Samantha Young: Dublin Street

"Négy éve az amerikai Jocelyn Butler, hátat fordítva tragikus múltjának, Edinburh-ban kezdett új életet. Joss nem adja át magát a gyásznak, nem néz szembe a démonaival, és senkihez sem akar igazán közel kerülni, de miután beköltözik Dublin Street-i fantasztikus albérletébe, lakótársnőjének jóképű bátyja fenekestül felforgatja féltve őrzött magánéletét.
Braden Carmichael az a fajta ember, aki mindig megszerzi, amit akar. És ő most Jocelynt akarja az ágyába csábítani. Braden, miután megtudja, hogy Joss irtózik a komoly kapcsolatoktól, alkut kínál, amelynek keretében átadhatják magukat a vágyaiknak anélkül, hogy „túlbonyolítanák” a dolgokat. Jocelyn merő kíváncsiságból belemegy az egyezségbe, miközben nem is sejti, hogy a skótot egyetlen cél vezérli: a lelkéig lemezteleníteni a konok lányt."

Ebben az esetben erőteljesen a kíváncsiságomra hallgattam, mert már nagyon régóta érdekelt, milyen lehet egy erotikus témájú könyv. Szerencsémre még lehetőségem is adódott arra, hogy kipróbáljak egyet a sok közül, így esett a választásom a Dublin Street című könyvre.
 
"Sokan vagyunk, akiket csak egy alapos seggberúgás tud észhez téríteni."

Nem mondom, hogy ettől a pillanattól kezdve meg fogom rendelni az összes ehhez hasonló témájú könyvet, de ez  most kivételesen jól esett. A történet nagyon érdekes, aminek az alapját az adja, hogy egy fiatal lány miként tudja feldolgozni a gyász nehézségeit, hogyan szövődik egy új barátság és szerelem, ami végül segít elengedni neki a múlt árnyait. Ezeket a részeket remekül sikerült felvázolnia az írónőnek, ahogy Jocelyn személyisége napról-napra fejlődik és egyre többet mutat magából. Az írónő mindehhez fűszerként adagolt még egy kis humort, ami csak tovább színesíti a történetet. De ez mégsem volt elég ahhoz, hogy ötösre értékelhessem a könyvet, mert onnantól kezdve, hogy Joss és Braden összejönnek, a regény fővonulata elindul egy teljesen új, egy teljesen más irányba, mondhatni egy túlfűtött erotikus regény lett belőle. Nem mondom, hogy engem zavarna bármilyen szexjelenet, sőt egy-egy történetet akár fel is tud dobni, de a Dublin Street esetében én ezt soknak éreztem. 

A regényről még annyit érdemes tudni, hogy végig Jocelyn szemszögéből követhetjük az eseményeket. Jocelyn kedvelhető, szerethető személyiség, ám Braden alakjával már közel sem tudtam ennyire megbirkózni. Egyszerűen képtelen voltam őt elfogadni, nem szeretem az ennyire domináns embereket, akik ennyire irányítani akarják a másikat. Nem mondom, hogy egy

Braden Carmichael

férfi ne legyen határozott és irányító, de néha jó lett volna ha Jocelyn többször is helyre rántja ezt az igencsak furcsa alakot. Talán a regény legnagyobb hibája maga Braden személyisége, lehetett volna egy árnyalatnyit csiszolni rajta. Viszont üdítően hatott a két mellékszereplő, Ellie és Adam karaktere, akikről még remélem hallhatunk majd a későbbiekben, mert Ellie kifejezetten kedves teremtés. :)

Amitől még falra másztam olvasás közben az az állandó "bébizés", amit Braden használt Jocelyn becézésére. Miért pont a bébi? Könyörgöm, annyi más szép kifejezés van egy nőre, miért pont ezt kellett használni? Annyira közhelyes és idegen. Na de mindegy is.

Ezektől függetlenül összességében egyáltalán nem bántam meg az olvasást, sőt a végére egy kicsit sajnáltam is, hogy el kell engednem Braden és Jocelyn történetét. Miután sikeresen túljutottunk az ágyjeleneteken, újra visszakaptunk valamit a regény régi dicsfényéből, megint érdekesnek találtam és teljes mértékben megértettem a hősnőnk viselkedést. 

"…Tudja, mi a rosszabb annál, amikor az ember kockáztat és veszít?
Megráztam a fejem.
– Az elszalasztott lehetőségek, Joss. Azok nagyon ki tudják kezdeni az ember lelkét."

A lényeg, hogy egyszer megérte elolvasni, és azért be kell vallanom hogy annyira nem is volt ez olyan rossz. :) Samantha Young jól ír, semmi gond nincs vele, de azért a Dublin Streetet nem fogom többször kézbe venni, maradok a jó öreg Susan Elizabeth Phillipsnél. :)

Értékelés: 5/4

Mások is olvasták:

Zakkant: ITT

Könyvesem: ITT

SzAngelika: ITT