2012. augusztus 31., péntek

Matt Forbeck - Jeff Grubb: Guild Wars - Ascalon kísértetei

"250 évvel ezelőtt Ascalont felégették…
Adelbern király kétségbeesésében, hogy megóvja országát a bestiális charrok mindent elözönlő hordájától, megidézte a mindent lebíró Gyiloktüzet, hogy visszaverje a támadókat. Ám a mágia kétélű kard is lehet: a Gyiloktűz elégette mind a charrokat, mind az embereket. A charrok hullái még füstölögtek, amikor a megölt ascaloniak ismét életre keltek. Királyuk haragja azonban kísértetekké változtatta őket, akiknek az a feladata, hogy a birodalmat védelmezzék… Mindörökké. Az egykor hatalmas királyság korábbi dicsőségének szellem járta árnyává torzult.
Évszázadokkal később Ascalon leszármazottait, akiket Krytába száműztek, minden oldalról ostromolják. Jennah királynő, hogy megmentse az emberi fajt, megpróbál egyezségre jutni a gyűlölt charrokkal. Ám egy akadály még fennáll: a charr légiók addig nem írják alá a fegyvernyugvást, míg legnagyobb becsben tartott kincsük, Kán-Úr Karma elő nem kerül a bukott Ascalon romjai közül.
Így aztán kalandozók szedett-vedett csapata, akiket saját kísérteteik kínoznak, útnak indul a szellem járta, háború dúlta vidéken, hogy megszerezzék a Karmot. Az ereklye nélkül nincs remény arra, hogy béke legyen az embere és a charrok között – ám az Ascalont uraló élőholt király nem mond le róla könnyen, és nem mindenki akarja a békét sem!"

Épp ideje volt már, hogy visszatérjek egy olyan műfajhoz, amit lassan már el is felejtettem volna, ha így folytatom, pedig valójában régen én csakis fantasy könyveket olvastam.

"Amikor olyan sok mindenben vagy közös mással, az új tapasztalatok, amelyek megkülönböztetnek a többiektől, tesznek téged egyedivé."

A mai napig nem is értem miért esett a választásom a Guild Wars könyvre, hiszen a számítógépes játékot nem is ismerem, bár most kivételesen ez nem is olyan nagy baj, mert szerintem sokkal jobban élvezhető a könyv a játék ismerete nélkül. Egy kicsit aggódtam, mert szkeptikus vagyok az olyan regényekkel kapcsolatban, ahol a játék előbb jelent meg, mint maga a könyv, hiszen legtöbbször nem szokott jó dolog kisülni belőle. Szerencsére  emiatt nem kell aggódnunk, hiszen nagyon jól megoldotta a feladatot a szerzőpáros. Elsőre nekem nehéz volt belelendülni ebbe a szokatlan, új világba, megismerni az újszerű különleges lényeket, de hamar hozzá lehet szokni és onnantól kezdve viszont már nehéz tőle elszakadni.

A történet humoros, szórakoztató és könnyed, ami kiváló volt számomra ebben a nagy melegben. Izgalmas kalandregény, ahol biztos hogy nem fogunk unatkozni a következő oldalon sem, mert valami mindig történik. Letehetetlen, ez már biztos, és a karakterábrázolás is kiváló. Habár nekem Killeen volt a kedvencem, azért a többiek sem maradnak el mögötte. Mindegyikben van valami, ami miatt könnyen meg lehet őket kedvelni, annak ellenére, hogy szinte mindegyiknek van valami sötét folt a múltjában.

Összességében egy színvonalas, élvezetes, vérbeli fantasy könyvről van szó.
A külsőről is érdemes szót ejtenem, mert nagyon ötletesnek tartottam, hogy ennyire apró a könyv. Bárhol elfér és bármikor elő tudod venni. Na meg a borító is nagyon szép.

"– Mindenesetre remélem, tegnap nem tettem semmi olyat, ami miatt esetleg bánkódnom kellene.
– Rögtön azt követően elájultál, hogy nem sikerült megölnöd.
– Pompás! "

Matt Forbeck és Jeff Grubb remekül megoldotta, hogyan kell regényt írni egy számítógépes játékból. És ami a legjobb, hogy szeptemberben jön a következő Guild Wars, úgyhogy sokáig arra sem kell várni.

J. Robert King: Guild Wars - A végzet pereme
"A végzet szólította őket - és ők választottak.
Tyria sötét zugaiban az őssárkányok felébredtek évezredes álmukból. Először Primordus érkezett, aki felkavarta a Mélységet, és az asurák kénytelenek voltak a felszínre menekülni. Fél évszázaddal később Jormag ébredt fel, aki kiűzte a nornokat az Északi Didergőcsúcs-hegység fagyos tájairól, fiakat és fivéreket rontva meg. Egy nemzedékkel később Zhaitan emelkedett fel egy kataklizma kíséretében, ami átformálta a kontinenst, és vízözönnel sújtotta Kryta emberlakta országának fővárosát.
Tyria fajai a végzet peremére sodródtak. Hősök ütköztek meg a sárkánycsatlósokkal, de őket is megrontották, és az ellenség oldalára álltak. Seregek vonultak a sárkányok ellen, de elsöpörték őket. A törpök egész fajukat feláldozták, hogy legyőzzenek egyetlen sárkánybajnokot. A halandók kora hamarosan véget ér.
Eljött a hősök ideje. Míg Tyria fajai széthúznak, hat hős egyesíti erejét, hogy népükért harcoljanak: Eir, a norn vadásznő, akiben egy művész lelke lakozik; Snaff, az asura lángelme és becsvágyó segédje, Zojja; Rytlock, az ádáz és száműzött charr; Caithe, a halálos sylvari, aki mélyre temeti titkait és Logan, az emberek vitéz őrzője, akinek hűsége megoszlik. Együtt alkotják A Végzet Peremét. Együtt válaszolnak a hívásra. De elég lesz, amit tehetnek?"

Értékelés: 5/4,5

Mások is olvasták:
Nima: ITT
Gigi: ITT

2012. augusztus 29., szerda

Ki vagyok?

Mostanában elmaradtak az ilyen jellegű bejegyzések, ezért szeretném egy kicsit feleleveníteni.

A történetemet 1926-ban írta meg egy nagyon kedves hölgy, akinek a tollából már számos regény született. A hősnőm huszonkilenc éves és a legnagyobb problémája, hogy még nem ment férjhez. Jelenleg édesanyjával és kuzinjával él egy házban és úgy próbálja meg átvészelni az unalmas hétköznapokat, hogy elképzelt magának egy saját világot. Vajon melyik regény lehetek én pontosan?

 

2012. augusztus 28., kedd

Cathy Kelly: Mindig és örökké

"A képeslapra illően szép Carrickwellben három nő éli boldog mindennapjait, míg mindhármuk körül össze nem dől a világ.
Mel nehéz döntés előtt áll, mivel a karrierépítés és az anyaszerep egyeztetése egyre nagyobb nyűg a számára. Meghozza a döntést, mire főnöknője keresztülhúzza számításait...
A divatszakmában dolgozó félénk Daisy minden vágya, hogy végre teherbe essen álmai pasijától, ám kiderül, hogy a "Nagy Ő"-nek más tervei vannak...
A forrófejű Cleo azzal a reménnyel tér haza, hogy átveheti a családja által vezetett régi szállót, ami időközben csődbe jutott. A válság napjaiban jelenik meg életében egy viharos szerelem...
Carrickwell azonban varázslatos hely - ezt érzi meg Leah, a titokzatos múltú amerikai asszony is, aki gyógyfürdőt nyit a városban, és megtanítja az ott élő nőknek, mi az, ami számít, mindig és örökké."

Van mikor az embernek támad egy egyszerű megérzése és arra minden áron hallgatnia kell, így esett meg velem az, hogy egy olyan regényt vettem a kezembe, ami már évek óta várt arra, hogy egyszer elolvassam.

A történetben négy különböző nőt ismerünk meg különböző problémákkal, ám egy bizonyos ponton sorsuk összefonódik. A regény hétköznapi és egyszerű, de ez volt az amiért leginkább tetszett. Nem akart túl sokat mondani és világrengető igazságokkal előállni, Cathy Kelly egyszerűen csak leírta azt, ami velünk is megtörténhet. Talán egy kicsit megtaláljuk önmagunkat benne, ráismerhetünk a félelmeinkre, összeszorul a szívünk egy élettörténeten, de akár párhuzamot is vonhatunk a saját életünkkel. Nem tudhatjuk kire miként fog hatni ez a közel hétszáz oldalas könyv. Bájos és szeretni való, nekem ennél több már nem is kellett.

Sajnos ez nem az a könyv, amit mindenkinek nyugodt szívvel ajánlanék, meg nem is lehet bármikor olvasni, de aki esetleg szereti az ilyen műfajú könyveket, az legalább egyszer próbálkozzon meg vele.

Cathy Kelly munkásságával most találkoztam először, de ez megadta a kezdő lökést ahhoz, hogy a többi könyvével is megpróbálkozzam.

Értékelés: 5/5

Mások is olvasták:

2012. augusztus 24., péntek

Adam Blake: A Júdás-összeeskűvés

"A holt-tengeri tekercsekben ott rejlik a titok, hogyan halt meg valójában Krisztus…

Az egykori zsoldoskatona, Leo Tillman és a becsvágyó zsaru, Heather Kennedy érthetetlen halálesetek ügyében nyomoz. A szálak a holt-tengeri tekercsekhez és a bennük rejlő, halált hozó evangéliumhoz vezetik őket.
Tillman és Kennedy élete azonban csakhamar halálos veszélybe kerül, amikor sötét lelkű gyilkosok veszik őket üldözőbe, akik vért sírnak, és Júdás leszármazottainak hiszik magukat. Ezek a „bukott angyalok” mindenre készek, hogy megvédjék a tekercsek világot megrengető titkát... a titkot, hogy hogyan halt meg valójában Krisztus.
A Júdás-összeesküvés, amelynek története egy látványos repülőszerencsétlenségtől egy londoni egyetemen történt brutális gyilkosságon át egy mexikói fantomvárosig vezet, a leglebilincselőbb és a legtöbb meglepetéssel szolgáló krimi a Da Vinci-kód óta."

Gyorsan kihasználom az alkalmat, mert végre megszállt az ihlet és egy ilyen lehetőséget egyszer sem szabad kihagyni. Pontosan három könyv értékelésével vagyok elmaradva, ezek egyike A Júdás-összeesküvés Adam Blaketől, ezt az elmaradásomat szeretném most pótolni.

Valójában pár héttel ezelőtt fogtam a kezembe, de még most is érzékelem azt a hangulatot, ami a könyvből árad. A történet látszólag három különböző szálon fut és sokáig nem is tudjuk, hogy mi fogja majd őket összekötni, de addig is amíg megpróbálunk rájönni a titokra, rengeteg minden történik. Adam Blake stílusosan, olvasmányosan ír, amit enyhe humorral fűszerezett meg, de mégis sikerült helyenként elméláznom a könyv fölött és azon kapnom magam, hogy fogalmam sincs arról, mit is olvastam az elmúlt pár oldalon. Ez elsősorban az akciójelenetekre vonatkozik, merthogy én ezeket túl színesnek, hiteltelennek éreztem, na meg nem is vagyok nagy rajongója az ilyen pillanatoknak.

Egy kicsit talán meg is osztott ez a közel ötszáz oldal, hiszen a rejtély felderítését élveztem, ugyanakkor az előbb már említett akciójeleneteket kifejezetten untam. De ennek ellenére a legnagyobb hatást a könyv hangulata érte el nálam. Olyan atmoszféra lengte be, amitől az olvasó úgy érzi, hogy addig nem teheti le a könyvet, amíg a történet végére nem jutott. Izgalmakkal és feszültséggel van tele, de ezen kívül van valami megmagyarázhatatlan, ami tovább emeli a színvonalat. Egyáltalán nem éreztem, hogy bárhol is kiszámítható lenne a történet. Na persze voltak elméleteim a megoldásra vonatkozóan, amit itt-ott meg is erősített az író, de ettől még nem éreztem azt, hogy maradéktalanul megfejtettem volna a befejezést.

Muszáj kiemelnem a fordítást, hiszen sok múlik a fordítón is, mivel nélküle nem lenne olyan élvezetes a könyv. Ebben az esetben semmi kivetnivalót nem éreztem, sőt, kifejezetten élvezetesre sikeredett a magyar szöveg. Ilyenkor mindig megemelem a virtuális kalapomat a fordítók előtt, hiszen nem lehet olyan egyszerű egy-egy szöveget lefordítani, Adam Blake könyve meg kifejezetten nehéz lehetett a sok vallási értekezés miatt.

Őszintén szólva arra számítottam a többi értékelést elnézve, hogy valami kiemelkedőt olvashatok majd, ehhez képest egy csöppnyit talán csalódott vagyok. Összességében egy szavam sem lehet, de néhol egy-két oldalt áthúztam volna és akkor már meg lett volna az a bizonyos  hűha érzés. Egyébként pedig minden a helyén van, a jellemábrázolás, a történetvezetés és a környezetek bemutatása is. Elsőkönyves íróhoz képest szerintem kiváló lett ez a regény.

Értékelés: 5/4

Mások is olvasták:

2012. augusztus 21., kedd

Egy gondolat

"Kár, hogy oly mulandók a pillanatok, amikor az ember nemes és tiszta és az angyalokkal rokon - hogy elfutnak, és összetett, semmilyen Én marad, akiről nem lehet másképp beszélni, mint óvó gyengédséggel és enyhe iróniával."

Szerb Antal: A Pendragon legenda

2012. augusztus 20., hétfő

Dream Nyereményjáték!

A Maxim kiadó játékra invitálja az olvasót, ráadásul nem is kell igazán sokat tenni azért, hogy esetleg te is egy könyv birtokosa legyél. Nem kell mást tenned, mint ellátogatnod a Facebook oldalukra (ITT), ahol a tetszik gomb megnyomása után, máris elérhetitek a játékot (ITT). Ugye milyen egyszerű?

És ha szerencséd van, akkor az alábbi könyvek egyik szerencsés tulajdonosa lehetsz:

Cynthia Hand: Angyalsors,
Cynthia Hand: Angyalfény,
Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény,
Jay Asher, Carolyn Mackler: Kezünkben a jövőnk, vagy
Jennifer E. Smith: Vajon létezik szerelem első látásra?


2012. augusztus 17., péntek

Összefoglaló 2.

Még mindig vannak elmaradásaim, bejegyzések amik nem íródtak meg, de most van időm és energiám, ezért most elhoztam nektek. Ez a bejegyzés elsősorban azoknak lesz érdekes, akik szeretik a romantikus, könnyed könyveket.

Stephanie Barron: Az udvarház rejtélye "Amikor Jane meglátogatja kedves barátnőjét, Isobel Payne-t, Scargrave úrnőjét, szörnyű tragédia közepébe csöppen. Isobel középkorú férje váratlanul rosszul lesz, majd néhány óra leforgása alatt meghal. Halála lesújtja az ifjú feleséget, aki azonban hamarosan kénytelen rádöbbenni, hogy ez még csak a kezdet: fenyegető levelet kap, melynek névtelen szerzője őt és az earl unokaöccsét házasságtöréssel… és gyilkossággal vádolja. Isobel, a botránytól rettegve, Jane-hez fordul segítségért.
Jane megoldhatatlannak tűnő rejtéllyel áll szemben. Szorítja az idő: ha meg akarja akadályozni, hogy barátnőjét a Newgate börtönből a vesztőhelyre vigyék, le kell lepleznie a valódi tettest vagy tetteseket – ám azt álmában sem gondolná, hogy eközben az ő élete is veszélybe kerül."

Bajban vagyok. Sajnos egy darab épkézláb gondolatot nem tudok kicsikarni magamból Stephanie Barron regényével kapcsolatban. Azt tudom, hogy tetszett, de hogy pontosan milyen élmény volt számomra, arra már nem emlékszem. Kellemetlen.

Erica Bauermeister: Ízek életre-halálra "Lillian, az elismert séf gyerekkora óta a legtöbb időt a konyhában tölti, hogy megfejtse az ételek szívet-lelket gyógyító és emléket idéző titkait. Hogy ezt a tudást és a főzés szeretetét átadja másoknak is, főzőtanfolyamot indít az éttermében.
Minden hónap egyik hétfő estéjén nyolc tanítvány gyűlik össze. Köztük van Claire, aki a kisgyerekei mellett igyekszik ismét rátalálni önmagára; Tom, az ügyvéd, akinek az életét felforgatta a gyász; Antonia, az olasz konyhatervező, aki nemrég költözött Amerikába; Carl és Helen, az idős házaspár, akiknek a kapcsolatuk olyan fordulatokat is rejt, amelyeket a csoport többi tagja álmában sem sejtene. Valamennyien azért érkeztek, hogy megtanulják a Lillian lélekkel teli fogásai mögött rejlő művészetet, ám gyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy a konyhán túl is keresik a receptet valamire.
Lillian olyan ételek elkészítésére tanítja meg őket, amelyek aromája és technikája nem hagyja érintetlenül életük rejtett zugait sem. Így lassanként, egymás után változtatja meg őket mindannak az íze, illata és textúrája, amit maguk alkotnak."

Hiába olvastam már több hónapja ezt a könyvet, még mindig elevenen él bennem az, hogy mennyire elvarázsolt. Gyönyörű leírásokkal szinte elbódítja az olvasót, megmozgatja az érzékszerveket és legszívesebben azonnal elrohannánk a legközelebbi főzőtanfolyamra. 

A következő könyvet a témája miatt vásároltam meg, illetve a külcsín is meg fogott és azért érdemes néha a kezünkbe venni egy-egy ilyen regényt is.

Allison Winn Scotch: Talált vágyak osztálya "Fogadd el, ami jön, és hozz ki belőle valami nagyszerűt!
A befolyásos New York-i szenátornő főtanácsadójaként Natalie keményen dolgozik, sokat túlórázik, és a munkája minden percét élvezi. Aztán elhanyagolt barátja egyszer csak bejelenti, hogy részéről ennyi volt. És ez még csak a kezdet. Az orvosa mellrákot állapít meg nála – és az ellen nem elég a nyers ambíció meg a kőkemény elszántság. Natalie-nak a választók élete helyett most a sajátját kell megváltoztatnia.
Itt az ideje elgondolkodnia azon, hogy eddig milyen döntéseket hozott. Először is megkeresi élete öt szerelmét, hogy megtudja, miért romlott el a kapcsolatuk. És miközben visszatér a múltba, talán új lehetőségek nyílnak előtte – és esetleg arra is rájön, hogy az életen nemcsak átszáguldani lehet, hanem élni is."

Nem emlékszem arra, hogy bármi is zavart volna a könyvvel kapcsolatban sőt, kifejezetten meglepetést okozott a számomra. A témája ellenére is képes volt az írónő belecsempészni egy kis humort, ettől annyira nem érződött a komolysága, ami egyáltalán nem volt zavaró. Nem tudok negatív élményt felhozni, mert engem elszórakoztatott, de ha valaki azt kérné hogy olvassam el újra, akkor biztos nem tenném meg. Hiába könnyed regény, a témája azért nem annyira.

Susan Elizabeth Phillips: Latin szerető "Dr. Isabel Favor, „A kellemes élet négy alaptörvénye” című könyv szerzője mindenét arra áldozta, hogy felépítse „Segíts magadon!” filozófiáját. Hetekkel később, hirtelen minden összeomlik. Gátlástalan könyvelője meglép a pénzével, vőlegénye elhagyja egy nála idősebb nő miatt, és csalóként emlegetik az újságok címlapjain. Isabel kénytelen ráébredni, hogy sokak életét képes rendbe hozni, a sajátját azonban annál kevésbé. Csüggedten, elkeseredve útnak indul Olaszország felé, hogy békességet találjon. Lorenzo Gage emberöléssel keresi a kenyerét… a filmvásznon legalábbis. Mindemelett eszméletlenül jóképű és nagyon tehetséges. Olaszországi vakációján valahogy mégsem elégedett. Mikor meglátja Isabelt, arra gondol, hogy egy menő férfinak eszébe sem jutna csapni a szelet egy ilyen rendezett külsejű nőnek… De ő soha nem szerette megjátszani magát és Isabel nemsokára azon töprenghet, hogy szinte meg sem szabadult az egyik zűrzavartól, máris egy másikba csöppent. Még a toscanai olajfaligetek között megbúvó parasztházban sem talál békességet, mert a környezetében élők nem tartják kívánatosnak a jelenlétét, és presztízsét sem tudja helyrehozni. Ráadásul egy férfi is feltűnik a színen, aki mindenáron meg akarja hódítani. A Latin szerető minden olyan nőnek szól, aki álmodozott már Toscana romantikájáról, vagy egy szilaj, féktelen férfi megszelídítéséről. "

Ez volt az a könyv, ami után a szívem vérzett. Most, hogy a polcomon is tudhatom teljes mértékben helyrebillent a lelki egyensúlyom, azt hiszem ennél jobb érzés nincsen. :) Habár nem a legjobb Susan Elizabeth Phillips regény, mégis kiváló volt arra, hogy kikapcsoljon. Még mindig vicces, még mindig szórakoztató, de azt hiszem ez már nem is fog változni, hiszen ezért szeretjük az írónőt.

2012. augusztus 13., hétfő

Megjelenések és minden más

Mióta ház birtokosok lettünk, azóta hirtelen kevés időm jut mind az olvasásra, mind a blogolásra, de azért igyekszem írogatni, mert nem szeretném ha elpártolnátok tőlem. Előfordulhat, hogy most több lesz az agymenés, mint a normális bejegyzés, de remélem azért ezt is élvezni fogjátok. :) 

Ma hoztam nektek egy pár új megjelenést, ami nekem fel keltette az érdeklődésemet, hátha nektek is.

C. J. Daughtery: A Cimmeria titka

Miután Allie-t harmadszor is letartóztatják, szülei egy különleges iskolába íratják be. A lány egy hatalmas birtokon található, patinás kúriában találja magát, amelynek falait festmények díszítik, báltermében a diákság estélyiben és szmokingban keringőzik, miközben személyzet szolgálja ki őket. Az intézetben egyre különösebb dolgok történnek, a legnagyobb rejtély azonban az Éjjeli Iskolában zajló eseményeket övezi. Vajon mi állhat a dolgok hátterében, és kiben bízhat meg Allie?



Fabio Volo: Ráadásnap

Nem az a kérdés, hogy mennyit kell várni, hanem hogy kire vár az ember.

Ébresztő, kávé, villamos, iroda, konditerem, pizza, mozi, szex - ex...

Giacomo megrögzött agglegény. Harmincöt évesen egyszerre kisfiú és macsó, nagydumás nőcsábász, afféle "érzelmi fogyatékos", akinek minden nő tetszik - csak ne maradjon sokáig!
Egy napon munkába menet a villamoson megpillantja Michelát, aki épp az ellentéte: túlságosan komoly, igényes, neki senki sem elég jó. Menekülnek is előle a férfiak. Bár két hónapig együtt villamosoznak reggelente, Giacomo sem meri lerohanni, mi több, ez eszébe sem jut. Mikor végre összeismerkednek, kiderül, hogy a lány másnap Amerikába költözik. Giacomo attól fogva nem találja a helyét. Utánamegy New Yorkba. Kitalálnak egy játékot, hogy, úgymond, összecsiszolják kettejük igényeit. Kilenc napot fognak együtt tölteni a legkomolyabb szerelem és összetartozás jegyében. Kilenc nap édes élet, egy perccel sem több. Hosszú távra tervezni, komolykodni tilos!
Így indul ez a mai románc egy érzelmi fogyatékossal.

Rory Clements: Bosszúálló

1592 - Londont a fekete halál, a pestis, Angliát a Nagy Armada pusztulása után ismét talpra álló Spanyolország fenyegeti. Erzsébet királyi udvara az eltérő érdekkörök csatájának színhelye. John Shakespeare, a volt hírszerző, jelenlegi iskolamester ide tér vissza családja köréből, amikor feladatot kap, hogy kutassa föl Roanoke szigete elveszett telepeseinek vélt túlélőit. A gyilkosságok útvesztőjében végzett felderítés során Shakespeare-nek nemcsak régi ellenségével, Topcliffe-fel kell folyamatosan megküzdenie, de egyszerre kell két urat szolgálnia, hiszen mind a királynő-kedvenc Essex grófja, mind ellenlábasa, Sir Robert Cecil titkos tanácsnok megbízását teljesítenie kell. A küldetés időközben már a saját és családja életéért való küzdelembe torkollik - rajta múlik, hogy testvéröccsét, Willt is megmentse a hóhér kezétől, mivel bizonyos szerelmes versek miatt hajszálon függ az élete.

Intrikák, konspirációk, cselszövések, felségárulás, trónkövetelés az 1590-es évek Angliájában, a katolikusok halálos vesszőfuttatása közepette. Clements díjnyertes történelmi krimije megnyerő módon ábrázolja a 16. század végi angol politika világát, miközben közelről mutatja a mindennapi élet ezer apró jellegzetességét. 

2012. augusztus 10., péntek

Szenvedélyek viharában

Ez a bejegyzés tegnap pattant ki a fejemből, amikor megláttam Torey Hayden új könyvét a Napraforgóerdőt, ami a hónap végén fog megjelenni. Biztos vagyok benne, hogy be fogom szerezni, mert Torey Hayden azon írók közé tartozik, akik írhatnak bármit, nekem akkor is tetszeni fog. És ekkor jutottam arra a felismerésre, hogy nem ő az egyetlen szerző, akinek a könyveit szenvedélyesen gyűjtöm.

Magam sem értem, hogy alakul ki az emberben egy fajta bizalom egy-egy szerző iránt, hiszen nem tud mindenki ugyanolyan teljesítményt nyújtani, ám mégis megvesszük az újabb és újabb könyvét. Nem érdekel minket se a fülszöveg, se a borító, se azt hogy jó lesz-e vagy sem, csak abban vagyunk biztosak, hogy nekünk ez kell. Előfordul velünk az is, hogy rosszul érezzük magunkat, mert egy-egy könyvét az adott írónak nem tudjuk beszerezni (rajtunk kívülálló okok miatt) és ilyenkor úgy érezzük, hogy valami hiányzik. Ilyenkor előfordulhat, hogy mindent megteszünk azért, hogy azt az egy darab példányt a polcunkon tudhassuk. És amikor már minden kötet egyben van, esetleg még kiadási sorrendben is raktuk őket, akkor büszkén feszítünk előttük. 

Ha esetleg magadra ismertél nem kell aggódni, mert nem te vagy az egyetlen, hiszen én is ilyen vagyok. És hogy erre mikor jöttem rá? Tegnap, amikor megláttam az új Torey Hayden könyvet és elöntött a boldogság. De a felismerést hatalmas koppanást követett, hiszen nem ő az egyetlen író, akit nagyon szeretek, mivel számos más író vagy írónő könyvét is gyűjtöm. Csak rá kell néznem a könyvespolcaimra és szembe kerülök a Susan Elizabeth Phillips, Jennifer Crusie, Lisa Jewell vagy Weis-Hickman kollekciómra. Mindezek után most már csak abban bízom, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ennyire könyvfüggöny (Joeymano után szabadon), mert akkor valami nagy baj van velem. :)

Megtörtént már veletek is, hogy rohantatok a könyvesboltba a kedvenc írótok új regényéért? Van olyan, akinek egyáltalán nincs is ilyen?

2012. augusztus 2., csütörtök

Darin Bradley: Zaj

"Az analógról digitálisra váltó televíziózás utóhatásaként felbukkanó, Sávhasználat néven ismert anarchikus mozgalom kisajátítja és önös céljaira fordítja a kihasználatlan rövidhullámú sávokat. A csatornák közötti statikus háttérzajba rövidesen baljós és ijesztő figyelmeztetések vegyülnek a civilizációnk küszöbön álló gazdasági, politikai és társadalmi összeomlásáról és hidegvérű leckék arról, hogyan éljük túl a bukást, és hogyan boldoguljunk a kíméletlen új rendszerben, amely idővel elkerülhetetlenül feltámad a régi hamvaiból. Hiram és Levi fiatalemberek, egykori cserkészvezetők, és számtalan szerepjáték kampány veterán harcosai. Az egyetemi kampuszok, vásárlóközpontok és zárt közösségek véráztatta harcmezőit járva egyszeriben azon kapják magukat, hogy új személyiséget öltve, és új ideológiákkal felszerelkezve egykori diákok, hackerek, és a társadalomba nehezen beilleszkedő egyéb elemek szedett-vedett csapatát vezetik, hogy eljussanak egy Amaranth nevű, már-már mitikus helyre, az új Ígéret Földjére, ahol egy törékeny jövő várja, hogy megszülessen általuk."

Nem mostanában olvastam ezt a könyvet, de még így is élénken él bennem a történet. Ez csak azért furcsa, mert valójában nem tett rám túl nagy benyomást a könyv. A történet maga remek lenne, de én találtam benne apró hibákat, ami kicsit a kedvemet szegte.

Darin Bradley könyvét tizenöt éves kortól ajánlják, de megkockáztatom, hogy ezt inkább az idősebbek fogják élvezni, a felnőttek biztosan. Leginkább férfiaknak ajánlom, legalábbis van egy olyan érzésem, hogy elsősorban ez nekik íródott és bízom benne, hogy rengeteg fiatal veszi a kezébe, mert számtalan érdekes gondolat van benne.

Az író úgy szerkesztette meg a könyvet, hogy folyamatosan ugrándozik a jelenben és egy úgynevezett túlélési könyv között, ahol megismerhetjük a csapat feladatait, szabályait, egyfajta útmutatást nyújt az olvasónak, hogy teljes mértékben megértsük a szereplők cselekedeteit. A történet eleinte nekem kicsit zavaros volt, nem tudtam hova tenni a dolgokat, és számos kérdés merült fel bennem folyamatosan, de végül sikerült belelendülnöm és megértenem. Az ötlet maga szerintem fantasztikus, viszont az írónak nem sikerült gördülékenyen megírnia. Zavart, hogy döcögősen haladunk, de lehet hogy ennek az volt az oka, hogy én sem tudtam egy huzamban olvasni.

Valójában Hiram egyénisége volt az, ami kiemelkedett a történetből. Nem mondom, hogy nagyon szimpatikus volt, de a hozzáállása elsőosztályú. Az író karakterábrázolása nagyon tetszett, ahogyan bemutatta a szereplők személyiségváltozását, amint alkalmazkodnak az aktuális helyzethez. Ritka az olyan regény, ahol a szereplők jelleme erősebb, mint maga a történet, de ebben az esetben ez történik. Engem teljesen bűvkörébe vont Hiram, ahogy megpróbálja csapatba szervezni a tagokat, és megpróbálja túlélni az összeomlást.

A Zaj összességében egy erős közepes, ahol a történet feszültséggel teli, de néhol vannak unalmas pontjai. A karakterek erősek, de ez most sajnos nem volt elég. Majd legközelebb a következő regényben. 

Értékelés: 5/3

Mások is olvasták:

2012. augusztus 1., szerda

Hónap zárás

A július a könyvek szempontjából nagyon sűrűre sikerült. Nem elég, hogy rengeteg könyvem talált új gazdára, de hozzám is került néhány új példány. Elsőként bemutatnám nektek azokat a szerzeményeket, amit a pénztárcám fedezett, ezután pedig azokat, amiket cseréltem vagy a rukkolán szereztem. Mindenképpen érdemes valahova leülnötök, mert higgyétek el ez ütős lesz.



Susan Elizabeth Phillips: Luxusmucus című regényét azért vettem meg nagyon gyorsan, mert a kiadó felvilágosított arról, hogy limitált kiadásban jelent meg és már csak pár darab van belőle a piacon. Az Elizabeth von Armin: Elvarázsolt április már régóta kívánságlistás és most az Európa akció keretein belül be is került a kosaramba. Susan Mallery előző regénye kellemes csalódás volt, ezért úgy döntöttem mindenképpen kelleni fog a folytatás, ami Fahéj és karamella címen fut az újságos boltokban.

Cserével sikerült megszereznem Jennifer Donnelly: Északi fény, Jeffrey Eugenides: Öngyilkos szüzek, David Nicholls: Egy nap, Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya című könyveket, amiért hatalmas nagy köszönet Nimának, Neelának, Judy22nek és Adri79nek. :)


Egy régebbi bejegyzésemben említettem nektek a rukkolát, ahol könyveket lehet szintén cserélni, és ahonnan számos olyan regényt sikerült beszereznem, amit vagy már nem lehet kapni a könyves piacon vagy az én gyűjteményemből hiányzott. Íme az én listám:

A Kísértetház régóta kívánságlistás, a Katie Fforde könyv a gyűjteményemből hiányzott. Mivel nagyon szeretem L. M. Montgomeryt ezért kifejezetten örültem, amikor megláttam a Kék kastélyt fent a rukkolán. David Nicholls könyvei a Nagy kvízválasztó óta érdekelnek, úgyhogy a Beugró mindenképpen beszerzés alatt lett volna. Szerb Antal könyveivel már régóta kerülgettük egymást, most viszont elolvashatom a Pendragon legendát és a Királyné nyakláncát is. Töredelmesen bevallom, hogy szeretem Fejős Évát, ezért jött haza a Karácsony New Yorkban, de nem ér cikizni. :) Julia Quinn A Bridgerton család sorozata még hiánycikk a polcomon, de folyamatban van a beszerzése. Az Anne Frank naplójáról David Nicholls könyvében figyeltem fel. A legnagyobb sikerem Susan Elizabeth Phillips: Latin szerető című könyve, ami beszerezhetetlen és ami nagyon régóta hiányzott a SEP gyűjteményből, egészen ezidáig. Jane Green és Karin Slaughter könyveit szintén gyűjtöm, a Csokoládé című Joanna Harris könyv pedig újra próbálkozás lesz, majd meglátjuk hogy sikerül. Fehér Klárát pedig mdmselle hatására rukkoltam, még nem olvastam az írónőtől, de kíváncsian várom.

Azt hiszem ennyi. :) Szép kis lista. :D