2014. december 6., szombat

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

"A LÁNY, AKI NEM HALT MEG, KERESI A GYILKOST, AKINEK NEM LENNE SZABAD LÉTEZNIE.

Harper Curtis a gyilkos, aki a múltból lépett elő. Kirby Mazrachi a lány, akinek nem szántak jövőt.
Kirby az utolsó a tündöklő lányok sorából, akikben ég a szenvedély, akiknek életét Harper egymás után akarja kioltani, miután a gazdasági világválság idején Chicagóban rábukkant a Házra, amelynek ajtaja más időkre nyílik.
Harper a tökéletes gyilkos, aki nyomtalanul másik korba tűnik egy-egy gyilkosság után – ám egyik áldozata életben marad.
Kirby, aki megszállottan kutat támadója nyomai után, a Chicago Sun-Times egykori bűnügyi újságírója, Dan Velasquez mellé szegődik, akinek karrierje épp az ő ügye miatt vett más irányt. Kirby hamarosan megsejti a lehetetlen igazságot…
A Tündöklő lányok 2013 legjobb thrillereinek egyike, hátborzongató térkép egy időn átívelő gyilkosságsorozathoz."

Lauren Beukes neve számomra már nem volt ismeretlen, hiszen az Ad Astra gondozásában már két regénye is megjelent, melyek természetesen már az én könyvespolcomat is gazdagítják. Ezért egyértelmű volt számomra, hogy a legújabb könyvét is be kell majd szereznem digitális vagy nyomtatott formában, mivel nem múlhat el úgy az év, hogy ne olvastam volna tőle valamit. 
Meglepő módon a Tündöklő lányokat se a sci-fi, se a fantasy műfajába nem lehet besorolni, ahogy az előző két regényénél már megszokhattuk, mivel most egy teljesen más stílusban mutatta meg magát a szerző, mégpedig thrillerben. 

"Az igazság magasztos fogalom. Szép elmélet, de a valóság ennél sokkal gyakorlatiasabb."

Kirby Mazrachi az egyetlen a tündöklő lányok közül, aki túlélte Harper gyilkossági kísérletét és most megpróbálja őt minden áron megtalálni. Ám a feladat túl nehéz, mert a gyilkos képes az időben ide-oda ugrálni egy ház segítségével, de Kirby nem adja fel, még egy társat is talál a nyomozáshoz egy sportriporter személyében. A kitartása végül eredményt hoz és ha lassan is, de összeállnak a dolgok a fejében és rájön a gyilkos kilétére. 
Borzasztóan szeretem a thrillert és igyekszem a lehető legjobbakat összegyűjteni majd el is olvasni. Nem a véres jelenetekért vagyok oda, hanem egyszerűen le tud nyűgözni az a fajta részletesség, amivel az író felépíti a történetét. Imádom azt az érzést és hangulatot, ami körbe vesz akkor amikor egy - egy ilyen regényt olvasok. A Tündöklő lányok nyomasztó hangulatával és a gyomorforgató jeleneteivel különösen hatott minden idegszálamra és bár nem izgultam a cselekmény olvasása közben, mégis úgy éreztem mint, ha belelöktek volna egy hatalmas, sötét, mély gödörbe, ahonnan képtelenség  kimászni és alig vártam már, hogy végén újra fényt lássak.

Ez a könyv annyiban különbözik az eddig általam olvasott thrillerektől, hogy itt az áldozatok szemszögéből láthatjuk a gyilkosságokat, amiket az írónő kendőzetlen részletességgel mutat be, brutálisan, gyomorforgatóan ábrázolja őket. Ráadásul tudjuk nagyon jól, hogy Harper áldozatai nem fogják túlélni, ezért elsősorban arra fókuszálunk, hogy Kirby végül megtalálja őt és elégtételt vegyen rajta. Ebben és az időutazásban rejlik a könyv különlegessége, mivel a gyilkosságok más és más idősíkban történnek meg. Az utazás a XX. század különböző szakaszait mutatja be, hol egy hegesztőgyárban dolgozó fekete nőről olvashatunk, hol pedig olyan nőről aki illegális abortuszokon segít át más nőket.  

Ebben a regényben lehetetlenség bármelyik szereplővel is azonosulni, egyrészt Harpert ki a fene akarja megkedvelni, hiszen abban találja az élvezetet, hogy nőket ölhessen különböző módokon. Másrészt pedig Kirby se kifejezetten az a lány, akivel kebelbarátnők lehetnénk, mindattól függetlenül, a motivációját és a cselekedeteit teljes mértékben megértettem. Ugyanakkor az időutazás se segített abban, hogy bármelyik szereplőhöz közelebb kerüljön az olvasó, hiszen amikor már az ember belemélyed egy-egy fejezetbe és megismerne egy újabb szereplőt, akkor hirtelen ugrunk egyet térben és időben. Ebben a történetben inkább éreztem azt, hogy a cselekményen, a hangulaton és az áldozatokon van a hangsúly, mint a főszereplők jellemének ábrázolásában, akik most inkább csak egyszerű bábok voltak, mint hús - vér emberek. 

"A korrupció gépezetét cukormázas fánkkal kenik meg."

Kivételesen fellélegeztem, amikor befejeztem a könyvet mert elejétől a végéig nagyon nyomasztó volt és bár Beukes remekül ír, mégis alig vártam, hogy eljussak az utolsó oldal utolsó szaváig. Zseniálisan megírt történet, ahol egyszerre van jelen az időutazás, a történelem és gyomorforgató gyilkosságok, mindezt pedig egy kiváló cselekmény fogja össze. Ajánlom Lauren Beukes rajongóknak és azoknak is, akik még csak most ismerkednének a nevével, véleményem szerint az egyik legjobban sikerült írása.

Értékelés: 5/4,5

Mások is olvasták: 

4 megjegyzés:

Tara Nima írta...

azt tudod, hogy ez egy megtörtént eseten alapul?
és Harper direkt olyan visszataszító, nem akarta, hogy bárki is pozitív színben lássa. teljesen igaza van, inkább ilyenek a sorozatgyilkosok, mint kedvelhetőek.

Christina alias Pöfivonat írta...

Nima: nem, de így teljesen más színezettet ad az egésznek. Harpert akkor se tudtam volna megkedvelni, ha pozitív színben tüntette volna fel az írónő. :D:D

PuPilla írta...

Tök jó poszt lett! :) én is olvasni fogom, de szerintem már csak jövőre.

Miamona írta...

Lassan engem is felcsigáztok, de én nem merem elolvasni. :D

Fú, pedig én "bírom", amikor a sorozatgyilkost megismered, rájössz milyen szánandó, és valahol még sajnálni is tudod. Sokkal jobban megnehezíti a dolgod... Persze az életben nem szánnám. Ez is érdekes...