Morzsák

Most csak azért írok a következő könyvekről ilyen röviden, mert nem mostanában olvastam őket, emiatt pedig nem is tudnék már bővebben írni róluk, de a lényeget mindenképpen kiragadtam nektek.

Philippe Boulle: Különös beavatás

"Regina Blake meg van győződve arról, hogy édesanyja összeesküvés és gyilkosság áldozata lett, ezért a kötelező illemmel és a szükséges megfontoltsággal mit sem törődve próbál fényt deríteni az igazságra – a bűnösöknek lakolniuk kell. Ám kutatásai során válaszok helyett csak a veszély, a bűn és az érzékiség titkos világának újabb és újabb jeleire bukkan. Kalauza és irányítója, a gyönyörű Victoria Ash támogatásával egyre több fátylat lebbent fel a homályba burkolózó létről, míg az szörnyű valójáig nem meztelenedik előtte.
Vajon az igazság a kárhozatnál is fontosabb?"

Valamikor Nima hívta fel rá a figyelmemet, ha nem teszi akkor valószínűleg nem is hallottam volna a sorozatról, de így legalább előkerült és a jóvoltából az egészet a polcomon tudhatom. Phillippe Boulle regényében az a legjobb, hogy a vámpírokat klasszikus formában ábrázolja, ezért aki esetleg ehhez hasonlóra vágyik, annak mindenképpen ajánlatos. Olvasmányos, gördülékeny, ami tele van titkokkal, összeesküvésekkel és a legjobb, hogy nem egy lányregény. ;)

Mindenképpen jövők majd a folytatásokkal. 

Értékelés: 5/5

J. K. Rowling: Átmeneti üresedés

"Az alig negyven-egynéhány évesen megboldogult Barry Fairbrother halála szó szerint felforgatja Pagford városkát. Pagford színleg maga az angol idill, macskaköves piactérrel, ódon apátsággal, ám az elbájoló homlokzat mögött háború tombol: gazdagok háborúja a szegényekkel, kamaszoké a szülőkkel, feleségeké a férjekkel, tanároké a tanítványokkal…
Mert Pagford nem az, aminek látszik, és Barry megüresedett önkormányzati helye a valaha megélt legnagyobb háborút robbantja ki a helységben. Ki fog győzni a szenvedélyektől, köpönyegforgatástól, döbbenetes leleplezésektől viharos választáson?"

J.K. Rowling nekem hatalmas meglepetés volt. Habár számíthattam volna rá, hogy egy ütős könyvet fog hozni, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire. Sokan félnek tőle, mert kapott hideget - meleget is, sokan azt várták, hogy egy újabb Harry Pottert kapunk majd, pedig az Átmeneti üresedés semmivel sem összehasonlítható. Igaz, hogy mocskos, koszos és néhol szörnyen valós, olyan amire az ember nem tud felkészülni, de engem pont ettől nyűgözött le. A valóságot szerintem zseniális formában tálalja, a vége pedig egyenesen fantasztikus. Egyedül a közepénél éreztem azt, hogy ez már nekem is sok és legszívesebben félretettem volna, de ezen túl kell lendülni, mert a befejezés mindenért kárpótol. 

Értékelés: 5/4,5

Milly Johnson: Madarak és méhek

"Stevie Honeywellt, a romantikus regényírót és egyedülálló anyát alig pár hét választja el a menyegzőjétől, amikor Matthew, a vőlegénye kereket old Jo MacLeannel, Stevie igéző barátnőjével. Stevie azonban érti a módját, miként szerezze vissza elcsábult szerelmét. Őrült edzésbe és fogyókúrába fog, s kétsége sincs a felől, hogy kapcsolatuk hamarosan ismét édes lesz, mint a méz.
Adam MacLean ugyancsak eltökéli, hogy visszahódítja szíve hölgyét. Csupán rá kell vennie Stevie-t, szövetkezzen vele furfangos tervében. Bár e kilátás egyiküket sem villanyozza fel igazán – mindketten a másikat okolják partnerük elvesztéséért –, Stevie szükség törvényt bont alapon kötélnek áll, amikor önfejlesztési stratégiája csúnyán csődöt mond.
Így esik, hogy a két párocska, mint valami skót néptáncban, párt cserél. A nagy kérdés csak az, kivel ropják majd éppen, amikor a zene elhallgat."

Az Átmeneti üresedés után kész felüdülés volt ez a könyv. Egyik végletből a másikba kerültem, hiszen Milly Johnson könyve szórakoztató és vicces, míg Rowling könyve inkább a szomorkásabb hangulatot képviselte. A szereplők és a történet is nagyon találó, könnyed felüdülést nyújt egy - egy  borongósabb hangvételű regény után, az embernek még az életkedve is visszatér tőle. :)

Értékelés: 5/5

Nagyon várt könyvek

Ígérem, hogy nemsokára jövők rendes könyves bejegyzéssel is. :) Hamarosan túl leszek Scott Westerfeld sorozatán és akkor újra normális leszek, de addig is itt egy kis morzsa arról, hogy milyen könyveket várok a legjobban. 

László Zoltán: Egyszervolt

TE IS AZT HISZED, HOGY A MESÉK CSAK A KÉPZELET SZÜLÖTTEI?
TALÁN JOBB IS ÍGY.
AZ IGAZSÁG NÉHA KIFEJEZETTEN ÉLETVESZÉLYES.
Karsa Harlan egy budapesti kórház patológiai osztályán dolgozik, és időnként emlékezetkiesései vannak. E két tény önmagában is beárnyékolja az életét, na meg a nőkhöz való viszonyát. Amikor azonban akaratán kívül belekeveredik a mesehősök leszármazottainak belső intrikáiba, egy csapásra vonzóbbnak tűnik a korábbi józan, unalommal bélelt élete.
Csakhogy a normálishoz már nincs visszatérés, ha az ember megtudja, hogy elfeledett gyerekkora egyáltalán nem nevezhető hétköznapinak. Ha iratmániás hétfejű sárkányok, a parlamenti képviselőket manipuláló óriások és legalább két potenciális barátnő teszi kiszámíthatatlanná a mindennapjait.
Harlan csak úgy élheti túl az egyre veszélyesebb kalandokat, ha a maga kezébe veszi a dolgok irányítását, és dacolva az ellene szövetkezett erőkkel, fényt derít saját múltjára. A nyomok pedig a mesehősök titokzatos őshazájába, Transzóperenciába vezetnek.

 

Jasper Fforde: Egy regény rabjai

A Thursday Next sorozat második kötete, amire fogalmam sincs mióta várunk. :) A fülszöveget egyelőre nem tudok közzé tenni.

Jennifer Worth: Hívják a bábát

East End-i igaz történet az 1950-es évekből.
A londoni kikötőnegyed, a Docklands élete meglehetősen kemény volt az 1950-es években.
Jennifer Worth, amikor huszonkét éves korában körzeti bába lett, egyik napról a másikra a Cable Street bordélyai, a bombatölcsérekben metilalkoholt ivók világában találta magát. A gyerekek nyomorúságos körülmények közt jöttek erre a nyomorúságos világra, gyakran még folyó víz sem volt a lakásokban.

Jennifer Worth könyvéből megismerhetjük a hatalmas londoni kikötő romantikus szépségét, a poloskától hemzsegő bérházakat, a betegségtől való rettegést csakúgy, mint a közösség összetartását, és a több mint tízgyermekes asszonyok hihetetlen tűrőképességét. A humort sem nélkülöző, hol fölkavaró, hol megható írás egy azóta eltűnt világot kelt életre.

Jane Rogers: Jessie Lamb testamentuma

Asszonyok és lányok milliói halnak meg, amikor egy terhes nőket támadó vírus elszabadul, és az emberiség sorsa is kockán forog. Isten keze, vagy a tudósok hibája? Az emberi sötétség és pusztítás gyümölcse?
Jessie Lamb egy hétköznapi kamaszlány különleges körülmények között: miközben világa összeomlik, idealizmusa és bátorsága arra sarkallja, hogy megtegye a szükséges, hősies lépést, és hozzájáruljon az emberiség megmentéséhez. Vajon Jessie valóban hős? Vagy, ahogy az apja tart tőle, könnyen befolyásolható csitri, aki fel sem fogja tettei következményét?
A Jessie Lamb testamentuma a közeljövő, biológiai terrorizmus által visszavonhatatlanul megváltozott világát mutatja meg, és egy rendkívüli fiatal lány döntésének folyamatát, aki a gyermekkorból kilépve azért küzd, hogy az élete – és talán a halála – értelmet nyerjen.
A Jessie Lamb testamentuma 2012-ben elnyerte az Arthur C. Clarke-díjat és jelölték a Man Booker-díjra.

Robin Sloan: Penumbra úr nonstop könyvesboltja 

A Nagy Recesszió kiveti pályájáról Clay Jannont, a kezdő San Franciscó-i webdizájnert – hogy a véletlen szerencsének, a puszta kíváncsiságnak és a majmokéval vetekedő létramászási tehetségének köszönhetően Penumbra úr nonstop könyvesboltjának éjszakai műszakjában kapjon új állást.
De néhány nap múltán Clay gyanítani kezdi, hogy ez a bolt még annál is rejtélyesebb, mint amit az elnevezése sugall. Kevés vevő jön, de ők visszatérően, és ők sem vásárolnak semmit, hanem obskúrus köteteket „kölcsönöznek ki” az üzlet eldugott sarkaiból, valamilyen bonyolult, régóta fennálló rendszer szerint, amelyet a gnómszerű Penumbra úr irányít. Lehet, hogy a bolt csak fedőszerv?
Clay hamarosan belekezd a vásárlói szokások átfogó elemzésébe, és a barátait is bevonja a felderítő munkába. Ám amikor Penumbra úr elé tárják a felfedezéseiket, kiderül, hogy a titkok messze a könyvesbolt falain túlra vezetnek.

Ezenkívül még jön Karen Marie Moning: Iced című könyve, amiről még szintén nincs túl sok információm, de annyi bizonyos hogy könyvhétre (június 06. - 10.) várható.

Szösszenet

Az van, hogy nincs kedvem írni pedig elolvastam egy rakat könyvet, helyette inkább a Behemótot olvasom, mert nagyon jó. Scott Westerfeld sorozatának második kötetéről van szó, csak hogy pontosítsak. :) Illetve a Vadvirág lányait, de ugye két könyvet nem szeretek egyszerre olvasni, ezért mindenkinek várnia kell a sorára. A lényeg, hogy össze kell szednem magam, különben az összes bejegyzés súlya előbb - utóbb rám szakad, de akkor sincs kedvem írni.... 

Egyébként hova lett a jó idő? Kérem vissza!

Előrendelve, megrendelve

Májusban igyekszem visszafogni magam, hiszen az előző hónapban igencsak a pénztárcám fenekére néztem, de ezeket a könyveket mégsem bírtam ott hagyni, sőt ha minden jól megy, akkor hamar ki is olvasom majd őket, de előbb még legyűrőm az összes AdAstrás könyvemet. :P :D

Kimberley Freeman: Vadvirágok lányai

Emma, a londoni balett gyönyörű és sikeres balerinája egy nap súlyos térdsérülést szenved. Ígéretes pályafutásának váratlanul vége szakad, szerelmi élete romokban, álmai szertefoszlanak. Menekülni szeretne a sorsa elől, ha kell, egészen a világ végéig. Egy titokzatos nagymamai örökség azonban mindent megváltoztat, és Emmát a zajos nagyvárosi életből egy varázslatos és ismeretlen földi édenkertbe repíti, ahol minden másképp van. Ami ott várja, az gyönyörű és rémisztő is egyben. Szenvedélyes szerelmek, sötét titkok és kegyetlen hazugságok szövevényes hálója, amit a családja generációkon át hordozott. És egy síron túli üzenet, ami felforgatja az életét, és erőt ad az újrakezdéshez. Megörökölhetőek a titkok? És a fájdalom? Átadhatja egy anya a lányának a boldogságot vagy akár a szerelmet?

Mert szép a borító, mert érdekes a fülszöveg, meg mert csak úgy magamnak.

Susan Mallery: Chili és csokoládé

"Csípős
Gloria, a Buchanan testvéreket felnevelő nagymama csípőtörést szenved, és állandó otthoni ápolásra szorul. Csakhogy az idős hölgynek meglehetősen felvágták a nyelvét, senki sem bírja ki pár napnál tovább a társaságát…

Ropogós
Reid vállalja, hogy a jelentkezők közül kiválasztja Gloria mellé a három ápolónőt. Két jelölttel már az állásinterjún lefekszik, de Loriban méltó ellenfélre talál…

Fűszeres
Lori Johnsont kemény fából faragták. Ő az, aki minden beteggel boldogul, mert hamar megtalálja a gyengéjüket. Reiddel azonban meggyűlik a baja, bár elég hamar érzékeny pontra tapint…

És a finom ízek ellenállhatatlanul összeolvadnak…"

Végre a kiadó folytatja a Buchanan testvérekről szóló sorozatot, félő volt hogy ez a nap már soha nem fog eljönni. :)

És végül:  

Victoria Schwab: Az Archívum

"Minden testnek van egy története, egy képsorozat, amelyet csak a Könyvtárosok olvashatnak. A halottak a Történetek, nyugvóhelyük pedig az Archívum. Papi először négy éve hozta el ide Mackenzie Bishopot, amikor a lány még csak egy rémült, de elszánt tizenkét éves volt. Most azonban Papi halott, helyét pedig Mac vette át: könyörtelen Őrzővé lett, akinek feladata megakadályozni a gyakran erőszakos Történetek felébredését és menekülését. A holtakat nem zavarhatják az Archívumban, valaki azonban mégis szándékosan megmásítja a Történeteket és fontos fejezeteket töröl ki. Hacsak Mac össze nem rakja a megmaradt darabokat, még maga az Archívum is darabokra hullhat."

No comment. :)

Elin Hilderbrand: A sziget

"Azt hitték, ez az a hely, ahol semmi sem forgathatja fel az életüket.
A Tate családnak generációk óta van nyaralója a vadregényes szigeten, Tuckernuckon. Több mint egy évtizede üresen áll, de most Birdie szeretne egy hetet együtt tölteni Chess-szel, mielőtt a lánya hozzámegy Michael Morganhez. Aztán megtörténik az elképzelhetetlen: a tökéletes Chess (gyönyörű, gazdag, jól nevelt, sikeres gasztrorovat-szerkesztő) szakít a hasonlóan tökéletes vőlegényével. Aztán otthagyja az állását és a New York-i lakását – mindezt magyarázat nélkül. Majd a helyzet tovább bonyolódik, amikor Michael hegymászás közben meghal, és Chess önmagát hibáztatja a történtekért.
Birdie meghívja fiatalabb lányát, Tate-et (a csinos és naiv komputerzsenit) és a saját bohém kurátor húgát (akinek híres szobrász férje évekkel korábban öngyilkos lett), hogy csatlakozzon hozzájuk júliusra a szigetre, és hármuk egyesített erejével átsegítsék Chesst a lelki válságon.
Az ellátásukról az egykori gondnokuk fia, Barrett Lee gondoskodik, hiszen a szigeten se meleg víz, se telefon, se komp. A jóképű fiatalember mindig is Chesshez vonzódott, ám most felébreszti a Tate-ben lánykora óta szunnyadó szerelmet.
Bármennyire is háborítatlan a sziget, a négy nő élete újabb és újabb fordulatokat hoz: Tate és bimbózó kapcsolata Barrett-tel, India és az akadémiáján festőhallgató Lula Simpson viszonya, Birdie, akit meglep a volt férje hirtelen feltámadt gyengédsége, és végül Chess, aki a naplójában felfedi minden titkát, a szomorú szakítását a normális élettel és Michael halálát."

Ez tipikusan az a könyv, ami után viszketett a tenyerem és azonnal meg kellett vennem, bezzeg mikor már a polcomon van akkor hónapokig felé se nézek. A pompás idő beköszönöntével azonban minden kivirágzott körülöttem, emiatt valahogy helyénvalónak éreztem, hogy most levegyem a polcomról.

Négy nő, négy élet és egy sziget ahol ők újra egymásra találnak. Egy tragédia, ami összehozza őket és ami miatt egy hónapra elvonulnak a külvilágtól, ahol se telefon, se internet, se tévé, semmi nincs, csak egymás társasága. Az írónő felváltva szólaltja meg a szereplőit, akik szépen lassan, de végül beavatnak minket is az életük  nagy titkaiba. Ez nem az a regény, ami a cselekmény sodrásával nyűgözi le az olvasót, hiszen végig kényelmes, lassú tempóban halad előre a történet. Ám mégis van itt valami, ami nem hagyja az embert nyugodni. Talán csak a kíváncsiság, hogy ezek a történetek rólunk is szólhatnak, talán a kapcsolatok amik kibontakoznak előttünk, fogalmam sincs, de mégis azon kaptam magam hogy képtelen vagyok letenni. Tetszett! De egyszerűen úgy érzem, hogy képtelen vagyok a megfelelő szavakba önteni azt az érzést, ami az olvasáskor elkapott.

A hangulatát a legjobban az áprilisi tavaszhoz tudnám hasonlítani, amikor érzed a virágok illatát amit a szél repít feléd, vagy amikor kint a  kertben elkap a nyugalom. Fura, de valahogyan nem féltem attól, hogy esetleg nem happy enddel végződik majd a történet, mert a könyv soraiból mindvégig nyugalom áradt. Nem izgultam, de az írónő mégis képes volt  úgy tálalni a történetet, hogy végig megtartsa az érdeklődésemet. A könyv mozgatórugója egyértelműen a főszereplők és az ő titokzatos múltjuk. Szerintem könnyen lehet azonosulni velük, valószínűleg minden olvasó – ha csak egy kicsit is – képes lesz megtalálni önmagát valamelyikükben. Mindegyik sors érdekes és minden női szereplőnek drukkoltam, hogy megtalálja az igazi boldogságot, ám engem mégis Tate sorsának alakulása vonzott leginkább. Tudni akartam, hogy képes lesz-e megtalálni a szerelmet, és vajon teljesül-e minden vágya. 

Nem tudok nektek erről a könyvről többet összemakogni, legyen most elég annyi, hogy tetszett és igazán kellemes olvasmánynak tartom. A meleg áprilisi hétköznapokra a lehető legjobb választás és aki egy kicsit is szereti ezt a műfajt, az szerintem nyugodtan vegye kézbe.

Értékelés: 5/5

Mások is olvasták:
Szilvamag: ITT