2010. május 25., kedd

J. Clever: Karrier, tequila, szerelem

Daniel Sentinel, a sikeres, jóképű üzletember édesapjának, a hatalmas vállalatbirodalom fejének halálos ágyához érkezik haza. Miután megörökli a vezetői posztot, szinte azonnal felfigyel a cég csinos ügyvédnőjére, aki nemsokára viszonozza érzelmeit. Ám a férfi családja – különösen lánya, akiről furcsa pletykák keringenek – nem nézi jó szemmel a kapcsolatot, és mindent megtesz, hogy szétdúlja. Mesterkedéseik sikerrel járnak, Daniel végül mást vezet oltár elé, nem sokkal később azonban váratlanul elhalálozik. A körülmények és bizonyítékok gyilkosságra utalnak, ám a tettes kilétének felderítése igen nehéz. A szálak felgöngyölítése közben ugyanis kiderül a sokkoló igazság: csaknem mindenki egyformán gyanús.

Ármány, gyilkosság és szerelem
a központi témái a könyvnek. A gyönyörű borító romantikus történetet sejtet, ám az valójában sokkal izgalmasabb és szórakoztatóbb. Különösen tetszett, hogy a jelen és a múlt között ugrált a szerző, így az egyes fejezetek különböző helyzetekből mutatták be a dolgokat. A múltban játszódó részekből megismerjük annak a személynek az élettörténetét, aki különös körülmények között veszíti el életét, miközben a jelenben megpróbálják kideríteni, ki követhette el a gyilkosságot.

A szórakoztató történetben előfordultak olyan elemek is, amelyek számomra nem voltak odaillőek. Néha egyes szereplők szerettek volna nagyon humorosak lenni, így elhangzott egy-egy erőltetett vicc is amin én nem igazán tudtam nevetni. Szerencsére ezek jelenléte annyira elenyésző volt, hogy alig lehet észrevenni őket a történetben, habár egy-egy ilyen beszólásnál a szemöldököm felszaladt a homlokom közepére. :D Mindezek mellett Daniel lányát tudtam volna egy jó párszor megrángatni, nem lett igazán a szívem csücske. Rettenetesen önző, számító kis liba. A szerző nagyon hitelesen ábrázolta, úgyhogy aki olvassa annak feltehetőleg hasonló élményben lesz része, mint nekem. Szó szerint megutáltam a kisasszonyt de a többiek szerencsére megszerethetőek. :)

Összességében jó kis történet, jó gondolatokkal néhány apróbb hibával megspékelve.

Ha úgy érzed, hogy szeretnéd kézhez kapni ezt a könyvet, akkor látogasd meg a Novum Pro kiadó honlapját.

Értékelés: 5/4

Mások is olvasták:

8 megjegyzés:

Csenga írta...

Jááááj már nagyon kíváncsi vagyok rá:-))

Christina alias Pöfivonat írta...

Akkor minél hamarabb vedd a kezedbe. :D

chokito írta...

Nekem úgy ámblokk, nagyon tetszett az egész könyv! És ennek értékéből szerintem az sem von le semmit, hogy kissé elfogult vagyok a szerzővel szemben.:-) Olvastam már nem egy írását, és tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek! Kár, hogy nyomtatásban még csak ez az egy könyve olvasható ... De reméljük, ami késik, az csak a gyorsvonat!:-))))

Névtelen írta...

Nekem is tetszett. Tisztára Agatha Christie-s. Aki szereti a krimi nagyasszonyát, annak ez a könyv is tetszeni fog.

Unknown írta...

A szerző olyan közegről ír, amit jól ismer, ettől változatos és pörgő a cselekmény, s ezért nem döcög sehol a történet. Nagyon kellemes, igazi kikapcsolódást nyújtó, szórakoztató olvasmány. Eteti magát, letehetetlen.

Christina alias Pöfivonat írta...

Oooo mennyi rajongója van az írónőnek. :) Remélem fog még megjelenni könyve, mert engem biztosan érdekelne. :)

Mandragóra írta...

Mindenkinek ajánlom a könyvet, aki szereti a könnyű, szórakoztató, eseménydús krimiket. Gratulálok a szerzőnek és várom a következő könyvet!

Névtelen írta...

Az élet írta vagy a fantázia? Merthogy részleteiben életszagú, egészében viszont a harmincas évek magyar alkotásaira hajaz. Életszagú attól, hogy sokféle karaktert vonultat fel melyek némelyikében magunkra ismerhetünk és életszagú attól is, hogy az írónő valószínüleg olyan dolgokról ír, amelyben legalábbis részben tapasztalatot szerzett. Viszont az alacsonyabb sorból való felkapaszkodás, a hatalomért és ezen keresztül a jó életért való harc, a pozíciószerzéshez való viszonyulás a karakterekhez köthető sablonok szerint zajlik. Hogy ez miért érdekes? Mert az élet produkálja a legváratlanabb dolgokat, amire azt mondjuk, na ne, ilyen nincs! Viszont ha minden megtörténhet, akkor kicsúszik a műfaj lába alól a talaj, vagyis mégiscsak jobb ez így, ahogy megírták.:)