2010. július 3., szombat

Marina és Szergej Gyacsenko: Alekszandra és a teremtés növendékei

Ezt a bejegyzést különösen Nimának ajánlom figyelmébe, habár nem tudom mennyire sikerül majd meggyőznöm őt arról, hogy neki el kell olvasnia ezt a könyvet. :)

"Szaska, a tizenhét éves iskoláslány anyjával nyaral a Fekete-tengernél, amikor egyszer csak észreveszi, hogy egy titokzatos, fekete ruhás, fekete szemüveges férfi követi. Próbál előle menekülni, de hiába. A férfi megszólítja, és szörnyű felelősséggel ruházza fel: egy látszólag egyszerű feladattal, amit azonban ha elmulaszt, az tragikus következményekkel jár.

A szeretteit féltve Szaska hamar megtanulja a leckét és a következő év őszén, az ismeretlen ösztönzésére, beiratkozik a sosem hallott Torpa nevű városban a Speciális Technológiák Főiskolájára. Itt különleges tantárgyakkal tömik a fejét, és a legapróbb vétségekért is kemény büntetés jár. A katonás fegyelem és a jó tanulás jutalmaként azonban, a felsőbb évfolyamok tanulói azt pletykálják, csodálatos adományok kárpótolják majd a végzősöket. No persze csak ha megérik. "

Beteg, nagyon beteg! :D A szó legjobb értelmében. Igaz, hogy a fülszövegről az virít ránk, hogy nagyon hasonlít a Harry Potterhez, de ne rémisszen meg senkit sem, mert köze sincs egymáshoz a kettőnek. Habár van benne varázslat, de az egy teljesen más szemszögből, egy teljesen új dolog által nyilvánul meg a regényben. És ezt a világot úgy hozza létre a szerzőpáros
, hogy magunk is elgondolkodunk azon, hogy vajon létezhet-e ilyen? És ha igen mi miért nem vesszük észre. Olvastam már egy pár fantasy könyvet,- habár nem vagyok benne biztos hogy teljes mértékben ebbe a műfajba sorolható-e -, de olyat még soha, aminek a központi témája az emberi lélek lenne. Azt hiszem nem véletlen, hogy a szerzők erre fektették a hangsúlyt, hiszen az egyiküknek van pszichológiai végzettsége is.

Rettenetesen nehéz írni erről a műről, mert nehéz visszaadnom mit is jelentett számomra teljes egészében. Félek, hogy elfelejtek egy-egy olyan mozzanatot, ami még inkább csak azt erősíti, hogy ezt igenis el kell olvasni. Nem csak maga az ötlet az, ami újdonsággal hathat, hanem a történetvezetés módja is, hiszen sokáig az olvasó sem tudja mi miért történik. Szépen lassan bontakozik ki előttünk, hogy mi a célja ennek az iskolának és hogy a diákok mit miért csinálnak, ez a fajta szőrszálhasogatás nagyon jól tud hatni az idegekre. Ugyanis az olvasó kénytelen tovább olvasni a regényt, ahhoz hogy megkapja a sok miértre a választ.

Egyetlenegy szépséghibája van a regénynek, mégpedig a vége. Sajnálatos módon valahogy nem sikerült teljes mértékben megértenem, ami azt jelentheti, hogy vagy én nem fogtam fel, vagy a fordításban volt valami gebasz. Remélem az utóbbi igaz és nem pedig velem van a gond (azt valahogy nehezebben tudnám lenyelni :D).

Azt hiszem összességében elmondhatom, hogy egy fantasztikus regényt olvastam, ami egy számomra teljesen új világba kalauzolt el. ;) Olvassátok.

Értékelés: 5/5

Mások is olvasták:
Isolda: ITT

3 megjegyzés:

Tara Nima írta...

köszönöm az ajánlót.:)))
a legjobbkor jött, épp a héten rendeltem meg, így legalább biztos lehetek benne, hogy nem hiába.
nagyon szeretem az ilyen könyveket.
nem túl sok helyen olvastam róla, de valaki azt írta, hogy nagyon gagyi a fogalmazás. tényleg?

Christina alias Pöfivonat írta...

Én abszolút nem vettem észre... inkább csak benne a fizikai elmélet, de azokat hamar meg lehet érteni, mert a szerzőpáros érthetőn fogalmaz. Szóval én semmi ilyesmit nem vettem észre. :)

Tara Nima írta...

ó, fizikai elméletekhez nekem még a nagyongagyi fogalmazás is magasröptű lesz.:)) de akkor jó, most megnyugodtam.