2015. október 1., csütörtök

Szeptember, a változatlanság

Sok újdonsággal nem tudok szolgálni az elmúlt egy hónaphoz képest, mivel az olvasatlanok száma nem nőtt túlzott mennyiséggel, ráadásul a szeptember nem arról volt híres, hogy sok könyvet olvastam volna, de azért még így is hat darab apróság landolt a polcomon, köszönhető a rukkolának. 


Magamhoz képest ez egyébként még szerény beszerzés, főleg ha azt nézem hogy a felét már el is olvastam. Mivel nem veszek könyvet, ezért a legnagyobb beszerzési forrásom a rukkola lett, ahol egy - két igazi csemegét be is lehet szerezni, ha szemfüles az ember. Mióta módosították a szabályokat, azóta sokkal szimpatikusabbá vált számomra és sokkal szívesebben is használom. 
A hazudósok és A jégben edzett férfi rukkolás szerzemény, a Szent város pedig még egy kis névnapi apróság volt. Az üvegszilánkon táncolni recenziós példány, az Árulás csókja és a Csipkerózsika pedig lírás rendelés volt. Az utóbbit elsősorban a kislányomnak vettem, de természetesen előtte nekem is le kellett csekkolni, csak úgy a biztonság kedvéért. 

Mint ahogy már említettem, szeptemberben nem vittem túlzásba az olvasást, hiszen összesen hat darab könyvnek jutottam a végére, amiből egy a képen látható mesekönyv volt, amit igazán nem is kellene beleszámolnom. 
A szeptemberi hónap kedvence lett Az üvegszilánkokon táncolni, ami egy zseniálisan jól megírt történet, de erről már írtam korábban. Ezenkívül olvastam még A hazudósokat, A köztes időt, a Gyakorlat teszi a mesterkedőt és az Amit csak akarsz című könyveket, amik közel egyedül A hazudósok rezegtette meg lécet, a többi egynek elmegy de igazán semmi több. 

És hogy mi lesz októberben? Fogalmam sincs, de már elkezdtem Robin Hobb Látnok című sorozatát és már kikészítettem Az árulás csókját is. Továbbra sem tervezek vásárolni, bár a kiadók igencsak próbára teszik a pénztárcámat, mivel jobbnál - jobb könyveket hoznak, aminek egyszerűen képtelenség lesz ellenállni, de egyelőre még tartom magam.