A három grácia a karácsonyi szünetre készülődik éppen, ami mind hármójuk életét meghatározza. Különösen Gemmáét aki először ismerkedik meg az igazi Londonnal. De az új tanárnő, aki Miss Moore helyett érkezik, befeketíti a békés, készülődéssel teli hétköznapokat. Mindemellett Gemma komoly feladatot kap: meg kell kötnie minél előbb a varázslatot a birodalomban, különben... Mindjárt az elején leszögezném, hogy egy olyan regénnyel állunk szemben ami magasan felülmúlja az első kötetet. Hogy miért? Mert sokkal összeszedettebb mint a Rettentő gyönyörűség, amitől sokkal gördülékenyebb lesz a történet. Rengeteg kérdésre mindjárt az elején meg is kapjuk a választ, ami az előző résznél elmaradt és én hiányoltam is. Úgy gondolom, hogy bizonyos dolgokat nyugodtan felvázolhatott volna az írónő az első kötetben, amitől ugyanúgy megmaradt volna mind a két részben az izgalom. Mindezek után picit keserű szájízzel gondolok vissza a Rettentő gyönyörűségre, de ettől még ugyanúgy szeretni fogom azt is.
Na de tekintsünk is el a kötetek összehasonlításától, mert nagyon afelé hajlik ez a bejegyzés és nem is ez volt az eredeti szándékom. :) A Lázadó angyalokban az írónő nagyon jól mozgatja a szálakat, pont ott fed fel dolgokat és pont ott hagy nyitott kérdéseket ahol kell, amitől teljes mértékben tetőfokára hág az izgalom. Egy igazi thrillerrel állunk szemben. Hehehe! :D A regény okozott egy pár olyan pillanatot amikor szó szerint összeugrott a gyomrom és igazán izgultam a lányokért. Igaz, egy-két dologra rájöttem a történetben - amit most nem szeretnék bővebben kifejteni, mert az lenne aztán a spoiler! -, ami csak fokozta az izgalmakat hisz' majd meghaltam kíváncsiságomban, hogy vajon nekem van-e igazam. :)
Tetszett Gemma felnőtté válása a történetben ugyanis a valóság többször is arcul csapja, amitől sokkal érettebb lesz a gondolkodása és a végére már majdnem kész nővé válik. Ann és Felicity ebben a kötetben sem nagyon változnak úgyhogy róluk nem sokat tudok mondani, habár kezdem Feet megszeretni. :) Ez már azért valami. :D Egyébként a kötet okozott nekem egy pár álmatlan éjszakát, ugyanis álmomban repülő átlátszó ragasztók támadtak meg és nem tudtam kinyitni a birodalmak közötti átjárót. :D Tudom, hogy ez így eléggé viccesen hangzik, de sajnos én nem nevettem rajta. :)
Összességében egy izgalmakban bővelkedő regénnyel állunk szemben, úgyhogy aki még eddig nem vette meg, az most tegye meg. :)
Értékelés: 10/10*
Mások is olvasták:
Joeymano: ITT
Gigi: ITT
Csenga: ITT
3 megjegyzés:
Huh, vhol azt olvastam, h a színvonal egyre romlik, a kötetszám növekedésével párhuzamosan, most megnyugtattál:)
Hát pedig nem, sőt határozottan sokkal de sokkal jobb mint az első. Legalábbis én így gondolom. :)
Alig várom a harmadik részt...:)
Megjegyzés küldése