A messzi jövő emberiségét tömörítő Kultúra világát minden transzhumanizmussal szimpatizáló olvasó megirigyelhetné. A folyamatos technológiai fejlődés áldásos hatása nyomán az emberiség szétszéledt a galaxisban, nem gyötrik már betegségek az embereket, kedvük szerint nemet változtathatnak, bolygókat alakíthatnak át, folyamatos hálózati kapcsolatban állhatnak egymással valamint drónoknak nevezett intelligens robotok segítik még kényelmesebbé tenni a mindennapjaikat. Így hát semmi más dolguk nincs, mint az élet élvezete és a játék.A főszereplő Jernau Gurgeh a Kultúra leghíresebb játékosa és játékszakértője is egyben. Előszeretettel látott vendég társasági körökben, ő azonban sikerei ellenére mégis hiányol valamit. Pont ekkor felsőbb utasításra egy titkos küldetés keretében felkérik a szomszédos Azad birodalom meglátogatására. A Kultúra nincs egyedül a galaxisban, a szomszédos Azad birodalom létezése azonban még titok a nagy többség számára. Gurgeh világához képest egy barbár társadalomról van szó, de úgy dönt, hogy elutazik, mivel egy számára eddig teljesen ismeretlen játékban kell részt vennie.
Az Azad sokkal bonyolultabb és összetettebb játék, mint amit eddig Gurgeh valaha is játszott, szinte tökéletes leképezése a birodalmat működtető szabályrendszernek. A játékosok hosszú éveken át tanulják a szabályokat, a birodalom uralkodója pedig a legjobb játékos lesz hivatalos verseny keretében. Gurgeh egy szinte utópisztikus társadalom tagjaként kénytelen szembesülni egy teljesen másfajta társadalommal és annak könyörtelen szabályaival. Ha győzedelmeskedni akar a játékban, akkor kénytelen megismernie a másik oldalt is, bármennyi veszélyt is csalódást is rejtsen az. Idegenként lépéshátrányban van a birodalomban, ráadásul sokan nem szemlélik örömmel, hogy egy idegen civilizáció szülötte tör előre folyamatosan a játékban, melynek legvégső célja az uralkodói titulus megszerzése. Gurgeh természetesen nem akar uralkodó lenni, ő elsősorban magáért játszik, ez persze nem hatja meg ellenlábasait.
Gurgeh és a kurrens uralkodó Nicosar végső játéka már jóval több, mint két nagyszerű játékos párbaja, itt maga a Kultúra szellemisége csap össze a Birodaloméval. A kérdés csak az, hogy Gurgeh nyerhet-e egy olyan világban, ahol a gyengébbet könyörtelenül eltapossák és nem ismernek semmilyen könyörületet. És vajon miért is küldték őt pontosan ide, hogy részt vegyen a hivatalos játékokon? Mit jelent majd a veresége az ő és a Kultúra számára?
A játékmester egy nagyon jól megírt, hangulatos science-fiction több szempontból is. Gurgeh karaktere jól eltalált, Banks rendkívül jól ábrázolja, ahogyan személyisége lassan megváltozik az idegen birodalomban tett látogatása és a játék hatására. A cselekmény nem ül le egyszer sem, folyamatosan fenntartotta az érdeklődésemet. Gurgehből azadi uralkodó nyilvánvalóan nem lehet idegen származása miatt, de egyre keményebben és elszántabban harcol a győzelemért, a motivációja pedig egyértelmű. Elgondolkodtató kérdés, hogy vajon eldöntheti-e egy hihetetlenül komplex játék körüli versengés, melyik társadalmi forma életképesebb hosszútávon? Olvasd el és megtudod.
Köszönet a bejegyzésért Stridentsun-nak!
Értékelés: 10/10
Mások is olvasták:
Bajla: ITT
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése