"Mi történne, ha a világ országai hirtelen megelevenednének, és ők játszanák el a különböző történelmi eseményeket? A Hetaliában a káosz garantált: Olaszország gyáva és csak a spagetti érdekli, Amerikának hőskomplexusa van és zabálja a hamburgert, Oroszország vodkát vedel és terrorizálja környezetét, a borimádó Franciaország mindenkit hanyatt döntene, aki él és mozog, Magyarország pedig Ausztria felesége, de gyerekkorában fiúnak hitte magát. Így persze sehogy sem tudnak dűlőre jutni egymással, és már az sem biztos, hogy minden úgy alakult, ahogy a történelemkönyvekből ismerjük."
"Az őrület folytatódik! Míg a gyáva Olaszország rendületlenül boldogítja a katonás Németországot, a világ többi országa is helyet követel magának a Hetalia színpadán. Itt jön mindjárt a méretes idomokkal rendelkező, de annál csóróbb Ukrajna és a mániákus Fehéroroszország, akik őrületbe kergetik vodkavedelő fivérüket, vagy az örökké civódó Görögország és Törökország, és a szerencsétlen Kanada, akit mindenki összekever hamburgerzabáló testvérével. Elmerülhetünk a múltban, legyen az Róma dicsősége vagy a meztelen olimpia romantikája, de az is kiderül, miért ne térjünk be egy spanyol kávézóba. Öveket becsatolni, Himaruya Hidekaz mangája most még pihentebb, még kaotikusabb és még spagettisebb, mint valaha!"
Újabb képregényt szeretnék bemutatni nektek, amit szintén a képregénybörzén fedeztem fel. Hasonlóan kacifántosan találtunk egymásra, mint a Berlin című képregény esetében. :) A vicc az egészben, hogy én úgy indultam ennek a vásárnak, hogy üres kézzel fogok hazajönni hiszen elsősorban a férjem kedvéért mentünk el. Ennek ellenére a szatyorban három könyv is az enyém volt. :D Na így tervezzen az ember előre. :D
A képregényben bolygónk országai emberi szereplőkként jelennek meg, tulajdonságaik pedig az adott nemzetekre jellemző sztereotípákra épülnek, természetesen igencsak sarkítva. Igen, Magyarország is szerepel, és furcsa volt az író szemével látni magunkat, érdekelne mi alapján lett az országunk olyan amilyen. :) A regény hangulata végig vidám, olyan ami jókedvre deríti az embert és szívesen előkapja, hogy egy-egy rövidebb történetet újra elolvasson. Jó, mert nem egy kerek történetről van szó, hanem főleg rövidebb-hosszabb stripekből (ezt a szót a férjemtől tanultam :D) áll, így az olvasó bárhol kinyithatja ha épp egy lélegzetvételnyi szünetre van szüksége.
Az első kötetben túlságosan csapongott a szerző, sajnos többször is előfordult, hogy vissza-vissza kellett lapoznom az elejére, hogy megtudjam melyik szereplő melyik országot ábrázolja. Hiányzott nekem a végéről vagy az elejéről egyfajta összefoglaló, melyben az összes karakter fel van vonultatva. Ám Himuraya Hidekaz úgy látszik maga is felismerhette a hibáját, mert a második kötetben már bemutatja az összes szereplőt, így sokkal könnyebb volt később felismerni az országokat a különféle szituációkban. Ráadásul sokkal összeszedettebbnek, átláthatóbbnak éreztem, a történetek is fejezetekre voltak bontva, melyek logikailag egymásra épültek. Nagyon szimpatikus volt, hogy maga a szerző is beismerte az utószóban milyen hibákat vétett az első kötetben és hogyan próbálta őket a második kötetben kijavítani.
Himaruya Hidekaz a képregény műfajában különlegeset alkotott (már amennyire meg tudom ítélni pár képregény elolvasása után) és érdeklődve várom mit tud nyújtani nekünk a folytatásokban.
Értékelés: 5/4
Mások is olvasták:
2 megjegyzés:
Kár, hogy képregény, ez regényben is jó móka lenne, sőt!
Érdekes én vhogy nem tudnám elképzelni regényben. :D Bizonyos történetek így ütősebb volt mintha olvastam volna. :)
Megjegyzés küldése