2013. október 8., kedd

Diane Chamberlain: Titkok örvénye


""Kedves Anna! Nehéz papírra vetni mindazt, amit el kell mondanom, de tisztában vagyok vele, hogy végigolvasni sokkal nehezebb, és nagyon sajnálom..." Ez a félbeszakadt levél az egyetlen nyom, amelyből Tara és Emerson kiindulhat legjobb barátnőjük, Noelle öngyilkosságának okait kutatva. Minden, amit tudtak róla - szülésznői hivatása, bátor kiállása az igaz ügyek mellett, családja és barátai iránt érzett szeretete -, olyan ember benyomását keltette, aki ragaszkodik az élethez. Miért választotta mégis a halált? Túl sok mindenről nem tudtak. A levél és egy szívszaggató titok felfedésével a két nő lassan rájön, hogy valójában mégsem ismerték jól Noelle-t, s miközben egyre inkább kirajzolódik előttük bonyolult személyisége, szerelemmel, árulással, részvéttel és csalással is szembesülniük kell. A Titkok örvénye izgalmas regény, amely mindannyiunk számára felteszi a kérdést: mi az, amit már nem lehet megbocsátani?"

Azon a napon amikor megláttam az esedékes megjelenések között a Titkok örvényét, már éreztem, hogy ez egészen biztosan az én könyvem lesz. Nagyon régen volt már lehetőségem arra, hogy egy ennyire erős és izgalmas történetet olvassak, ettől a könyvtől pedig megkaptam mindezt. Ez a regény egyszerűen brutális. Miután végeztem az utolsó oldalakkal, rengeteg kérdés árasztott el és ahogy próbáltam őket megválaszolni magamnak, az a szorítás, ami a mellkasomban keletkezett egyre jobban csak erősödött. Olyan érzelmeket indított el bennem, amiről ezidáig nem is tudtam hogy léteznek, de ez az érzés jó, nagyon jó.

A történet egyik legnagyobb erőssége a történetvezetés, illetve az, ahogyan  az olvasó érzelmeivel képes játszani. Olyan ügyesen játssza ki az írónő a lapjait, olyan gyönyörűen rakja le a kirakós újabb és újabb darabkáit, hogy az olvasó elsőre nem is érzi, mennyire át van verve. Mert bizony erről van szó. Amikor már megnyugodtunk, és azt hisszük, hogy sikerül megfejtenünk a titkot, akkor jön egy újabb csavar, ami felborítja az általunk olyan jól felépített gondolatmenetet. Habár nekem sikerült az írónő előtt járnom mindig egy lépéssel, mégsem zavart, mert nem akartam elhinni, hogy így akarja befejezni a történetet. Pedig megtette. Olyan csattanóval zárta le a történetet, hogy még a lélegzetem is elakadt. Eszméletlen.

Diane Chamberlain
Diane Chamberlain könyve nem egy egyszerű családregény. Nem csak egy rejtély megoldásáról szól, és arról, hogy megismerjenek egy olyan embert akiről azt hitték, hogy mindent tudnak, hanem arról is, miképpen találják meg az egymáshoz vezető utat. Barátságok, szerelmek és családok omlanak össze és épülnek fel ebben a történetben. Olyan komoly kérdéseket vet fel, amire az olvasó automatikusan keresi a választ, de nem csak a regényben, hanem a saját életében is. A Titkok örvénye fordulatos, olvasmányos, egyszerűen letehetetlen. A hangulata misztikus, rejtélyes, olyan mintha egy köddel átitatott erdőben sétálna az ember. Borzongató.

Az író tehetségét dícséri az is, hogy négy igencsak eltérő karakter tolmácsolásában meséli a történetet teljes hitelességgel, mindegyik oldallal lehet azonosulni és együttérezni, az összes szereplő alaposan ki van dolgozva és pont emiatt nem is lehet kiválasztani, hogy ki a legjobb karakter, ki lesz végül az olvasó számára a kedvenc. 

Mindig is tudtam, hogy anyának lenni az egyik legnehezebb dolog a világon, de ez a történet megmutatta, hogy még annál is nehezebb, mint ahogy én ezt eddig gondoltam. Olyan világba engedett betekintést, ahol ezidáig nem is jártam, olyan indulatokat váltott ki belőlem, amiről eddig nem is tudtam, és pont ezért a Titkok örvénye nem csak egy könyv lett a számomra, hanem az a bizonyos könyv, amire érdemes sokáig várni. Diane Chamberlain kedvenc íróvá avanzsált nálam, úgyhogy remélem a többi regénye is jön hamarosan.

Értékelés: 5/5***

Mások is olvasták:

3 megjegyzés:

Andi írta...

utálatos, hogy ismét egy könyv ami érdekel (és most nincs előttem a válságomban). :(

na, de sebaj, jó, hogy ismét egy könyv ami érdekel. :)

Nikkincs írta...

Meggyőztél, hogy el kell olvasnom, pedig a megjelenés után nem gondoltam, hogy ez engem érdekelni fog :)

Christina alias Pöfivonat írta...

Csajok tessék csak olvasni, mert nagyon jó. ;)