Összefoglaló 2.

Még mindig vannak elmaradásaim, bejegyzések amik nem íródtak meg, de most van időm és energiám, ezért most elhoztam nektek. Ez a bejegyzés elsősorban azoknak lesz érdekes, akik szeretik a romantikus, könnyed könyveket.

Stephanie Barron: Az udvarház rejtélye "Amikor Jane meglátogatja kedves barátnőjét, Isobel Payne-t, Scargrave úrnőjét, szörnyű tragédia közepébe csöppen. Isobel középkorú férje váratlanul rosszul lesz, majd néhány óra leforgása alatt meghal. Halála lesújtja az ifjú feleséget, aki azonban hamarosan kénytelen rádöbbenni, hogy ez még csak a kezdet: fenyegető levelet kap, melynek névtelen szerzője őt és az earl unokaöccsét házasságtöréssel… és gyilkossággal vádolja. Isobel, a botránytól rettegve, Jane-hez fordul segítségért.
Jane megoldhatatlannak tűnő rejtéllyel áll szemben. Szorítja az idő: ha meg akarja akadályozni, hogy barátnőjét a Newgate börtönből a vesztőhelyre vigyék, le kell lepleznie a valódi tettest vagy tetteseket – ám azt álmában sem gondolná, hogy eközben az ő élete is veszélybe kerül."

Bajban vagyok. Sajnos egy darab épkézláb gondolatot nem tudok kicsikarni magamból Stephanie Barron regényével kapcsolatban. Azt tudom, hogy tetszett, de hogy pontosan milyen élmény volt számomra, arra már nem emlékszem. Kellemetlen.

Erica Bauermeister: Ízek életre-halálra "Lillian, az elismert séf gyerekkora óta a legtöbb időt a konyhában tölti, hogy megfejtse az ételek szívet-lelket gyógyító és emléket idéző titkait. Hogy ezt a tudást és a főzés szeretetét átadja másoknak is, főzőtanfolyamot indít az éttermében.
Minden hónap egyik hétfő estéjén nyolc tanítvány gyűlik össze. Köztük van Claire, aki a kisgyerekei mellett igyekszik ismét rátalálni önmagára; Tom, az ügyvéd, akinek az életét felforgatta a gyász; Antonia, az olasz konyhatervező, aki nemrég költözött Amerikába; Carl és Helen, az idős házaspár, akiknek a kapcsolatuk olyan fordulatokat is rejt, amelyeket a csoport többi tagja álmában sem sejtene. Valamennyien azért érkeztek, hogy megtanulják a Lillian lélekkel teli fogásai mögött rejlő művészetet, ám gyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy a konyhán túl is keresik a receptet valamire.
Lillian olyan ételek elkészítésére tanítja meg őket, amelyek aromája és technikája nem hagyja érintetlenül életük rejtett zugait sem. Így lassanként, egymás után változtatja meg őket mindannak az íze, illata és textúrája, amit maguk alkotnak."

Hiába olvastam már több hónapja ezt a könyvet, még mindig elevenen él bennem az, hogy mennyire elvarázsolt. Gyönyörű leírásokkal szinte elbódítja az olvasót, megmozgatja az érzékszerveket és legszívesebben azonnal elrohannánk a legközelebbi főzőtanfolyamra. 

A következő könyvet a témája miatt vásároltam meg, illetve a külcsín is meg fogott és azért érdemes néha a kezünkbe venni egy-egy ilyen regényt is.

Allison Winn Scotch: Talált vágyak osztálya "Fogadd el, ami jön, és hozz ki belőle valami nagyszerűt!

A befolyásos New York-i szenátornő főtanácsadójaként Natalie keményen dolgozik, sokat túlórázik, és a munkája minden percét élvezi. Aztán elhanyagolt barátja egyszer csak bejelenti, hogy részéről ennyi volt. És ez még csak a kezdet. Az orvosa mellrákot állapít meg nála – és az ellen nem elég a nyers ambíció meg a kőkemény elszántság. Natalie-nak a választók élete helyett most a sajátját kell megváltoztatnia.
Itt az ideje elgondolkodnia azon, hogy eddig milyen döntéseket hozott. Először is megkeresi élete öt szerelmét, hogy megtudja, miért romlott el a kapcsolatuk. És miközben visszatér a múltba, talán új lehetőségek nyílnak előtte – és esetleg arra is rájön, hogy az életen nemcsak átszáguldani lehet, hanem élni is."

Nem emlékszem arra, hogy bármi is zavart volna a könyvvel kapcsolatban sőt, kifejezetten meglepetést okozott a számomra. A témája ellenére is képes volt az írónő belecsempészni egy kis humort, ettől annyira nem érződött a komolysága, ami egyáltalán nem volt zavaró. Nem tudok negatív élményt felhozni, mert engem elszórakoztatott, de ha valaki azt kérné hogy olvassam el újra, akkor biztos nem tenném meg. Hiába könnyed regény, a témája azért nem annyira.

Susan Elizabeth Phillips: Latin szerető "Dr. Isabel Favor, „A kellemes élet négy alaptörvénye” című könyv szerzője mindenét arra áldozta, hogy felépítse „Segíts magadon!” filozófiáját. Hetekkel később, hirtelen minden összeomlik. Gátlástalan könyvelője meglép a pénzével, vőlegénye elhagyja egy nála idősebb nő miatt, és csalóként emlegetik az újságok címlapjain. Isabel kénytelen ráébredni, hogy sokak életét képes rendbe hozni, a sajátját azonban annál kevésbé. Csüggedten, elkeseredve útnak indul Olaszország felé, hogy békességet találjon. Lorenzo Gage emberöléssel keresi a kenyerét… a filmvásznon legalábbis. Mindemelett eszméletlenül jóképű és nagyon tehetséges. Olaszországi vakációján valahogy mégsem elégedett. Mikor meglátja Isabelt, arra gondol, hogy egy menő férfinak eszébe sem jutna csapni a szelet egy ilyen rendezett külsejű nőnek… De ő soha nem szerette megjátszani magát és Isabel nemsokára azon töprenghet, hogy szinte meg sem szabadult az egyik zűrzavartól, máris egy másikba csöppent. Még a toscanai olajfaligetek között megbúvó parasztházban sem talál békességet, mert a környezetében élők nem tartják kívánatosnak a jelenlétét, és presztízsét sem tudja helyrehozni. Ráadásul egy férfi is feltűnik a színen, aki mindenáron meg akarja hódítani. A Latin szerető minden olyan nőnek szól, aki álmodozott már Toscana romantikájáról, vagy egy szilaj, féktelen férfi megszelídítéséről. "

Ez volt az a könyv, ami után a szívem vérzett. Most, hogy a polcomon is tudhatom teljes mértékben helyrebillent a lelki egyensúlyom, azt hiszem ennél jobb érzés nincsen. :) Habár nem a legjobb Susan Elizabeth Phillips regény, mégis kiváló volt arra, hogy kikapcsoljon. Még mindig vicces, még mindig szórakoztató, de azt hiszem ez már nem is fog változni, hiszen ezért szeretjük az írónőt.