2012. június 8., péntek

Trux Béla: A templomos lovag - Akkon I.

"Szerelem, kaland, romantika, boszorkányság, alkímia… Ezernyi érzelem, szín és illat elegyedik ebben a monumentális ívű történelmi regényben, mely egy szerelmi gyilkosság árnyékában kezdődik. A romantikus dráma és a lovagi élet hiteles részletei mintha filmvásznon bontakoznának ki korhű részletességgel a különlegesen gazdag történetben. A regény a német kisnemesi származású Tristan von Zorn lovag viszonytagságos életét, egyszersmind a kereszteshadjáratok korának alkonyát varázsolja elénk meghökkentő elevenséggel. Tragikus végű szerelmi kalandja után Tristan a Templom rendjéhez menekül, s így akaratlanul részese lesz a késő lovagkor legmegrázóbb eseményeinek: Tripolisz ostromának és a Szentföld elleni végső hadjárat előkészületeinek. És amikor Tristant a történelem félholtan a porba sújtja a keresztesekhez csatlakozó kalandorok miatt, egy kivételes képességekkel megáldott gyógyító lány és egy új szerelem visszahozza az életbe."

Trux Béla regénye számomra igazi kakukktojás volt, hiszen egyszerre éreztem azt, hogy meg kell vennem, és azt is hogy nem. Nem tudtam eldönteni, hiszen egy elsőkönyves íróról beszélünk és néha előfordul, hogy az ember mellényúl. Végül a hatalmas dilemmámat az ABA Könyvkiadó oldotta meg, mert felajánlották, hogy előolvasója lehetek a könyvnek.

Abban a pillanatban, ahogy megkaptam úgy éreztem bele kell olvasnom, aminek a vége az lett, hogy végül úgy is maradtam. Már az elején képtelenség volt abbahagyni, a szerző annyira elvarázsolt a stílusával és a történettel, hogy azonnal függő lettem. Alig vártam, hogy elcsendesedjen minden körülöttem és átadjam magam a történetnek. Nem tagadom, hogy mióta erre a bolygóra megszülettem egyszer se vettem a kezembe történelmi regényt. Soha nem vonzott, soha nem érdekelt, egészen mostanáig. Részemről igazi bátorság volt, mindjárt egy olyan regénnyel kezdeni, ami még nincs is bent a köztudatban, de ettől csak még nagyobb kihívás lett. 

"Ám a szív hangja nagy úr, a szerelmes szív pedig könyörtelen zsarnok, hívó szavára éppúgy rendülnek meg birodalmak, ahogyan egyszerű lelkeket juttat pokolra akarata. "

A történet sokkal összetettebb, mint amit a fülszöveg elárul nekünk. Sokminden előfordul ebben a könyvben és nem csak a főszereplő Tristan személyével ismerkedhetünk meg közelebbről. Monumentális műről van szó, hiszen közel hétszáz oldalon keresztül tart a történet, de nem is bántam, mert végig fenntartotta az érdeklődésemet. A történetvezetés gördülékeny, habár voltak olyan részek, amelyeket nem szerettem, de ez nem az író hibája,  egyszerűen én nem szeretem a háborúk borzalmait mutató részeket. A történet kiszámíthatatlan, mivel nem lehet előre tudni mikor mi fog történni. Sokan csak bizonyos fordulatok után keverednek bele az események láncolatába, néha okkal és néha ok nélkül. Eleinte ez egy kicsit zavart, olykor előfordult, hogy nem értettem miért is került egy-egy személy a történetbe, de végül mindig minden a helyére került.

A leírások, a jellemzések gyönyörűen vannak megfogalmazva. Bízom benne, hogy másnak is hasonló lesz majd a véleménye erről a regényről. Mivel egy kicsit nehéz mű terjedelemre, ezért előfordult, hogy néha pihentetnem kellett, de ez nem von le semmit sem az értékéből. Ha minden történelmi regény így van megírva, ennyire olvasmányosan és érdekfeszítően, akkor ide velük most azonnal, mert akkor bizony kell az összes.

"A falakon kívül, a házak viszonylagos árnyékából kiérve teljes hévvel csapott le rájuk a nap, hogy az esős évszak előtt még utoljára megmutassa valódi erejét. Nem kímélte őket; szikrát hányt a fegyvereken, átforrósította az acélt, és hőgutával fenyegetett."

Íme egy újabb magyar író, aki lenyűgözött engem, pedig igazság szerint nem tett semmi mást, csak megírta ezt a nagyszerű könyvet.

Értékelés: 5/5

Mások is olvasták:

3 megjegyzés:

Nikkincs írta...

Most dőlt el, hogy a Könyvhéten ez lesz remélhetőleg az egyik szerencsés, akit hazahozhatok magammal :) Nagyon felcsigáztál! :)

Tara Nima írta...

én imádom ezt a könyvet. egyszerűen annyira jó, totál kikapcsol.

Christina alias Pöfivonat írta...

Nima: ezt jó olvasni. :)

Nikkincs: jó választás. :)