"Ruth Rendell Lopott élet című, egyik legismertebb regényének
középpontjában olyan anya-gyermek kapcsolatok állnak, amelyek igencsak
eltérnek az átlagostól. A történet két család mindennapjaiba nyújt
bepillantást, akiknek életét egy kisgyermek elvesztése teljesen
megváltoztatja. Az olvasónak pedig rá kell döbbennie, hogy néha nem is
olyan könnyű ítéletet mondani."
Ruth Rendell nevével nemigen találkoztam korábban, pedig számos regénye jelent már meg magyarul. A Partvonal kiadó által elindított pszichokrimi sorozat második köteteként jelent meg a Lopott élet című könyve, ami pont ideálisnak tűnt arra, hogy megismerkedjek az írónővel.
A történet három fő szálból fonódik össze szorosan egymáshoz kapcsolódva. Ahogy haladunk az oldalakkal, úgy vagyunk képesek megfejteni az írónő által teremtett szövevényes hálózatot. Az első oldalak hátborzongatóak voltak számomra, a szívem a torkomban dobogott és rettenetesen izgultam, hogy mi lesz a következő oldalon, de a történet előrehaladtával egyre kevésbé éreztem ezt a fajta feszültséget és kezdett lankadni a figyelmem. Szerencsére az írónő nem hagyott sokáig unatkozni, mert az újabb és újabb szereplők felbukkanásával más és más rejtélyt kellett megfejteni és rengeteg kérdést megválaszolni. Elsősorban a kíváncsiságom hajtott előre, mert mindenképpen meg akartam tudni, hogyan fejeződik be a történet. Másodjára pedig az, hogy Benet miképpen fogja megoldani az anyja által teremtett helyzet. De sajnos az írónő nem minden kérdésemet válaszolta meg.
Ruth Rendell elsősorban krimiíróként lehet ismerős az olvasók számára, de a Lopott életet nem tudom teljes mértékben belesorolni ebbe a műfajba. Az írónő ebben a könyvében a megszállottságra, a szenvedélybetegségekre, a társadalmi osztályok között különbségekre és a szereplők lelki életére helyezte a hangsúlyt, nem pedig a krimi vonalra.
"A lánykéréstől manapság már nemigen ájulnak el a hálás fehérszemélyek,
Edward. Nem látok semmiféle ésszerű okot arra, hogy hozzád menjek, de
van egy igen jó okom arra, hogy miért ne. Mert nem akarok."
A Lopott élet szórakoztató a maga műfajában annak ellenére, hogy néhol a történetvezetés nem volt mindig izgalmas. A négy pontot pedig azért kapja, mert a befejezés nem volt igazi befejezés. De most komolyan, ez mi volt kérem szépen?
Értékelés: 5/4
Mások is olvasták:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése