Eljutottam arra a pontra, hogy egyszerre két könyvet olvasok. Ennek oka, hogy hétvégén elballagtunk a képregényfesztiválra és természetesen nekem is vásárolnom kellett valamit, így megvettem a Képregényes világtörténet első részét Larry Gonicktól. :) Mivel egyből neki veselkedtem a 350 oldalas könyvnek, ezért a Balettcipőkkel kicsit lassan haladtam. Egy igen kedves professzor (Mat), aki a világot járva nem csak fosszíliákat gyűjtöget hanem még árva gyerekeket is :) (Így kimondva kicsit érdekesen hangzik. :) ), így az útjai során hazaviszi először Paulinát, majd Petrovát és leges legutoljára Posyt. Mindegyik gyermeknek meg van a tehetsége bizonyos dolgokhoz: Paulina színésznőként képzeli el az életét, Petrova inkább az autók és a repülők érdeklik, míg a legkisebb kisasszony a táncot szereti. Az otthonukban melyben felnevelkednek számos érdekes ember fordul meg, akik segítik egyengetni az ő kis életüket. De hogy sikerül-e megvalósítani az álmaikat? Az a könyv végén kiderül. ;)
A könyv külsőleg nagyon érdekes, mert inkább eszembe jutott róla egy A5-ös füzet, mint egy könyv. Még tapintásra is ahhoz hasonlatos, hiszen ilyen kellemes puha lapjai vannak. Nagyon tetszett. Habár ez rózsaszín borító egy kicsit feltűnö, de nem panaszkodom. :D
Na de a történetről is essen egy kevés szó. Tipikusan ifjúsági regény, ha fiatalabb koromban olvastam volna, biztos odáig meg vissza lettem volna a könyvért, de hát már nem vagyok az. Így számomra csak egy egyszerű történet volt, ami happy enddel végződik. Az is igaz, hogy ez nem azok közé a könyvek közé tartozik, amitől mást vártam volna. :) Egy valamit viszont nem értek, tényleg akkoriban már ennyi idősen dolgoztak a gyerekek? Ugyanis azon gondolkodtam végig, hogy nem túl nagy felelősség ez még? Ennyi idősen a legnagyobb problémám az volt, hogy épp melyik könyvet olvassam el, vagy milyen mesét nézzek a tv-ben. Nem pedig azon járjon az agyam mennyit kell még beleadnom a rezsibe, ahhoz hogy kitudjunk jönni belőle az adott hónapban. Hmmm. De az is igaz, hogy a könyv megírása óta eltelt 73 év, ami igencsak sok időnek számít. :)
Ami viszont a könyvben a leges legjobban idegesített (de ez is csak az igazságtalanság miatt) az Petrova, szerencsétlen miért vállalta el az egész színházasdit. Oké, hogy dolgozni kell meg minden, de ha egyszer neki teljesen más álmai vannak. Olyan igazságtalan tud lenni az élet! Mindemellett úgy vélem, hogy a kislány igazán éretten gondolkodott, ami igencsak szimpatikus tulajdonság.
Összességében kellemes olvasmány és biztos vagyok benne, hogy a fiatal ifjú lányok (merthogy inkább lányoknak való) nagyon jól fognak szórakozni a könyv olvasása közben. És abban is biztos vagyok hogy akár még példaként is állhat előttük ez a küzdeni akarás, ami a kis hölgyekben volt. :)
A könyv külsőleg nagyon érdekes, mert inkább eszembe jutott róla egy A5-ös füzet, mint egy könyv. Még tapintásra is ahhoz hasonlatos, hiszen ilyen kellemes puha lapjai vannak. Nagyon tetszett. Habár ez rózsaszín borító egy kicsit feltűnö, de nem panaszkodom. :D
Na de a történetről is essen egy kevés szó. Tipikusan ifjúsági regény, ha fiatalabb koromban olvastam volna, biztos odáig meg vissza lettem volna a könyvért, de hát már nem vagyok az. Így számomra csak egy egyszerű történet volt, ami happy enddel végződik. Az is igaz, hogy ez nem azok közé a könyvek közé tartozik, amitől mást vártam volna. :) Egy valamit viszont nem értek, tényleg akkoriban már ennyi idősen dolgoztak a gyerekek? Ugyanis azon gondolkodtam végig, hogy nem túl nagy felelősség ez még? Ennyi idősen a legnagyobb problémám az volt, hogy épp melyik könyvet olvassam el, vagy milyen mesét nézzek a tv-ben. Nem pedig azon járjon az agyam mennyit kell még beleadnom a rezsibe, ahhoz hogy kitudjunk jönni belőle az adott hónapban. Hmmm. De az is igaz, hogy a könyv megírása óta eltelt 73 év, ami igencsak sok időnek számít. :)
Ami viszont a könyvben a leges legjobban idegesített (de ez is csak az igazságtalanság miatt) az Petrova, szerencsétlen miért vállalta el az egész színházasdit. Oké, hogy dolgozni kell meg minden, de ha egyszer neki teljesen más álmai vannak. Olyan igazságtalan tud lenni az élet! Mindemellett úgy vélem, hogy a kislány igazán éretten gondolkodott, ami igencsak szimpatikus tulajdonság.
Összességében kellemes olvasmány és biztos vagyok benne, hogy a fiatal ifjú lányok (merthogy inkább lányoknak való) nagyon jól fognak szórakozni a könyv olvasása közben. És abban is biztos vagyok hogy akár még példaként is állhat előttük ez a küzdeni akarás, ami a kis hölgyekben volt. :)
3 megjegyzés:
hol tudnám letölteni a Balettcipők c. könyvet?
hol tudnám letölteni a Balettcipők c. könyvet?
Megjegyzés küldése