Julie James: A hamis partner

"A SORS KÉT ELLENSÉGET EGYMÁS KARJAIBA SODOR.

Cameron Lynde helyettes államügyész a sok ezer chicagói szállodai szoba közül pont azt az egyet választja ki, amelyiknek a szomszédságában egy házasságtörő politikus heves szerelmi hancúrozása halállal végződik. Az ügyet Jack Pallas FBI-ügynökre osztják ki, aki még mindig Cameront okolja azért, hogy három évvel korábban csaknem derékba tört a karrierje…
Még hogy Cameronnal dolgozzon együtt? A bolondját járatják vele? Ez csak valami ugratás lehet, gondolja Jack, miután a száműzetéséből ismét visszatérhetett Chicagóba. De szó sincs tréfáról – félre kell tenniük a zaklatott múltat, és az ügyre kell összpontosítaniuk. Feltéve, ha a borotvaéles szócsatáik és a köztük fellángoló forró szexuális vonzerő lehetetlenné nem teszik a közös munkát."

Olyan nagyon régóta vártam már ezt a könyvet, már csak azért is, mert Lobo csupa jót írt róla, ám miután megvettem sokáig felé se néztem. De most, hogy jön az írónő újabb könyve a Pioneer kiadó gondozásában, eszembe jutott hogy ezt nekem sürgősen el kéne olvasnom. És el is olvastam.

Ez tipikusan olyan könyv, ami egyszer elment szódával. Sajnos semmivel sem adott többet, pedig titkon abban bíztam, hogy egy újabb kedvenccel leszek gazdagabb. 

"Cameron felállt, és elkísérte az ajtóig. A férfi egy pillanatra megállt a küszöbön, és nézte. A haja kócos volt, a szeme pedig forró csokoládéra emlékeztetett.
Bugyilerángató szemek, kivéve, hogy ezúttal nem lesz itt semmiféle bugyilevétel."

A gond ott kezdődött, hogy hiába voltak színesek a szereplők és hiába szikrázott közöttük a levegő, a történet nagyon langyosra sikerült. Bár olvasmányos és humoros volt, olvasás közben mégis többször azon kaptam magam, hogy az agyam azon jár, miért nem történik már valami. Valami, amitől úgy érzem, hogy ezt a könyvet nekem nem kéne leraknom, ami odaszegez, valami plusz amitől még a levegő is szikrázik körülöttem. De hiába vártam, az égvilágon nem történt semmi. A krimi szál, ami a történet egyik lényeges pontja lenne sem tudott olyat nyújtani, hogy lerágjam miatta mind a tíz körmömet. Egyszóval ez nagyon langyos lett.

Egyedül a szereplők azok, akik tényleg ki vannak dolgozva és feldobják az egész könyvet. Cameron határozott, céltudatos nő, aki tudja mit akar az élettől, és ezt általában meg is kapja. És pont ezen személyiségjegyek miatt gyorsan meg is kedveltem. Jack viszont nekem egy volt a sok férfi közül, hiába volt egyben a karaktere, mégis felejthető a számomra. Viszont a köztük zajló párbeszédek brilliánsan vannak megírva. Ezt az oldalát nagyon imádtam a könyvnek, ezért plusz pont jár az írónőnek.

Ez egy kellemes olvasmány ami elszórakoztatott és megnevettetett, de nálam ebben a műfajban még mindig Karen Rose viszi a prímet.

"– Már megint a fagyasztómban kutakodtál, ugye?
– Szánalomra méltó, bébi. Szánalomra méltó."

Ez most egy nagyon gyenge négyest ért meg, mert nagyon vegyes érzésekkel raktam le a könyvet. Ugyan tény, hogy jók voltak a szereplők, viszont a történet csak átlagos lett és emiatt nem érzem úgy, hogy kiemelkedne a műfajából. És hogy elolvasom-e az írónő másik regényét is? Fogalmam sincs még, de biztos nem rohanok el megvenni.

Értékelés: 5/4

Mások is olvasták:

SzAngelika: ITT

Szilvamag: ITT