Márciusi megjelenések

Azaz olyan könyvek, amire fáj a fogam. :)

China Miéville: Konzulváros

"Az ismert univerzum peremén, az Arieka nevű bolygón áll Konzulváros, ahol az emberek nemzedékek óta békésen élnek légburokba zárt diaszpórájukban. Az őshonos faj élő, szerves metropolisza az univerzum legkülönösebb teremtményeinek ad otthont, akikkel kizárólag a különleges adottságokkal rendelkező emberek, a konzulok képesek kommunikálni. Ariekán emberöltők óta minden a legnagyobb rendben zajlik, és Konzulváros éli a világtól elzárt gyarmatok békés, unalmas életét. Egészen addig, amíg egy újonnan érkező hajó és furcsa utasai fel nem borítják a megszokott egyensúlyt...
Avice kislányként azt hitte, Konzulváros maga az egész a világ - aztán egyike lett azoknak a keveseknek, akik kijutottak a gyarmatosított űrbe, ahol különös hajók siklanak a mindennapi világ alatti térben. Mire visszatér egykori otthonába, már teljesen más szemmel nézi a valaha természetesnek vett furcsaságokat, és bármennyire is tiltakozik ellene, mégis központi szerepet játszik a bolygót megrengető eseményekben."

Andrea Hirata: A végetek szigete

"A mesésen szép indonéz Belitung a földkerekség egyik ásványi kincsekben leggazdagabb szigete. A dúsgazdag szigetlakók világától elszakadva, az ónbánya szomszédságában mégis koldusszegény iskola küszködik a fennmaradásért, hogy a legszegényebb családok gyerekeit okíthassa. Történetünk kezdetén egy szellemi fogyatékos kisfiú érkezésének köszönhetően jön össze tíz gyerek, hogy végre megkezdődhessen a tanév.
A kalandokkal tarkított, egyes szám első személyben elmesélt regény a szerző személyes élményein alapul. Ahogy a szemünk láttára felcseperedő fiú látja, tanúi lehetünk két elkötelezett pedagógus, az öreg iskolaigazgató és a fiatal tanítónő hősies helytállásának, elbeszélőnk, a tehetséges szegény fiú és a titokzatos lány szerelmének, találkozhatunk mágussal, a jó és a gonosz erőivel, a minden akadályt leküzdeni kész tudásvággyal. És nem utolsósorban csodákkal, amelyekről kiderül, hogy igazi csodák nincsenek, mert csak igazi erőfeszítések árán születhet siker."

Maggie O'Farrell: A kéz, amely először fogta az enyémet

 "Lexie Sinclair nem bírja kivárni, hogy történjen valami az életével. Londonba szökik, és elszegődik egy képes újsághoz, amelynek szerkesztője, Innes Kent a háború előtti Soho művészei és írói között forgolódik.
Később a mai Londonban vagyunk, ahol egy Elina nevű festőművész szédelegve navigál anyasága első heteiben, míg barátja, Ted elveszett emlékezetében keresgél, amelybe sehogyan sem tudja beilleszteni családjának történeteit. És mire Ted választ kap kérdéseire, kiderül, hogy a két nőt összeköti valami - valami szívszorító és gyönyörű, amelyre senki sem számított.
Lenyűgöző történet szerelemről és anyaságról, amelyben rendkívüli képet kapunk arról, miként köthet össze bennünket a legvéletlenebb örökség is." 

Milly Johnson: Madarak és méhek

"Stevie Honeywellt, a romantikus regényírót és egyedülálló anyát alig pár hét választja el a menyegzőjétől, amikor Matthew, a vőlegénye kereket old Jo MacLeannel, Stevie igéző barátnőjével. Stevie azonban érti a módját, miként szerezze vissza elcsábult szerelmét. Őrült edzésbe és fogyókúrába fog, s kétsége sincs a felől, hogy kapcsolatuk hamarosan ismét édes lesz, mint a méz.

Adam MacLean ugyancsak eltökéli, hogy visszahódítja szíve hölgyét. Csupán rá kell vennie Stevie-t, szövetkezzen vele furfangos tervében. Bár e kilátás egyiküket sem villanyozza fel igazán - mindketten a másikat okolják partnerük elvesztéséért -, Stevie szükség törvényt bont alapon kötélnek áll, amikor önfejlesztési stratégiája csúnyán csődöt mond.

Így esik, hogy a két párocska, mint valami skót néptáncban, párt cserél. A nagy kérdés csak az, kivel ropják majd éppen, amikor a zene elhallgat."