Jasper Fforde: A Jane Eyre eset

"Isten hozta a Nyájas Olvasót egy másik lehetséges és meglehetősen bizarr 20. század végi Angliában, ahol mindennapos az időutazás, kihalt állatfajok házilag klónozott példányai sétálgatnak a kertekben, virágzó feketepiacuk van a hamisított verseknek, és a művészeti irányzatok harcias hívei utcai csatákat vívnak egymással. Ebben a világban él Thursday Next, a rettenthetetlen irodalmi mesterdetektívnő, aki élete legnagyobb kihívásával szembesül, mikor a zseniális bűnöző, Acheron Hades a hírnév és a busás váltságdíj reményében elrabolja Charlotte Brontë nagyszerű regényének hősnőjét, Jane Eyre-t."

Már az első kiadáshoz is volt szerencsém, de most lehetőségem nyílt arra, hogy újra olvashassam Jasper Fforde könyvét ebben az új köntösben és én természetesen nem haboztam egy cseppet sem. Négy évvel ezelőtt is lenyűgözött a stílusa, és most sem tudok mást írni, mint hogy fantasztikus, hiszen a legmerészebb álmaimban sem tudnék ilyet elképzelni.

"Backer megveregette a Műbejáró könyv alakú gépezetét, majd Mycroft génszabász-tudományának gyümölcseire, a könyvmoly-lárvákra pillantott. Azok épp a pihenés-regenerálódás fázisban voltak. Nemrég fogyasztottak el egy nagy adag toldalékot, s most jóllakottan szellentgették a betűket és az aposztrófokat – sűrűű vol' t tőllük a leveg' ő."

Képzelj el egy olyan világot, ahol szinte bármi megtörténhet. Megtörténhet az időutazás, a könyvben való ki-be mászkálás, bármi olyan, amit mindig is meg akartál tenni. Ebben a történetben pedig mindez meg is történik. Ha eddig azt gondoltad, hogy létezik olyan ami lehetetlen, akkor még nem olvastad ezt a könyvet, hiszen Jasper Fforde regényében minden lehetséges. De pont ez adja meg ennek az egésznek a pikantériáját, ez lesz az a hiányzó fűszer, ami némelyik regényből hiányzik.  

Ritkán van szerencsém ennyire változatos, fantáziadús könyvhöz, de ha ilyen a kezembe akad, akkor igyekszem minden betűjét maximálisan kiélvezni. Ezt a történetet Thursday Next tolmácsolásában ismerhetjük meg. Számomra ez egyáltalán nem volt zavaró, mert ebben az esetben inkább a történetre, mintsem a mesélőre figyeltem. Ébernek kellett lennem, hogy egy percre se maradjak le, különben pikk-pakk el lehet veszni benne és ez még csak az első kötet volt, fogalmam sincs mi lesz velem a hetedik végére. Szerettem olvasni, mert elvitt egy olyan helyre, amiről eddig azt hittem nem is létezhet. Szerettem mert elszórakoztatott, néhol meg is nevetett. Szerettem, mert izgalmas volt, eseménydús és kiszámíthatlan.

A szereplők is fantasztikusak, kiválóan vannak ábrázolva, de egy apróság azért csak szúrta a szememet. Ott van Thursday és az ő kedvese, akik még mindig szeretik egymást, de egy rossz döntés, egy hiba miatt elváltak útjaik. Ám a történet végén a szerelmesek megbocsájtanak egymásnak és végül el is jegyzik egymást, amivel nem is lenne semmi probléma, mégis valahol úgy éreztem, hogy ez nem illeszkedik bele a történetbe. Annyira idegen volt Thursday szerelme, számomra fura volt ez az egész kapcsolat ebben a kusza regényben, hogy abszolút nem is tudtam vele azonosulni. A lényeg, hogy az író helyében ezt apró kis momentumot én bizony kihagytam volna, de lehet velem vitatkozni. :)

"Csütörtökön születtem, innen a keresztnevem. A bátyám hétfőn született, és Anton volt-erről ennyit. Anyám vasárnapon született, valamiért mégis Wednesdaynek, azaz Szerdának keresztelték, apám pedig névtelen volt -miután dezertált, az Időőrség törölte minden adatát."

Összességében én kiválóan szórakoztam és epekedve várom már a folytatást, ami ha minden igaz, akkor áprilisban érkezik hozzánk. Ha valami újra, különlegesre, netán igazán bizarra vágysz akkor ez a te könyved, nekem elhiheted és a legjobb az egészben, hogy van folytatás. 

U.I.: Azt hiszem ideje lenne a Jane Eyret újra olvasnom. :)

Értékelés: 5/5

Mások is olvasták: