magát és saját döntéseket hozott, melyeket alapján szó nélkül megvetetették abban az időben. Nem elég, hogy más férfit szeret, de még otthonát is elhagyja. Ez a könyv megmutatja milyen volt a XIX. században nőnek, asszonynak lenni és ráébreszti az olvasót arra, hogy mennyi minden változott azóta. Nem mondom, hogy nem volt érdekes, de Chopin nem tudta úgy megírni, hogy az engem teljes mértékben lekössön. Sajnálom, mert a téma érdekfeszítő, csak nem így, nem ebben a formában.
Edna nem egy mintaanya. Nem tudta teljes szívvel szeretni gyermekeit. Szívesebben élvezte volna a szabadságot, szívesebben választotta volna a számára kedves dolgokat. Ráébredt, hogy valójában hazudott saját magának és a férjének, hiszen az élete hazugságra épült, soha nem volt szerelmes és soha nem is szerette a férjét. Úgy érezte elnyomás alatt él és megpróbált kitörni ebből az élethelyzetből. Edna személyiségváltozása sorról sorra kibontakozik, lényegében ez adja a történet gerincét. Egy nő, aki megpróbálja megszínesíteni a szürke hétköznapokat.
Fantasztikus volt magát az Ébredést végigélni, de a regény néhol unalmas és döcögős, ezért a végére csak egy hármast tudtam adni. Ennek ellenére mégis azt mondom, hogy érdemes legalább egyszer elolvasnia minden nőnek, lánynak és asszonynak.
Értékelés: 5/3
Mások is olvasták:
2011. november 4., péntek
Lobo után szabadon :)
Nemrég olvastam Lobonál ezt a kérdéssort és úgy gondoltam biztosan nem fog haragudni rám, ha én is csinálok egy ehhez hasonló bejegyzést. :)
Mostanság kicsit eltűntem, mert közbe szólt az élet, ezért most ezzel a röpke bejegyzéssel szeretném jelezni, hogy itt vagyok, ragyogok, mint a fekete szurok. Sőt nem csak ragyogok, de még az ihlet is visszatért az ujjam hegyébe. :)
1. A könyvek, amiket épp olvasok
Jelenleg a Prücsök van terítéken, egész ígéretesnek tűnik és reménykedem benne, hogy ez így is marad. Mindemellett folyamatos olvasás alatt van Barátnőim az anyaság első évéről című könyv, mert ez nem olyan amit hamar és gyorsan lehet olvasni. Ahogy nő a kismanó úgy veszem a kezembe újra és újra.


2. A legutóbb befejezett könyv
Tegnap olvastam ki a Nevada Barr: 13 1/2 című könyvét. Rettenetesen tetszett, izgalmas és letehetetlen, de majd később olvashattok róla bejegyzést. ;)

3. A következő könyv, amit olvasni szeretnék
Rengeteg olvasatlan könyv fekszik még a polcomon, úgyhogy van miből választanom. Hogy éppen mikor mit olvasok, azt az aktuális hangulatom fogja majd eldönteni. Addig is íme néhány példa, hogy mikre fogom rávetni magam a következő napokban. :)




4. A könyv, amit utoljára vettem
Nagyon régóta fájt már a fogam Anna Gavalda: Szerettem őt című könyvére. Gavalda nagy kedvenc és előbb-utóbb szeretném beszerezni majd az összes művét. Így most ő rá esett a választásom, amikor el kellett döntenem mi is kerüljön a virtuális kosaramba.

5. A legutóbb kapott könyv
Jajj, hát az elmúlt hetekben csak jönnek és jönnek a könyvek. Úgyhogy a postás szerintem már nem csak a nevemet, de már az állandó csomagokat is unja. Viszont a kutyáink annál boldogabbak, mert legalább rendszeresen betudják bizonyítani nekünk, hogy mennyire tudják őrizni a házat és leüvölteni a gyanútlan betolakodót fejét.





Ha kedvet kaptál te is, akkor ne fogd vissza magad, írj te is ilyet a blogodba. :)
2011. október 24., hétfő
Rachel Gibson: Jane vékony jégen táncol
Azok, akik rendszeresen olvassák a bejegyzéseimet tisztában vannak vele, hogy mindig is szerettem a romantikus könyveket. Hogy miért? Olyasfajta varázslat lengi át a történeteket, amik kicsit elrugaszkodnak a valóságtól és a női lelkem imádja, ha egy könyvnek happy end a vége. Rachel Gibson regényét már azóta kinéztem magamnak, mióta az előző kötetről annyi jó olvastam. Most adott volt a lehetőség, hogy egyet én is kezembe vehessek. Megbántam? Nem. Élveztem? Annyira nem, de mégis volt valami ami arra késztetett, hogy végigolvassam.
A történet egyértelműen hasonlít Suzan Elizabeth Phillips könyveire. A téma ugyanaz, a karakterek ugyanazok, amivel még nem is lett volna bajom, ha valóban jól ki lett volna dolgozva a történet. Nem mondom, hogy nem szórakoztam jól az olvasása közben, mert akkor hazudnék. De nem nevettem annyit, nem izgultam. hogy vajon mi lesz a vége, és a karakterek sem voltak érdekfeszítőek. Tele van klisékkel. Az eleje nagyon jól indult, ezt be kell ismernem. Ahogyan Jane és Luc élcelődtek egymással akkor szórakoztatóak voltak. Ám amikor szembetalálkoztam egy olyan szexjelenettel, amitől még az ágy is vörös lett amin feküdtem, akkor egy pillanatra felötlött bennem, hogy abbahagyom. Nem mintha zavarna egy-egy ágyjelenet, de ebben a kötetben ezt egy kicsit erősnek éreztem.
Viszont az írónő stílusa elkapta a figyelmemet. Pörgős, gördülékeny és olvasmányos. Roppant fantáziadús, azt el kell ismernem, főleg az ágyjelenetnél amibe igencsak belepirultam. De hiába a remek stílus, ha a történet meg rövid. Az a kétszázhatvannégy oldal viszonylag kevés volt, túl hirtelen lett vége. Egy kis csavar itt vagy ott azért még jöhetett volna.
A bejegyzésem ellenére mégis azt gondolom, hogy számos hölgynek lesz az egyik kedvenc könyve. Rachel Gibson jól ír, de nem mondom hogy szaladni fogok, hogy a következő regénye is meg legyen.
Értékelés: 5/3,5
Mások is olvasták:
Chris: ITT
Sorolvasó: ITT
2011. október 19., szerda
Októberi kívánságlista
Mivel még tart a könyvvásárlási böjtöm, ezért egyelőre csak egy virtuális polcon tárolom a beszerzendő könyveket.
Íme az e havi lista:
Harlan Coben: Vér a véremből
"Elég egy váratlan hajnali telefonhívás és egy rég nem hallott a hang a vonal másik végén, hogy Myron Bolitar, a keményöklű játékosügynök ismét egy első ránézésre megoldhatatlan rejtély kellős közepén találja magát. Nyolc éve, hogy utoljára találkozott a gyönyörű Terese Collinsszal, aki most arra kéri, utazzon Párizsba. Myron sejti, hogy nem csupán egy romantikus randevú várja a szerelem városában, ám amikor a repülőtérre érve rendőrök fogadják, majd hamarosan kiderül, hogy Terese az első számú gyanúsítottja egy gyilkosságnak, úgy érzi, zsákutcába került. Nem ismeri sem a nyelvet, sem a szokásokat, így aligha tud bármit is kinyomozni. De mielőtt alaposabban végiggondolhatná a helyzetet, történik valami, ami új megvilágításba helyezi az ügyet."Carolyn Baugh: Kairói kertváros
Karin Alvtegen: Árnyak
"Gerda Persson egyedül él, így a hiánya napokig nem tűnik fel senkinek. Amikor végül rátörik stockholmi otthonának ajtaját, ő már halott. A la kásban tökéletes rend és tisztaság uralkodik, s minden jel arra mutat, hogy az elhunyt után nem maradt rendezetlen ügy. Ám amikor a szociális munkás kinyitja a hűtőszekrényt, hihetetlen látvány tárul a szeme elé: a gép dugig van egy rendkívül népszerű Nobel-díjas író gondosan befóliázott, névre dedikált könyveivel. Vajon milyen titkokat rejt e különös, zúzmara lepte gyűjtemény? Mit mond el Gerdáról és Axel Ragnerfeldtről, a magának való íróról, akit egy egész nemzet istenít…?"Ree Drummond: Tűsarkúban a prérin
"
Ree Drummond az a nő, akit a világ követ. A The Pioneer Woman című blogjára havonta 22 milliószor kattintanak rá, a világ 25 legbefolyásosabb bloggere között tartják számon, míg a családi kategóriában a második legnépszerűbb blog az övé. Milliók kíváncsiak arra öt földrészen, mit és hogyan főz; mit mutat meg a fotóin a farmról és az övéiről; hogyan boldogul a gyerekneveléssel, hiszen mind a négyet ő tanítja otthon; mit gondol a családról, az életről, a világról. Olvassák, utánozzák és szeretik. Van már eladási listát vezető szakácskönyve, kedvelt mesekönyve, tévés főzőműsora, és a róla készülő film főszerepére már kiválasztották Reese Witherspoont.De mindez nem alakult volna így, ha egy éjszakán nem szeret bele pillanatok alatt egy vérbeli cowboyba. Olyan ez a szerelem, amilyen csak a regényekben létezik. Ám ez a könyv éppen arról szól, hogy igenis van ilyen szerelem a mindennapokban is.
Receptekkel a világ egyik legnépszerűbb gasztroblogjáról!"
Kathleen Flinn: Éles kések, vidám könnyek
"Mihez kezdjen az ember, ha harminchat évesen váratlanul azzal a hírrel szembesül, hogy távollétében kipenderítették meglehetősen unalmasnak tartott, ám mégiscsak jól fizető menedzseri állásából? Nyilván gőzerővel új állás után néz, talán azt sem bánja, ha munkahelye ezúttal kicsit még unalmasabb, fizetése pedig alacsonyabb lesz a koráb ban megszokottnál.Csakhogy Kathleen Flinnt nem ilyen fából faragták. Úgy érzi, a kétségbeesés még várhat, ő inkább nekilát, hogy a kapott végkielégítés összegéből végre megvalósítsa élete nagy álmát: megtanuljon főzni. Nem is akárhol: megtakarított dollárjaival a zsebében, csekély francianyelv-tudásával Seattle-ből Párizsba indul, hogy a világhírű Le Cordon Bleu szakácsiskolában sajátítsa el a francia konyha rafinált fortélyait és utolérhetetlenül gazdag ízvilágát. "
Boyd Morrison: Bárka
Dilara Kenner, az ambiciózus régésznő apja szívfájdító titkot hagy a lányára, mielőtt meghal: a legendás történelmi relikvia, Noé bárkájának ponto s helyét jelölő térképet.
Minden idők legmesésebb bibliai tárgya már sokakat megigézett az évszázadok folyamán. Amikor Dilara nekikezd a kutatásnak – az egykori hadmérnök, Tyler Locke segítségével –, őt magát is borzongással tölti el a gondolat, hogy ő lehet az, aki a maradványokat feltárja.
Ám baljós erők gyülekeznek a háttérben, halálos céllal és halálos eltökéltséggel: mindenáron ők akarják rátenni a kezüket elsőként a relik viára.
Helikopter-baleset az Atlanti-óceán fölött – az Ararát csendes lejtői: amíg egyik helyszínről a másikra eljutunk, számtalan izgalmas esemény történik ebben az akciódús regényben, amely a pergő kalandokat lenyűgöző, valós történelmi adatokkal fűszerezi. A Da Vinci kód óta nem született ilyen érdekfeszítő és elgondolkodtató könyv ebben a műfajban."
Erica Bauermeister: Ízek életre-halálra
"Lillian, az elismert séf gyerekkora óta a legtöbb időt a konyhában tölti, hogy megfejtse az ételek szívet-lelket gyógyító és emléket idéző titkait. Hogy ezt a tudást és a főzés szeretetét átadja másoknak is, főzőtanfolyamot indít az éttermében.Minden hónap egyik hétfő estéjén nyolc tanítvány gyűlik össze. Köztük van Claire, aki a kisgyerekei mellett igyekszik ismét rátalálni önmagára; Tom, az ügyvéd, akinek az életét felforgatta a gyász; Antonia, az olasz konyhatervező, aki nemrég költözött Amerikába; Carl és Helen, az idős házaspár, akiknek a kapcsolatuk olyan fordulatokat is rejt, amelyeket a csoport többi tagja álmában sem sejtene. Valamennyien azért érkeztek, hogy megtanulják a Lillian lélekkel teli fogásai mögött rejlő művészetet, ám gyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy a konyhán túl is keresik a receptet valamire.
Lillian olyan ételek elkészítésére tanítja meg őket, amelyek aromája és technikája nem hagyja érintetlenül életük rejtett zugait sem. Így lassanként, egymás után változtatja meg őket mindannak az íze, illata és textúrája, amit maguk alkotnak."
Kepes András: Tövispuszta
"Kávéfoltos levelekből, megsárgult, tépett szélű dokumentumokból, elrongyolódott naplókból és felesleges tárgyak szagából próbálom összerakni ezt a történetet. Mindent én gyűjtöttem a behívóparancstól a kitelepítési határozatig és az egymásnak ellentmondó önéletrajzokig, a koronás ezüstkanáltól a tulipános ládáig, a chanuka gyertyatartótól a vásári Krisztus-képig és a felfújható Buddháig. Ahogy elnézem, jó mocskos kis történet lesz, tele vicsorral és könnyes röhögéssel, szerelemmel, gyilkossággal, barátsággal és árulással, fordulatokkal és közhelyekkel. Akár egy szappanopera. Vagy mint a történelmünk. De, azt gondoltam, valakinek el kell mesélnie, hátha az igazság helyett mondogatott és a valóság helyett megélt történetek összeillesztve valósággá válnak.
A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk."
A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk."
Georgette Heyer: Különös özvegység
"Sorsfordító tévedés
Elinor Rochdale nem abba a hintóba száll, amelyet érte küldtek, így nem reménybeli munkaadójánál, hanem a rossz hírű és romlott, ám éppen halálán lévő fiatal Eustace Cheviot birtokán találja magát.
Elinor Rochdale nem abba a hintóba száll, amelyet érte küldtek, így nem reménybeli munkaadójánál, hanem a rossz hírű és romlott, ám éppen halálán lévő fiatal Eustace Cheviot birtokán találja magát.
Fontos döntés
Eustace Cheviot unokabátyja, Lord Carlyon meggyőzi Elinort, hogy pusztán anyagi megfontolásból menjen feleségül unokaöccséhez. Reggelre Elinor gazdag özvegy, de egy nemzetközi kémjátszma kellős közepén találja magát: betörők, hívatlan vendégek és gyilkosság zavarja lelki nyugalmát. És Mr. Carlyon nem hagyja békén…"
Eustace Cheviot unokabátyja, Lord Carlyon meggyőzi Elinort, hogy pusztán anyagi megfontolásból menjen feleségül unokaöccséhez. Reggelre Elinor gazdag özvegy, de egy nemzetközi kémjátszma kellős közepén találja magát: betörők, hívatlan vendégek és gyilkosság zavarja lelki nyugalmát. És Mr. Carlyon nem hagyja békén…"
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Rólam
- Christina alias Pöfivonat
- "Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell, s akit szeretünk, azt nem felejtjük el." Shakespeare
Osztályozás
5 = "ETALON" kategória, amit bárhol bármikor csak előkapnék, hogy odalapoznék egy-egy sorához, hogy újra együtt pulzáljak a könyvvel.
4 = "csudálatos" kategória, szórakoztató, olvasmányos és ajánlható bármely kedves olvasómnak.
3 = "közepes", azaz a közepes ami tetszett is meg nem is.
2 = "lúzer" (könyv) kategória, amiben van fantázia, de még így is kritikán aluli.
1 = "übergáz" kategória, azaz ezt senkinek semmilyen formában nem fogom ajánlani, sőt magam is megpróbálok minél hamarabb megszabadulni tőle.
4 = "csudálatos" kategória, szórakoztató, olvasmányos és ajánlható bármely kedves olvasómnak.
3 = "közepes", azaz a közepes ami tetszett is meg nem is.
2 = "lúzer" (könyv) kategória, amiben van fantázia, de még így is kritikán aluli.
1 = "übergáz" kategória, azaz ezt senkinek semmilyen formában nem fogom ajánlani, sőt magam is megpróbálok minél hamarabb megszabadulni tőle.
Utolsó kommentek
Blogarchívum
-
►
2014
(86)
- ► szeptember (4)
-
►
2013
(104)
- ► szeptember (12)
-
►
2012
(122)
- ► szeptember (14)
-
►
2011
(89)
- ► szeptember (7)
-
►
2010
(102)
- ► szeptember (7)
-
►
2009
(130)
- ► szeptember (14)
Saját bloglista
-
-
-
-
-
Újévi célkitűzések!7 hónapja
-
Évzárás 20257 hónapja
-
-
-
-
-
-
-
-







