"Sibylla egy ifjúkori, a szülők által nem helyeselt szerelmi viszony következtében elmegyógyintézetbe kerül. Miután megszökik, hajléktalanként csavarog Stockholmban és környékén. Kedvenc trükkje, hogy a bajba jutott hölgy szerepét játszva, rávesz egy-egy tehetősebb férfit arra, hogy fizesse szállodai szobáját és vacsoráját. Egyik palimadara azonban reggelre rituális gyilkosság áldozata lesz, és a személyzet vallomása alapján a gyanú Sibyllára terelődik. Most már nem csupán csavarognia, hanem bujkálnia is kell a sorozatgyilkosság vádja elől, miközben az igazi gyilkos újból lecsap." Rájöttem, hogy bizonyos regények esetében jobb ha nem olvassuk el a fülszöveget, mert néha képesek lelőni egy-egy csavart vagy poént és utána elmarad a hatalmas nagy megdöbbenés. Ebben az esetben is hasonlóképpen tettem, így a könyv minden oldala és minden sora meglepetést okozott, amitől ütősebbé vált a történet. Egyszer próbáljátok ki, higgyétek el megéri. ;)
Te mit tennél, ha az utcán kellene élned a mindennapjaid? Mit tennél, ha hirtelen az ismeretlenből ismertté vállnál? És vajon mit tennél, ha hirtelen gyilkosság vádjával köröznének téged? Gondolom még te se gondolkodtál el ezeken a kérdéseken, ahogy én sem, míg a kezembe nem akadt Karin Alvtegen legújabb könyve.
Habár ez a regénye nem okozott akkorra döbbenetet, mint az Árulás, amint elkezdtem falni a történetet már tudtam, hogy magával fog sodorni. Sodort, és sodort olyannyira hogy minden szabad percemben olvastam és próbáltam megfejteni a titkot. Ugyanis volt egy elméletem, így egyfolytában kattogtam vajon mennyi lehet benne az igazság. :) Mivel kigondoltam egy megoldást, így a történet még pörgősebbé, még feszültebbé vált. Még most is érzem azt a feszültséget minden idegszálamban, amit Karin Alvtegen regénye kiváltott belőlem. Egyszerűen hihetetlen a csaj.
Ahhoz, hogy egy könyvbe bele tudd élni magad, úgy vélem szükség van egy jól felépített karakterre, ami ebben a történetben maradéktalanul meg is kapunk. A szereplő remekül van kidolgozva, hétköznapi és valós. Tetszett, hogy Alvtegen nem siklott el az apró részleteket fölött sem és olyan csajt hozott létre, akiről képes vagyok elhinni, hogy az utcán nőtt fel.
Most, hogy lassan végére érek a bejegyzésemnek elárulhatom, mi az ami csalódást okozott a könyvben. Az egyik a történet vége, ami valahogyan nem illett ehhez az idegtépő hangulathoz, kicsit olyan heppiend feelingem volt, szerintem a szerzőhöz jobban passzolnak a borongós befejezések. A másik a fiatal srác felbukkanása, ekkor egy kicsit megingott bennem minden, valahogy nem való a történethez. Szerencsére hamar ki lett iktatva, így viszonylag könnyen és gyorsan megfeledkeztem róla.
Karin Altvegen tudja hogyan kell ébren tartani az olvasó figyelmét úgy, hogy egy percre se akarja letenni a könyvet. Ezért készülj fel rá, hogy lesz egy-két álmatlan éjszakád.
Értékelés: 5/4,5
Mások is olvasták:
Miestas: ITT
Niki: ITT
2 megjegyzés:
ez jó, hogy betetted a fülszöveget, aztán meg azt írod, hogy inkább ne olvassuk el, mert spoileres.:DD
(még jó, hogy nem szoktam elolvasni a tartalmakat, úgyhogy nekem ez még mindig meglepetés lesz majd.:D)
:D:D:D
mondjuk én olvasás előtt vagyok úgy hogy nem olvasom el. :D könyvet is úgy szoktam venni, h át futom nagyjából a fülszöveget, de inkább a borító az ami meg fog.
Megjegyzés küldése