Lucy Maud Montgomery: Anne otthonra talál

"Marilla és Matthew, az Idős testvérpár elhatározzák, hogy örökbe fogadnak egy árvát, hogy segítsen nekik a ház körüli teendők ellátásában. A vonattal azonban a kért jókötésű fiú helyett legnagyobb megrökönyödésükre egy vézna, répavörös hajú kislány érkezik, akinek ráadásul be nem áll a szája. Első gondolatuk, hogy másnap visszaküldik a gyermeket az árvaházba, ám Anne úgy határoz, hogy maradni akar, hiszen a szigeten „oly tág tere nyílik a képzeletnek". Kezdeti vonakodásuk dacára Marilla és bátyja hamarosan már el sem tudják képzelni az életüket a bátor, életteli, fantáziadús és zavarba ejtően őszinte kislány nélkül. Anne érkezése olyan gyökeres változásokat hoz életükben, amilyenekről még csak nem is álmodtak."

Lucy Maud Montgomery nevével valamikor kislánykoromban találkoztam először. Emlékszem, hogy az egyik osztálytársnőm adta kölcsön az Anne sorozat első két kötetét, én meg épp valami fránya betegséget kaptam el, így kénytelen voltam otthon dekkolni és olvasni. :) Borzasztó volt nekem. :D Sajnos, akkoriban a többi része nem volt meg neki, de ma már lehetőségem van arra, hogy az összeset elolvassam, mert itt fekszenek a polcomon. Micsoda remek hír. :)

Az Anne otthonra talál című könyv először egy lányoknak szóló újságban jelent meg apró részletekben. Ám az írónő annyira beleszeretett a karakterekbe, hogy úgy gondolta megérdemelne az egész egy teljes könyvet, így a történeteket összefűzte olyan formában, hogy regényként is megállja a helyét. A szerző több kiadóhoz is elküldte a munkáját, de sajnos ezek a próbálkozások sikertelenek voltak, ezért egy időre félrerakta a könyvet. Pár évvel később újra előhalászta a polca mélyéről, egy kicsit átírta, majd újra megpróbálkozott a kiadónál, ami végül elfogadta az új változatot. Az első kiadás 1908-ban látott napvilágot (102 éves, WOW!) és a mai napig folyamatosan megjelennek újra kiadásban.

Miért is szeretem Anne világát? Mert a főhősünk képes a legegyszerűbb dologból is igazán nagyszerűt kihozni. Végtelenül fantáziadús és hihetetlenül cserfes kislány, hiszen még a bolhából is képes elefántot csinálni. :) Mindemellett muszáj megemlíteni Matthewt és Marillát is. Matthew a csupaszív ember, aki mindig csodálattal és büszkeséggel tekint az ő örökbefogadott lányára. Marilla, habár szíve mélyén ő is igazán szereti Annet, mégis inkább a szigorúbb oldalát mutatja meg.

Na persze nem szabad szó nélkül hagyni a történetet sem, hiszen a szerző remekül ábrázolja Avonlea minden egyes zugát. Remek leírások találhatóak a regényben, amelyek annyira részletgazdagok, hogy szinte már mi is ott vagyunk, mi is együtt lépkedünk Anne-nel a Zöldmanzárdos-házban. Igen (*sóhaj*), még ezek miatt a leírások miatt vagyok oda ezért a könyvért, hiszen ki ne szeretne a képzeletében ilyen helyeken csatangolni.

"A kislány azóta figyelte, hogy elhaladt mellette, és most is követte a tekintetével. Matthew nem nézett rá, de ha ránézett volna, akkor sem látta volna, milyen is valójában. Egy átlagos megfigyelő azonban egy tizenegy év körüli, nagyon rövid, nagyon szoros és nagyon csúnya sárgásfehér gyapjúszövetből készült ruhába öltözött kislányt látott volna, akinek kifakult, valaha barna zsirárdikalap ült a fején. A kalap alól minden tévedést kizárva két vastag, hosszú vörös hajfonat bukkant elő. Apró arca fehér volt és vékony, telis-tele szeplőkkel, szája, szeme nagy, ez utóbbi bizonyos megvilágításban vagy hangulatban zöldnek, máskor szürkének tetszett.
Ennyit láthatott volna egy átlagos megfigyelő, de egy éles szemű még azt is észrevette volna, hogy a kislány álla hegyes és határozott, hogy óriási szeme elevenséget és életerőt sugároz, hogy ajkának lágy vonala kedves és kifejező, homloka pedig széles és telt, egyszóval a mi jó ítélőképességgel megáldott megfigyelőnk arra a következtetésre jutott volna, hogy nem mindennapi lélek szorult ebbe a gazdátlan gyermeklányba, akitől a félénk Matthew Cuthbert oly nevetségesen rettegett."

Ha még soha nem volt részed Anne csodálatos világában, akkor itt az ideje hogy ezt sürgősen bepótold, ugyanis soha nem késő. :)

Értékelés: 5/5

Mások is olvasták:
Könyvespolc: ITT
Meseanyu: ITT