Pierrot - Szélesi Sándor: Jumurdzsák gyűrűje

"Jonathan Hunt, a New York Times riportere a családi hagyatékban megtalálja az Egri csillagok egyik első kiadását, s a kötetben két furcsa levelet, melyben egy bizonyos Ábray professzor indulatosan magyaráz az időutazás lehetőségéről s arról, hogy bizonyítékai is vannak.

Jonathan Hunt a levelek nyomán Magyarországra, Egerbe indul, ahol egyre rejtélyesebb dolgok történnek vele. Mivel úgy tűnik, nem mindenki örül a felbukkanásának, elhatározza, mindenképpen a végére jár, hogy valóban létezett-e a gyűrű, amely Gárdonyi regényének is egyik kulcsmotívuma. Miközben a múltból hátrahagyott titkos üzeneteket próbálja megfejteni, a gyűrű évszázados legendája őt is megbabonázza."

Pffűűűű, hogy ez mennyire jó kis könyv volt! Eszembe se jutott, hogy ez a regény ennyire, de ennyire a hatalmába fog keríteni. Nem is emlékszem mikor történt velem olyan, hogy még álmomban is próbáltam megfejteni a történet végét. Most, hogy a végére értem úgy érzem magam, mint egy jóllakott óvodás aki megkapott mindent amire csak vágyhatott. Kaland, nyomozás, izgalom és egy icipici romantika, kellhet ennél több?. :D

Igaz, hogy a borító lehetett volna egy csöppet ütősebb, izgalmasabb, de higgyétek el hogy a belbecs kárpótolni fog benneteket mindenért. Gyönyörű képekkel vannak a fejezetek elválasztva, ráadásul a betűtípus és a betűméret is kiváló, sokkal szellősebbek a sorok is, amivel könnyebben megy az olvasás. Gyűlölöm azokat a regényeket, aminek a betűméreteihez már a nagyítót is elő kell kapnom, mert olyan pici és szoros . Így is szemüveges vagyok, nem akarok még nagyítót is hordani magammal. Na de visszatérve a lényegre, már amikor kinyitottam a könyvet, tudtam hogy elvesztem. Elvesztem a sorokban a képekben, és csak bizakodni mertem hogy a cselekmény is ilyen lesz.

Némi aggódásra adott okot, hogy eredetileg a Jumurdzsák gyűrűje egy számítógépes játék, és kissé kételkedtem abban, hogy vajon miként lehet ezt regény formájába átültetni, de az első fejezet után minden aggodalmam elpárolgott. Ugyanis Szélesi Sándor bebizonyította, hogy így is lehet nagyot alkotni. Ha esetleg valaki játszott a címben szereplő játékkal az ne lepődjön meg, ugyanis a könyv eltér egy kicsit az eredeti cselekménytől, de csak annyiban hogy egy szereplővel több lett, mégpedig Gárdonyi Gézával. :)

Ha a témáját nézzük, akkor akár azt is gondolhatnánk, hogy egy ifjúsági regényt tartunk a kezünkben, de ez órási tévedés! Nemtől és kortól függetlenül bárki a kezébe veheti, hiszen ez mindenkinek szól, még neked is, kedves olvasóm. A történet középpontjában nem csak a gyűrű utáni kutatás áll, hanem a gyönyörű Eger is megelevenedik, ráadásul betekintést nyerhetünk Gárdonyi Géza életébe is. Fikció keveredik valós történelmi eseményekkel, ezt az egészet pedig a szerző tovább fokozta az aprólékosan kidolgozott szereplőkkel, a fordulatokban gazdag jelenetekkel és pörgős párbeszédekkel.

Most már csak azt bánom, hogy nem dedikáltattam, mert utólag derült ki számomra, hogy a szerző is kint volt a könyvfesztiválon. Nem baj, majd legközelebb. ;)

U.I.: Jön a folytatás is! Remek!

Értékelés: 5/5***

Mások is olvasták: