Dorothy Koomson: Csokoládéfutam

"Amber Salpone nem akar folyton a barátja, Greg Walterson ágyában kikötni, de képtelen uralkodni magán. Miután több alkalommal is "csak megtörténik", titkos viszonyuk egyre inkább valódi kapcsolattá válik, ami komoly gondot jelent, ha a férfi szoknyavadász, a nő pedig betegesen ragaszkodik a függetlenségéhez. Miközben Amber Greg iránt táplált új érzéseivel küzd, rádöbben, hogy a legjobb barátnőjéhez, Jenhez fűződő kapcsolata egyre inkább ellaposodik, míg végül idegenként tekintenek egymásra. Miután lehull a lepel életük nagy igazságairól, Amber lassan de biztosan kénytelen lesz szembenézni a ténnyel, hogy a csoki nem old meg mindent, ráadásul bizonyos helyzetekben nem lehet egyszerűen elfutni."

A regény egy nagy csokoládé. Ha megtekinted a borítóját ínycsiklandónak gondolod, majd amikor kibontod, belelapozol egy kellemes ízorgiát fogsz kapni. :) Először csak egy kockát szagolgatsz, ízlelgetsz de aztán az első harapás után rájössz hogy te az egész táblát felfalnád. A könyv is hasonló élménnyel kecsegtet, mert maga a borító gyönyörű és megtévesztő, hisz a tartalom sokkal bohókásabb, mint amit a külső mutat. A történet lassan fog előtted kibontakozni, oldalról-oldalra fogja megmutatni önmagát, és a végén egy igazi csattanóval mutatja be teljes valóját.

Szórakoztató, humoros olvasmány amiben a szereplők is szerethetőek, habár én nem magával a főszereplő hölggyel azonosultam, hanem annak testvérével. Amber számomra egy kicsit idegen, én bizonyos élethelyzetekben másképp reagáltam volna, ezért az ő személyisége távol állt tőlem. Egyes cselekedeteit személy szerint többször is megfontoltam volna, így néha sikerült is magam jól felbosszantani, hogy lehet valaki ennyire h****. :) Viszont a bátyja Eric, haláli jó fej figura, aki jól megmondja a frankót. ;)

Remek megoldás volt a szerző részéről, hogy az embereket a csokoládéval hozta összefüggésbe. Érdekesen hangzott, ahogy egy-egy figura személyiségét csokoládéval írta le, mint például így:

"Amikor Martha megjelent az állásinterjún, csinos, fehér blúzt és fekete kosztümöt viselt. Vállig érő barna haját oldalt választotta el, és a kezében aktatáska volt. Az első pillanatban tudtam, hogy mazsolás-mogyorós csoki. Megbízható, régi kedvenc, amely jó, ha kéznél van. Mindig ott a helye a legkedveltebb édességek listáján, mindig gondolsz rá, ha partit rendezel, vagy egyszerűen beszélgetni szeretnél valakivel. Egyszerű mint a csoki, és édes, mint a mazsola. Marthába azonban extra adag mogyoró jutott - kemény darabkák, amelyekre az ember nem számít. Amelyek akár kis is törhetik a fogát."

Egyébként minimum öt kilót híztam a sok csokitól, amikről a regényben olvashattam. :D Azon olvasók, aki szeretik az ínycsiklandó történeteket, semmiféleképpen se hagyják olvasatlanul ezt a könyvet, mert az olvasásával legalább annyi boldogsághormon szabadul fel, mint csoki evés közben. :)

U.I.: A konyvudvar.net oldalán most 690 forintét kapható, és ez itt most a reklám helye. :)

Értékelés: 5/5

Mások is olvasták:
Csenga: ITT