2014. október 14., kedd

Diane Chamberlain: Kegyes hazugság

"A tizenöt éves Ivy Hartnak egyedül kell gondoskodnia idős nagymamájáról, mentálisan zavart nővéréről, és nővérének kisfiáról is. Mindezt még nehezebbé teszi, hogy Ivy epilepsziás. A friss házas Jane Forrester megrögzött idealista, aki szociális munkásként kezd dolgozni az észak-karolinai dohányültetvényeken. Így ismerkedik meg Ivyval és családjával. 

A hatvanas években játszódó történet két kivételes nő, Ivy és Jane kapcsolatát meséli el. Súlyos feszültségekkel terhes korszak ez, amikor a közjó érdekében az állami törvények lehetővé tették a sterilizációit, és ahol a jómódú középosztály cukormázas élete és a szegények hétköznapi nyomorúsága között áthidalhatatlan szakadék tátongott. 

Munkája és a Hart család titkai súlyos erkölcsi dilemma elé állítják Jane-t: el kell döntenie, hogy segítsen-e Ivyn, vagy adja fel mindazt, amiben mindig is hitt.

Diane Chamberlain érdekfeszítően megírt, elgondolkodtató regényében ezúttal is az emberi kapcsolatok bonyolultságával, a mindennapok fontos erkölcsi dilemmáival foglalkozik."


Diane Chamberlain neve nem lehet ismeretlen, hiszen nem is olyan régen jelent meg az Alexandra kiadó jóvoltából a Titkok örvénye, amiről olvashattatok itt nálam is. Mióta az előző regényét volt szerencsém olvasni, azóta várom, hogy újabb regénye jelenjen meg itthon, hiszen akkoriban ódákat zengtem az írónő első magyarul megjelent könyvéről.
El kell áruljam már most az elején, hogy ez nem lesz másképp a Kegyes hazugság esetében sem, mivel ez szerintem jobb lett mint az előző. 


A hatvanas évek Amerikájában játszódó történet két szálon fut, két különböző nő életútja keresztezi egymást a könyvben. Ivy tizenöt évesen nagymamájáról, nővéréről és annak kisfiáról gondoskodik, miközben ő maga epilepsziában szenved. Jane jómódú, ám ennek ellenére mégis úgy dönt, hogy elmegy dolgozni azért, hogy felépíthesse a saját karrierjét. Ekkor kerül Ivy és a családja közelébe, mivel Jane szociális munkásként kezdi pályafutását.
Diane Chamberlain eddig mindig olyan témához nyúlt ami vagy nagyon izgalmasra, vagy nagyon érdekesre sikerült. A Kegyes hazugság most az utóbbiba tartozik bele, hiszen ebben a történetben nagy rejtélyek nincsenek, ellenben olyan érdekes az amiről ír, hogy egyszerűen képtelenség tőle elszakadni. Az 1929-es évektől egészen 1975-ig Észak-Karolina államban elterjedt az eugenikai sterilizációs program, amely arról szólt hogy minden olyan nőt és férfit sterilizálni kell, aki szellemi fogyatékos, gyengeelméjű vagy olyan betegségben szenved, mint például az epilepszia, vagy egyszerűen csak a közérdek úgy kívánta. Ez a program a regény központi témája, és bár a történet illetve a szereplők a szerző fejéből pattantak ki, mégis teljes képet kaphatunk arról, hogy a valóságban hogyan is zajlott le ez az egész. Hátborzongató, ha egy kicsit is belegondolok abba, hogy mindez valójában megtörtént és emberek százai, mit több ezrei estek át ezen a műtéten. Borzasztó.

Mindezek mellett azért érezhetően megjelenik a feketék és a fehérek közötti ellentét, illetve az is, hogy a hatvanas években a női szerep még mindig abban teljesedett ki, hogy egy nő csak és kizárólag háziasszony lehet, ezért elítélték azokat, akiknek ennél sokkal többre volt szükségük, esetleg karriert szerettek volna. Ezek a témák csak tovább árnyalják a történet cselekményét.

A szerző viszont olyan könnyedséggel és sodró lendülettel tárja elénk mindezt, amitől az embert odaszegezi a székéhez. És ha mindez nem lenne elég, akkor nyilván ott vannak azok az érzelmek, amik folyamatosan felbukkannak a regény olvasása közben, hiszen nem lehet úgy olvasni, hogy ne indítson el bennünk bármit is. A szereplőkkel azonnal szimpatizálni kezdtem, mit több, egyenesen szurkolni kezdtem azért, hogy mindenkinek az élete rendbe jöjjön.
Először is ott van Ivy, akit könnyen meg lehet kedvelni, mivel ő az egyetlen a családban aki önzetlenül igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a körülötte élők betartsák mindazt ami az egészségi állapotuk megőrzéséhez szükséges és megkapjanak minden anyagi támogatást. Természetesen Jane sem azok közé az emberek közé tartozik, akiket utáltam volna, hiszen a saját érzelmeit is beleadva próbál segíteni egy olyan családon, akik bizalmatlanul méregették már a megismerkedésük kezdete óta.
Egyetlen személlyel voltak csupán fenntartásaim, ő pedig Jane férje, akinek nem ártott volna egy alapos verés, khmm.

Diane Chamberlain története ugyan fiktív szereplőkről szól, mégis érdemes lesz elolvasni a valós történelmi háttér miatt, arról nem is beszélve, hogy rendkívül érdekfeszítő. És kiknek ajánlom? Minden olyan nőnek aki fogékony a történelem egy apró szegletére, vagy egyszerűen csak egy lenyűgöző történetre vágyik.


Értékelés: 5/5***


Mások is olvasták:

0 megjegyzés: