2009. augusztus 31., hétfő

Szeptember...

nézzük mi várható az ősz első hónapjában. Vajon dolgoznak a kiadók vagy még mindig csak nyaralgatnak? :)

Sophie Kinsella: A boltkór
os férjhez megy
Megjelenés: 2009.09.01

Bacher Iván: Újlipócia
Megjelenés: 2009.09.01


P.C. Cast - Kristin Cast: Megjel
ölve
Megjelenés: 2009.09.01

J. R. Ward: Megváltott szerető
Megjelenés: 2009.09.04


P.C. Cast - Kristin Cast: Elárulva
Megjelenés: 2009.09.04

John Ajvide Lindqvist: Engedj be!
Megjelenés: 2009.09.15


Natsuo Kirino: Kín
Megjelenés: 2009.09.15


Gregory Maquire: A boszorkány
Megjelenés: 2009.09.20


Melissa Hill: Kívánj bármit!
Megjelenés: 2009.09.28

Bridget Asher: A férjem szeretői
Megjelenés: 2009.09.28


Alyson Noel: Blue Moon - Kék Hold
Megjelenés: 2009.09.30











Aho
gy elnézem igen csak termékeny lesz ez a hónap és már nem sokat kell aludni Twilight rajongóknak sem, mert októberben jön az Eclipse. :)


2009. augusztus 24., hétfő

Cecelia Ahern: Utóirat: Szeretlek

Gondolom felfedeztétek, hogy mostanában kicsit olvasós hangulatban vagyok, ezáltal is megszaporítva a bejegyzések számát. Az elmúlt két olvasmány után úgy döntöttem, hogy egy kicsit más felé evezek így akadt a kezembe Cecelia Ahern regénye.

Holly aki rettenetesen szenved férje halála után (akivel már több mint tíz éve ismerték egymást), igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, hogy az életét rendes mederbe terelje. Ekkor jön a segítség, még pedig a halott férj által kitalált kis üzenetekben, amikből összesen tíz darab van. Ezek az üzenetek kis borítékokban vannak elhelyezve, amelyre fel van tüntetve melyiket milyen hónapban nyíthatja ki. Ezzel a kis játékkal Holly úgy érzi, hogy férje újra ott van mellette és segít neki átvészelni a mindennapokat. De vajon ha elfogynak a kis cetlik akkor ő is rendbe jön majd?

Az első pár oldal elolvasása után felfedeztem, hogy ennek a könyvnek az alaptörténetét már olvastam valahol. Ekkor nagy kutatásban kezdtem a lakásom tájékán és rájöttem, hogy a "Te jó ég" című olvasmány köszön vissza ebben a műben. Igaz nem hasonlítanak egymásra teljes mértékben, de az alapötletek mind a kettőben ugyanazok. Azt hiszem ezt az észrevételemet annak könnyebb megérteni, aki már olvasta mind a két könyvet. :) Egyébként (és ez most itt a reklám helye :D) ajánlom figyelmében mindenkinek a fentebb említett művet mert az is kellemes olvasmány, habár terjedelmében sokkal hosszabb. :)


Érdekesnek találtam ezt a kis csavart a végére (nem akarom én elrontani a poént, ezért nem árulom el miről van szó :)), hisz teljesen másra számítottam, de talán ez pont így volt jó. Valóban, ahogy már más blogokon is olvashatjátok (ezzel nem is fogok újat mondani) nagyon hűen ábrázolja egy özvegy mindennapjait. Nem éreztem túlzónak a benne lévő drámai részeket sem, sőt kifejezetten tartalmasnak véltem a könyvet, hisz rég volt már olyan, hogy csak úgy faltam volna a betűket. De mindezektől függetlenül hiányérzetem van a könyvvel kapcsolatban és valahogy nem is úgy tettem le, hogy teljes mértékben kielégített volna. De ezt az érzést még megmagyarázni sem tudom, ez itt a legnagyobb probléma. Vajon ki érti ezt? :)

Valami megjegyzésem lett volna még a könyvvel kapcsolatban, de ez most nem fog eszembe jutni, még ha neki is álltok
egyéb kínzó eszközökkel vallatni. De ígérem, amint agyam egyik féltekéjében megjelenik ide fogom pötyögni. :D

U.I.: Igen, igen jól látjátok! Nekem nem a Tericum által kiadott Ahern könyv van meg, ha nem Reader's Digest kiadású. Igazándiból fogalmam sincs hogy változtattak-e rajta valamit, de állítólag - legalábbis a könyve belső oldalán ez olvasható - a szövegét egy kicsit átdolgozták.

Értékelés: 10/8

Mások is olvasták:
Amadea: ITT
Lobo: ITT
Ninetta és a könyvmolyok: ITT
Rita: ITT
Christine: ITT
Nani & Zitus: ITT



2009. augusztus 23., vasárnap

Jennifer Rardin: Harapnivaló - Jaz Parks vámpírvadász

Képtelen, nevetséges és hihetetlen. Ez a három szó jellemzi a Harapnivaló című könyvet, melynek olvasását pár perccel ezelőtt fejeztem be. Gondoltam gyorsan megírom a mondanivalómat még mielőtt elfelejtem.

A főhős Jazmine Parks (röviden: Jaz) a CIA bérgyilkosa, aki jelen pillanatban egy vámpírral (Vayl) dolgozik együtt. Vajon mi lehet olyan fontos, hogy a CIA két legfontosabb emberét rakják össze? A válasz az, hogy veszélyben van a Föld. Ugyanis valami vírus félét állított össze az ellenség, amivel szeretnék elpusztítani az emberiséget. Ennek kicsit amerikai film szaga van, hisz van egy vagy két ember aki megmenti az egész világot. :D Vicces, valahogy sosem hittem az ilyen mesékben. :)

A regény egész jól indul, habár nekem valahogy mindig a Fable regények ugrottak be. Ott is van egy főhősnő aki össze-vissza kaszabolja a rosszfiúkat.
Itt is valami ilyesmi van, de az írónő pluszba hozzárakott egy-két vámpírt és néhány boszorkányt is.


Volt néhány olyan rész benne (nem akarom kifejtegetni), ami szerintem felesleges volt. Azt az energiát amit ebbe feccölt bele nyugodtan belevethette volna más részekbe, hogy még kerekebb legyen ez a történet. Értsd: néhol azt se tudtam mit történik, túl gyorsan váltott egyik helyről a másikra és voltak olyan szereplők a műben aminek sok értelmét nem láttam. Idegesített, hogy nem tudtam jobban megismerni a főshösnőt attól függetlenül, hogy egyes szám első személyben íródik a regény. Alig tudtam meg róla bármit is, azonkivül hogy van néhány titkos dolog az életében amiről nem szívesen beszél. Jó igaz, hogy van folytatása - habár én nem biztos, hogy el akarom olvasni - amiben lehet, hogy jobban megismerkedünk vele, de jobb lett volna ha kicsit többet tudunk meg. Szerintem.


Ja a legdurvább rész, amikor kifejti hogy a rosszfiú, ez a Tor-al-Degan hogyan táplálkozik. Ugyanis van ez a szörny, vagy mi fene ami lelkekkel táplálkozik, de amikor ilyen nincs a közelében, akkor a föld darabjait zabálja fel. Azt hittem lefordulok a székemről nevettemben miközben ezt olvastam. Itt egy kicsit elborult az agyam. Egy majdnem egész jó történetet egy ilyennel elbaszni, hát ez nevetséges. Pfff.


Viszont ami igazán újdonság volt a regényben, az a halott lelkek távozása volt. Igazán különleges gondolat volt az írónőtől, hogy kis fénypont formájában válik el a lélek a testtől. Ez igazán tetszett benne, ebben még látok lehetőséget, de ez a föld harapdálás kikészített teljesen. :D

Összességében érdekes regény, de érezhető az írőnő kiforratlansága, ami megnyilvánul a történet több pontján is. Kicsit még formálhatta volna ezt a történetet mielőtt kiadja, akkor talán nem tűnne annyira összecsapottnak. De maga az alapötlet nekem csillagos ötöst ér.

U.I.: Azért az érdekelne, hogy az Ulpius miért nem képes kiadni egy sorozatnak az összes kötetét. Hisz nem ez az egyetlen olyan történet aminek van folytatása, de nálunk még sincs lásd: Robert Muchamore: A kerub az újonc. Vagy esetleg túl kíváncsi lennék?

Értékelés: 10/5

Mások is olvasták:
Lobo: ITT
Amadea: ITT



2009. augusztus 22., szombat

Fejős Éva: Csajok

Három nő és egy férfi.

Hanna: aki volt férjét próbálja elfelejteni,- persze barátai mindent megpróbálnak még az univerzumot is segítségül hívják-, de nem sok sikerrel. Mindennek tetejébe, még az állását is elveszti, pont akkor amikor Londonba utazott volna és ha ez nem lenne elég szülei még egy igazán "rokonszenves" kutyával is megajándékozzák. :D

Móni: férjes asszony. Épp egy vámpíros gyerekkönyvet irkál, amit később meg is próbál itthon kiadni. Mindezalatt nevelgeti a húszéves lányát és két éves kisfiát, és hogy ne unatkozzon természetesen a férje után is nyomoztat egy kicsit (- lehet hogy megcsalja?).

Flóra: épp szerelmes egy két gyermekes apukába. Folyamatosan szenved attól, hogy a pasi még nem vált el, de jön a szuper nagymami és megmenti a tanácsaival.

Márk: a meleg srác. Mindig mindenhol ott van és próbálja ellátni a csajokat a jobbnál jobb tanácsaival hogy annyira ne utálják a Mars lakókat. Mindeközben könyvet ír a ezoterikus dolgokról és próbál rendes életet élni. Vagy annyira mégsem? :)

Ezen négy barát életét ismerhetjük meg,
akik szeretnek és viszontszeretik őket, néha csalódnak, néha szárnyalnak - mint bármelyikünk, ahogy Fejős Éva mondaná. :)


Kifejezetten imádtam benne a nagymamit. Különös beszólásaival és kellemes tanácsaival ez a nyolcvanöt éves néni belopta magát a szívembe. :) Úgyhogy bízom benne, hogy fogok még róla olvasni, mert nagyon érdekes figura. :) Szerintem elsősorban emiatt vált kedvencemmé ez a mű, ez nem azt jelenti, hogy toplistára kerül, hanem egyszerűen csak különdíjat fog kapni tőlem.

Fejős Évának az összes könyve megvan, de mindhárom közül ez lett eddig a legjobb. Szórakoztató, kellemes olvasmány és még humoros is. Úgy veszem észre, hogy az írónő előbb vagy utóbb, de bele fog jönni az írásba vagy mi a fenébe. :)

Érdekessége a könyvnek, hogy meghagyta ezt az internetes stílust, hisz egyébként is ilyennek indult. Ez az jelenti, hogy minden fejezet maximum 5 oldalas és mindegyiknek van egyedi címe, amelyen néhol jól elszórakoztam. :) Persze ennek is meg van a hátránya, mert előfordult hogy két egymást követő fejezetben akkorákat ugrott az időben, hogy csak pislogtam nagyokat. De emiatt nem veszít az élvezhetőségéből, maximum csak meglepődünk.


Saját magamon csodálkoztam, mikor tudomásul vettem hogy igencsak el vagyok szomorodva azon, hogy vége lett a történetnek. Most egyelőre csak bizakodhatok, hogy olvashatok még a Vénusz lakók életéről.

Majd ha lesz időm, akkor Évához is megyek tüntetni, ha már így belejöttem. :)

Értékelés: 10/9,5

Mások is olvasták:
Vandus: ITT


2009. augusztus 17., hétfő

Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége

Annyira hihetetlenül sok dolgom volt a hétvégén, hogy sajnos csak most volt időm arra, hogy megírjam ezt a bejegyzést. Elnézést kérek mindenkitől, habár tudom hogy sokakat ez nem érdekel. :)

A könyvet az Online Könyvklub keretein belül olvastam el, habár már régóta szerettem volna a kezembe venni, de valahogy a motiváció mindig elmaradt. :) Azt hiszem az időzítés most sem volt a legjobb, nem azt mondom hogy abszolút nem tetszett nekem ez az olvasmány, de annyira depis mű, hogy én teljesen magamba fordultam. Jó oké, tényleg klassz és fantasztikus, de de de de én nagyon kész lettem tőle.
Sokszor, sok helyen szinte összefacsarodott a szívem, brrrr. :(

Képzeljetek el egy olyan világot, ahol előfordulhat hogy valaki egy genetikai rendellenesség miatt az időben utazhat. A könyv főszereplőjével Henryvel pontosan ez történik, azaz képes az életének bármely szakaszában megjelenni, legyen az a felnőttkora vagy a gyermekkora. Hozzátenném, hogy ez néhol igencsak érdekes szituációkat eredményezett. :D Miközben Henry ide odautazgat, egyszer csak valahogyan valamikor megismerkedik egy hatéves kislánnyal, akihez majd többször is visszatér. Ez a kislány (Clare) türelmesen várja, hogy Henry újra és újra megjelenjen az életében egészen addig, amíg ugyanabban az idősíkban egymásra nem találnak.

Egy jó pár blog bejegyzést elolvasgattam, ahol jeleztétek hogy milyen rossz megszokni az ide-oda ugrálást az időben, engem például ezt pont nem zavart, SŐT! Számomra kimondottan felüdülést jelentett ez a mű, mert nem szokványos lány regényről beszélünk, hanem egy igazán megindító olvasmányról, csak kár hogy most olvastam. A hangulatom most nem ezt kívánta és nem igazán voltam erre felkészülve, lehet hogy kicsit jobban utána kellett volna néznem. Emiatt veszített az értékéből a könyv és néha egy icipicit szenvedtem is rajta. :(

Két dolog ami hihetetlenül ötletes a műben:

- az egyik, hogy úgynevezett narrátorok vannak a könyvben. :) Akár hívhatjuk őket mesélőnek is, hiszen néha Clare máskor Henry oldaláról ismerhetjük meg a dolgokat, attól függően hogy éppen kibeszél.

- a másik a Clare és Henry összekapcsolódása. Hiszen amikor Henry először találkozik a jövendőbeli asszonykájával akkor negyven év körüli (bocs de pontosan nem jegyeztem meg :)), de mikor a valós idősíkban találkoznak akkor még csak huszonnyolc. Így Henry nem nagyon emlékszik azokra az időkre, amikor gyerekként találkozik a feleségével. Ez a része néhol még engem is összezavart nem csak Clare-t.

Annyi minden miatt lehetne szeretni ezt a regényt és megértem miért vagytok annyira odaérte, de ez nekem most nem jött össze. Majd valamikor, valahol újra elolvasom amikor erre lesz szükségem, de ez most nekem csak egy hetest ért meg.

Értékelés: 10/7

Mások is olvasták az OKK-n belül:
Fairybug: ITT
Joeymano: ITT