2010. január 9., szombat

Kondor Vilmos: Budapest Noir

A cselekmény egy rejtélyes körülmények között megölt zsidó nő halála körül játszódik. A gyilkosság helyszínén az Est című hetilap újságírója Gordon Zsigmond jelenik meg, aki mindjárt bele is veti magát a nyomozásba. Gordont nem csak a szimata, de a kíváncsisága is hajtja a gyilkos felé. Az újságíró az elején még nem is sejti mibe ártotta bele magát, hiszen ő csak egy dolgot akar mégpedig a nő gyilkosát...

Ezen a kellemesen esős szombat délután nem akadt más programom, mint hogy olvasgassak. Mindjárt kaptam is az alkalmon és kiolvastam Kondor Vilmos első regényét, ami a férjem szerint igazán borongós hangulatúra sikeredett. :) Rengeteget áradozott róla, gondoltam akkor megér annyit, hogy én is elolvassam. Nem igaz? :)

A regény először is letehetetlen, másodszor pedig rövid, hiszen mindösszesen százkilencvenkét oldal, így adott volt minden, hogy még a mai nap folyamán ki is olvassam. Ebben a közel kétszáz oldalban viszont annyi információ van az 1940-es évekről, hogy még egy kicsit sok is volt. Néhol zúgott a fejem a rengeteg történelmi kitekintéstől, amitől kicsit úgy éreztem magam mintha történelem órán ülnék. Persze nem azt mondom, hogy nem kell, de azért egy icipicit visszafoghatta volna magát a szerző. Mindemellett ez azt is jelenti, hogy az író eszméletlen mennyiségű információt összeszedett az akkori Magyarországról, ezért megérdemel egy piros pontot.

A karakterek nagyon szimpatikusak és mindjárt
lett is két kedvencem: Krisztina a művész, akinek eszméletlen jó beszólásai vannak és Mór a tata, aki állandóan lekvárt főz (haláli az öreg). :) Mindemellett Gordon Zsigmond személyleírását hiányoltam - aki nem mellesleg a főszereplő is -, így a kedves olvasó fantáziájára lett bízva, hogy hogyan is képzeli el őt.

Mint ahogy említettem a legelején a regény letehetetlen, a tartalma élvezetes, érdekes és izgalmas is egyben, amit a korhű nyelvezet még eredetibbé tesz. Szóval kíváncsi vagyok a folytatásra...de hogy mikor kerül a polcra, azt csak a pénztárcám tudja megmondani. :)

"
– Maga olyan faragatlan néha, hogy nem is értem, miért engedem be az ágyamba.
– A maga ágyába? Azt a modern szörnyeteget tőlem kapta.
– De én alszom benne. És maga, ha éppen nem felejtkezik el rólam.
"

U.I.: Egy utolsó olvasás azért ráfért volna a szövegre, így az író nem követte volna el azt a hibát, hogy az egyik oldalán még négy hónapos a következő oldalon meg már három hónapos terhes a nő. Mondjuk ez az apró hiba azért eltörpült benne. :)

Értékelés: 10/8

Mások is olvasták:
Könyvesblog: ITT
Könyvismertetések: ITT

4 megjegyzés:

Amadea H. írta...

Hm, vki vmikor elriasztott, de ha te azt mondod, jó...
Nem ezt kerestetted velem, csak nem találtam? Végül megvetted teljes áron?

Christina alias Pöfivonat írta...

Nekem tetszett, de olvastam róla negatív kritikát is. Szívesen kölcsönadom, hogy ha érdekel. :) Igen ez volt az a könyv, aztán végül úgy alakult hogy rendeltünk az Agave kiadótól és 20% kedvezménnyel megvettük többek között ezt is. :)

Amadea H. írta...

Köszi, majd meggondolom az ajánlatod;)

Névtelen írta...

a nemetül megjelent kötetet "Der leise Tod" olvastam, nagyon tetszett,jo a forditas is....
csak ajanlani tudom a könyvet...