2010. december 17., péntek

Neil Gaiman - Terry Pratchett: Elveszett próféciák

"Ha hihetünk Anges Nutter szép és pontos próféciáinak az egyetlen teljesen megbízható jövendölésnek a világ jövőjéről , akkor a világ egy szombati napon ér véget. Ami azt illeti, most szombaton. Nem sokkal uzsonnaidő után, ami elég nagy fejtörést okoz Crowleynak, a Pokol itt ügyködő démonának (korábban kígyónak), és ellenpárjának, Azirafaelnek, aki aktív angyal és passzív antikvárius. Ők ugyanis szeretnek itt lenni. Így hát meg kell állítaniuk az Apokalipszis Négy Motorosát, kivédeni a Boszorkányvadász hadsereg (létszám: két fő) támadását, mindenekelőtt pedig megtalálni tibetiek, földönkívüliek, atlantisziak és egyéb helyi érdekek között az Antikrisztust, akiről annyit lehet tudni, hogy jelenleg tizenegy éves és egy angol kisvárosban unatkozik."

Neil Gaiman írót elég jól ismerem, egy-két regényét már olvastam, de Terry Pratchetthez még nem volt szerencsém. Nem azért, mert nem hallottam a könyveiről, egyszerűen még nem jutottam el odáig, hogy olvassak tőle bármit is. De ami késik nem múlik. :)

"Van az a trükk, amit babszemmel és három pohárral csinálnak, nagyon nehéz követni, és valamilyen oknál fogva, talán a nagyobb izgalom kedvéért, némi aprópénz is gazdát cserél.
Most lelassítjuk a szöveget, hogy mindenki követhesse a trükköt."

A regény történetmesélése kiváló, habár voltak olyan részek, amelyeket kicsit szájbarágósnak éreztem, de azt hiszem ez a legkevesebb amit felróhatok a szerzőknek. A szereplők remekül vannak kitalálva, mindannyian egytől egyig lenyűgözőek és egyediek. Érezhető, hogy az angyal és a démon a főszereplő, de számos mellékszereplő is megjelenik a könyvben, akik tovább színesítik a történetet.

Úgy érzem Neil Gaiman és Terry Pratchett kiváló történetet alkottak meg, habár nem sok regényt fogtam eddig a kezemben, ami a két szerző közös munkájának gyümölcse lenne, de egy biztos, hogy ez rettentően jól sikerült. Színes, vagány és elsősorban humoros. :)

"Tudod, nem elég tudni, hogy mit hoz a jövő. Tudni kell azt is, hogy mit jelent."

Igaz én egy picit többet vártam a sok pozitív kritika miatt, de így is nagyon jól szórakoztam a történeten. Érdemes azoknak is a kezükbe venni, akik nincsenek oda annyira az elrugaszkodott dolgokért, de szeretnek nevetni és mosolyogni. :)

A könyvért köszönet az Agave kiadónak!

Értékelés: 5/4

Mások is olvasták:
Pupilla: ITT
Miestas: ITT
Memoir: ITT

0 megjegyzés: