"A regény a XIX. század végi London szegénynegyedébe kalauzolja az olvasót, ahol Fiona Finnegan és népes családja kemény munkával próbál előrejutni. A lány közben saját vállalkozásról, szerelmével közös életről álmodozik. Mikor úgy tűnik, nincs menekvés Fiona tizenhét évesen új életet kezd Amerikában, és munkájába hatalmas lelkesedéssel veti bele magát. Hamarosan mindent elér, amiről csak álmodni lehet, de rá kell ébrednie, hogy senki sem menekülhet el a múltja elől."
Lassan vége a nyárnak, elmúlnak a nyaralós-napozós napok, ami azt jelenti, hogy újra bejegyzések tömkelege fog várni titeket. Remélhetőleg. Jelen pillanatban négy darab könyv bejegyzésével vagyok elmaradva, amit igyekszem mihamarabb pótolni. :)
A Tearózsa már nagyon régóta várta, hogy elolvassam de valahogy sosem érkezett el a megfelelő pillanat egészen mostanáig. Nem is értem miért pont ezt vettem le a polcról, hiszen abszolút nem erre vágytam, nem is erre volt szükségem, mégis ez maradt a kezemben.
A történet a 19. századi Angliában és Amerikában játszódik, ahol egy különös lány, Fiona Finnegan életét ismerhetjük meg. A történet az első oldalakon még lassú mederben csordogál, ezért számtalanszor megfordult a fejemben, hogy abbahagyom itt és most, ám valahogy mégse tettem mert a regény hangulata és a színhelyei viszont varázslatosak. Eleinte nem érdekelt a lány és családja sorsa, nem értettem hova akarunk majd kilyukadni a végére, emiatt kezdett egy kicsit felbosszantani. De ahogy haladtunk hirtelen minden borongóssá és szürkévé változott, már semmi sem volt olyan tökéletes, minden összezavarodott és ez volt az a pillanat amire végig vártam, innentől kezdve tudtam hogy az írónő levett engem a lábáról. Végre sikerült magam beleélni a történetbe, most már én is izgultam. Izgultam, hogy Fiona megvalósíthassa az álmait és rendeződjön a sorsa. Ám, az utolsó száz oldalra elfogyott a lendület, mintha az írónő már nem tudta volna hogyan folytassa, ezért hibát hibára halmozott. Kiszámítható és összecsapott lett, amit rettentően sajnáltam, mert majdhogynem tökéletes lett.
Mint ahogy írtam az írónő remekül visszarepített a XIX. századi Angliába. Érezhető az aprólékos háttérmunka, szinte semmi kivetnivalót nem találtam benne. A szereplők is jól illeszkednek ebbe a történetbe. Ha a romantika nem kapott volna akkora hangsúlyt (amit néha erőltetettnek éreztem), akkor mint csupán történelmi regény is simán megállta volna a helyét. Sőt, lehet, hogy akkor eléri nálam a tökéletes szintet. Ritkán szoktam kifogásolni a romantikát, aki ismer tudja, hogy ez a műfaj a szívem csücske, de ebben a könyvbe valahogy nem illeszkedett be.
Szerencsémre nem számítottam semmire, - egyszerűen csak kezembe akadt és ott is ragadt egy időre -, így nem csalódtam, sőt, kifejezetten felüdülés volt a múltban lézengeni, sétálni és érezni a kor hangulatát. A történet izgalmas, fordulatos, igaz hogy néha kiszámítható, de ez most valahogy nem érdekelt, csak egyet akartam, hogy nekem is legyen egy saját Teaházam.
Értékelés: 5/4
Mások is olvasták:
Olvasokkk: ITT
Amadea: ITT
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése