Adelbern király kétségbeesésében, hogy megóvja országát a bestiális charrok mindent elözönlő hordájától, megidézte a mindent lebíró Gyiloktüzet, hogy visszaverje a támadókat. Ám a mágia kétélű kard is lehet: a Gyiloktűz elégette mind a charrokat, mind az embereket. A charrok hullái még füstölögtek, amikor a megölt ascaloniak ismét életre keltek. Királyuk haragja azonban kísértetekké változtatta őket, akiknek az a feladata, hogy a birodalmat védelmezzék… Mindörökké. Az egykor hatalmas királyság korábbi dicsőségének szellem járta árnyává torzult.
Évszázadokkal később Ascalon leszármazottait, akiket Krytába száműztek, minden oldalról ostromolják. Jennah királynő, hogy megmentse az emberi fajt, megpróbál egyezségre jutni a gyűlölt charrokkal. Ám egy akadály még fennáll: a charr légiók addig nem írják alá a fegyvernyugvást, míg legnagyobb becsben tartott kincsük, Kán-Úr Karma elő nem kerül a bukott Ascalon romjai közül.
Így aztán kalandozók szedett-vedett csapata, akiket saját kísérteteik kínoznak, útnak indul a szellem járta, háború dúlta vidéken, hogy megszerezzék a Karmot. Az ereklye nélkül nincs remény arra, hogy béke legyen az embere és a charrok között – ám az Ascalont uraló élőholt király nem mond le róla könnyen, és nem mindenki akarja a békét sem!"
Épp ideje volt már, hogy visszatérjek egy olyan műfajhoz, amit lassan már el is felejtettem volna, ha így folytatom, pedig valójában régen én csakis fantasy könyveket olvastam.
"Amikor olyan sok mindenben vagy közös mással, az új tapasztalatok, amelyek megkülönböztetnek a többiektől, tesznek téged egyedivé."
"Amikor olyan sok mindenben vagy közös mással, az új tapasztalatok, amelyek megkülönböztetnek a többiektől, tesznek téged egyedivé."
A mai napig nem is értem miért esett a választásom a Guild Wars könyvre, hiszen a számítógépes játékot nem is ismerem, bár most kivételesen ez nem is olyan nagy baj, mert szerintem sokkal jobban élvezhető a könyv a játék ismerete nélkül. Egy kicsit aggódtam, mert szkeptikus vagyok az olyan regényekkel kapcsolatban, ahol a játék előbb jelent meg, mint maga a könyv, hiszen legtöbbször nem szokott jó dolog kisülni belőle. Szerencsére emiatt nem kell aggódnunk, hiszen nagyon jól megoldotta a feladatot a szerzőpáros. Elsőre nekem nehéz volt belelendülni ebbe a szokatlan, új világba, megismerni az újszerű különleges lényeket, de hamar hozzá lehet szokni és onnantól kezdve viszont már nehéz tőle elszakadni.
A történet humoros, szórakoztató és könnyed, ami kiváló volt számomra ebben a nagy melegben. Izgalmas kalandregény, ahol biztos hogy nem fogunk unatkozni a következő oldalon sem, mert valami mindig történik. Letehetetlen, ez már biztos, és a karakterábrázolás is kiváló. Habár nekem Killeen volt a kedvencem, azért a többiek sem maradnak el mögötte. Mindegyikben van valami, ami miatt könnyen meg lehet őket kedvelni, annak ellenére, hogy szinte mindegyiknek van valami sötét folt a múltjában.
Összességében egy színvonalas, élvezetes, vérbeli fantasy könyvről van szó.
A külsőről is érdemes szót ejtenem, mert nagyon ötletesnek tartottam, hogy ennyire apró a könyv. Bárhol elfér és bármikor elő tudod venni. Na meg a borító is nagyon szép.
"– Mindenesetre remélem, tegnap nem tettem semmi olyat, ami miatt esetleg bánkódnom kellene.
– Rögtön azt követően elájultál, hogy nem sikerült megölnöd.
– Pompás! "
Matt Forbeck és Jeff Grubb remekül megoldotta, hogyan kell regényt írni egy számítógépes játékból. És ami a legjobb, hogy szeptemberben jön a következő Guild Wars, úgyhogy sokáig arra sem kell várni.
J. Robert King: Guild Wars - A végzet pereme
"A végzet szólította őket - és ők választottak.
Tyria sötét zugaiban az őssárkányok felébredtek évezredes álmukból. Először Primordus érkezett, aki felkavarta a Mélységet, és az asurák kénytelenek voltak a felszínre menekülni. Fél évszázaddal később Jormag ébredt fel, aki kiűzte a nornokat az Északi Didergőcsúcs-hegység fagyos tájairól, fiakat és fivéreket rontva meg. Egy nemzedékkel később Zhaitan emelkedett fel egy kataklizma kíséretében, ami átformálta a kontinenst, és vízözönnel sújtotta Kryta emberlakta országának fővárosát.
Tyria fajai a végzet peremére sodródtak. Hősök ütköztek meg a sárkánycsatlósokkal, de őket is megrontották, és az ellenség oldalára álltak. Seregek vonultak a sárkányok ellen, de elsöpörték őket. A törpök egész fajukat feláldozták, hogy legyőzzenek egyetlen sárkánybajnokot. A halandók kora hamarosan véget ér.
Eljött a hősök ideje. Míg Tyria fajai széthúznak, hat hős egyesíti erejét, hogy népükért harcoljanak: Eir, a norn vadásznő, akiben egy művész lelke lakozik; Snaff, az asura lángelme és becsvágyó segédje, Zojja; Rytlock, az ádáz és száműzött charr; Caithe, a halálos sylvari, aki mélyre temeti titkait és Logan, az emberek vitéz őrzője, akinek hűsége megoszlik. Együtt alkotják A Végzet Peremét. Együtt válaszolnak a hívásra. De elég lesz, amit tehetnek?"
A történet humoros, szórakoztató és könnyed, ami kiváló volt számomra ebben a nagy melegben. Izgalmas kalandregény, ahol biztos hogy nem fogunk unatkozni a következő oldalon sem, mert valami mindig történik. Letehetetlen, ez már biztos, és a karakterábrázolás is kiváló. Habár nekem Killeen volt a kedvencem, azért a többiek sem maradnak el mögötte. Mindegyikben van valami, ami miatt könnyen meg lehet őket kedvelni, annak ellenére, hogy szinte mindegyiknek van valami sötét folt a múltjában.
Összességében egy színvonalas, élvezetes, vérbeli fantasy könyvről van szó.
A külsőről is érdemes szót ejtenem, mert nagyon ötletesnek tartottam, hogy ennyire apró a könyv. Bárhol elfér és bármikor elő tudod venni. Na meg a borító is nagyon szép.
"– Mindenesetre remélem, tegnap nem tettem semmi olyat, ami miatt esetleg bánkódnom kellene.
– Rögtön azt követően elájultál, hogy nem sikerült megölnöd.
– Pompás! "
Matt Forbeck és Jeff Grubb remekül megoldotta, hogyan kell regényt írni egy számítógépes játékból. És ami a legjobb, hogy szeptemberben jön a következő Guild Wars, úgyhogy sokáig arra sem kell várni.
"A végzet szólította őket - és ők választottak.
Tyria sötét zugaiban az őssárkányok felébredtek évezredes álmukból. Először Primordus érkezett, aki felkavarta a Mélységet, és az asurák kénytelenek voltak a felszínre menekülni. Fél évszázaddal később Jormag ébredt fel, aki kiűzte a nornokat az Északi Didergőcsúcs-hegység fagyos tájairól, fiakat és fivéreket rontva meg. Egy nemzedékkel később Zhaitan emelkedett fel egy kataklizma kíséretében, ami átformálta a kontinenst, és vízözönnel sújtotta Kryta emberlakta országának fővárosát.
Tyria fajai a végzet peremére sodródtak. Hősök ütköztek meg a sárkánycsatlósokkal, de őket is megrontották, és az ellenség oldalára álltak. Seregek vonultak a sárkányok ellen, de elsöpörték őket. A törpök egész fajukat feláldozták, hogy legyőzzenek egyetlen sárkánybajnokot. A halandók kora hamarosan véget ér.
Eljött a hősök ideje. Míg Tyria fajai széthúznak, hat hős egyesíti erejét, hogy népükért harcoljanak: Eir, a norn vadásznő, akiben egy művész lelke lakozik; Snaff, az asura lángelme és becsvágyó segédje, Zojja; Rytlock, az ádáz és száműzött charr; Caithe, a halálos sylvari, aki mélyre temeti titkait és Logan, az emberek vitéz őrzője, akinek hűsége megoszlik. Együtt alkotják A Végzet Peremét. Együtt válaszolnak a hívásra. De elég lesz, amit tehetnek?"
Értékelés: 5/4,5
Mások is olvasták:
2 megjegyzés:
nekem is tetszett a könyv, olyan igazi kalandos fantasy, mint amiket régen is szerettem.
hú, jó lett a blogod. jobban illik hozzád, mint az előző.:)
Nima: azt láttad, hogy jön a következő? de sajnos nem lett olyan jó, mint az Ascalon kísértetei.
Köszi, nekem is nagyon tetszetős. :D
Megjegyzés küldése