"Igen furcsa hős
Freddy természetesen nagyon gazdag és nagyon jóképű, de lagymatag, kicsit szerencsétlen - semmiben sem hasonlít igen férfias, fess, szép és élvhajhász unokatesvéréhez, Jackhez.
Hősnő nehéz helyzetben
Az ifjú Kitty Charing hatalmas vagyon várományosa lobbanékony természetű, különc gyámjától. Az örökség átruházásának feltétele azonban az, hogy menjen feleségül a gazdag úr valamelyik unokaöccséhez.
Áljegyesség
Amint Kitty megérkezik Londonba, megkezdődik a harc a kezéért. A semmirekellő alakoktól körülvett, vegyes érzelmekkel küszködő Kittynek merész cselfogásra van szüksége..."
Minden akkor kezdődött, amikor megláttam, hogy megjelent az írónőnek a legújabb regénye a könyvesboltokban. Na már most úgy nem lehet megvenni valakinek a könyvét, ha még az előzőt sem olvastam, nem igaz? :) Így mielőtt megvettem volna gyorsan el is olvastam a Francia négyest, mely közel négyszáz oldalas, de ha az ember egyszer belefeledkezett a történetbe akkor már fel sem tűnik a hosszúsága.
A történet a XIX. századi Angliában játszódik, melyet Georgette Heyer remekül vissza is ad nekünk. Legszívesebben akkor és ott elmentem volna a Londonba, hogy láthassam, átérezhessem milyen lehet azon a földön járni. Kezdem megszeretni, megkedvelni és egyre többször érzem, hogy nekem egyszer el kell jutnom oda és a környező városokba. A szerző nagyszerű leírásokkal bolondítja meg az egyébként sem unalmas, igen szórakoztató és humoros történetet. A párbeszédek kellően pörgősek és lendületesek, ezek pedig sziporkázóvá teszik ezt az egyszerű történetet. És ha netán azért nem akarnád megvenni a könyvet, mert félsz a túl sok romantikától, akkor tévedésben vagy, mert csak egy leheletnyi szerelem található meg a cselekményben.
Georgette Heyer neve még sokszor fel fog tűnni a blogomban, mert biztos vagyok benne, hogy sorra fogom megvenni a megjelenő regényeit. Tetszetős, humoros és nem utolsó sorban abban az évszázadban elevenednek meg a szereplők, mely az egyik legkedvesebb a szívemnek.
Lobo: ITT
Könyvmánia: ITT
Hősnő nehéz helyzetben
Az ifjú Kitty Charing hatalmas vagyon várományosa lobbanékony természetű, különc gyámjától. Az örökség átruházásának feltétele azonban az, hogy menjen feleségül a gazdag úr valamelyik unokaöccséhez.
Áljegyesség
Amint Kitty megérkezik Londonba, megkezdődik a harc a kezéért. A semmirekellő alakoktól körülvett, vegyes érzelmekkel küszködő Kittynek merész cselfogásra van szüksége..."
Minden akkor kezdődött, amikor megláttam, hogy megjelent az írónőnek a legújabb regénye a könyvesboltokban. Na már most úgy nem lehet megvenni valakinek a könyvét, ha még az előzőt sem olvastam, nem igaz? :) Így mielőtt megvettem volna gyorsan el is olvastam a Francia négyest, mely közel négyszáz oldalas, de ha az ember egyszer belefeledkezett a történetbe akkor már fel sem tűnik a hosszúsága.
A történet a XIX. századi Angliában játszódik, melyet Georgette Heyer remekül vissza is ad nekünk. Legszívesebben akkor és ott elmentem volna a Londonba, hogy láthassam, átérezhessem milyen lehet azon a földön járni. Kezdem megszeretni, megkedvelni és egyre többször érzem, hogy nekem egyszer el kell jutnom oda és a környező városokba. A szerző nagyszerű leírásokkal bolondítja meg az egyébként sem unalmas, igen szórakoztató és humoros történetet. A párbeszédek kellően pörgősek és lendületesek, ezek pedig sziporkázóvá teszik ezt az egyszerű történetet. És ha netán azért nem akarnád megvenni a könyvet, mert félsz a túl sok romantikától, akkor tévedésben vagy, mert csak egy leheletnyi szerelem található meg a cselekményben.
Georgette Heyer neve még sokszor fel fog tűnni a blogomban, mert biztos vagyok benne, hogy sorra fogom megvenni a megjelenő regényeit. Tetszetős, humoros és nem utolsó sorban abban az évszázadban elevenednek meg a szereplők, mely az egyik legkedvesebb a szívemnek.
Értékelés: 5/5
Mások is olvasták:Lobo: ITT
Könyvmánia: ITT
4 megjegyzés:
Nekem is nagyon tetszett a könyv. Hihetetlen mennyire jól megírt párbeszédek voltak benne. Nagyon szórakoztató volt.
Remélem a Frederica is ilyen lesz. :D Csak még azt nem tudom mikorra fog szegény sorra kerülni. :)
A könyvklubunkon felmerült, hogy valaki meg volt győződve arról, Freddy meleg:) Engem meg 1 az egyben Bertie Woosterre emlékeztetett.
Lobo: szerintem azért, mert volt egy mondata a könyvben, ami igazán félreérthető volt. :D Amikor azt olvastam én is azt hittem, de aztán rájöttem hogy elírás van benne. :D
Megjegyzés küldése