2010. március 13., szombat

Annie Mcneill: Collins kalapja

Mielőtt belekezdenék a könyv boncolgatásába, szeretném veletek megosztani, hogy a mai lesz a blogom a történelmében a KÉTSZÁZADIK bejegyzés. Tapsvihar! Köszönöm, köszönöm, köszönöm. :)

Myra Dyckot, az ír történelmi szakértőt megbízzák, hogy keresse meg az eltűnt Collins kalapot, melyet 1921-ben viselt a béketárgyaláson. A kalap belsejében lévő papírcetli fontos üzenettel bír, amely nem szabad hogy idegenek kezébe kerüljön. Ezért Myra és nyomozó társai megfeszített tempóval dolgoznak, hogy minél hamarabb fény derüljön az igazságra..
.

Annie McNeill neve nem olyan régen került a köztudatba, mégpedig első regényével a Collins kalapjával. Az írónő történész, publicista és most már író is. Legfőbb kutatási területe Írország XX. századi történelme és ebben a könyvében meg is csillogtatja tudását.

Igazán remek sztorit kapunk a kezünkbe ami megállná a helyét bármely másik krimivel szemben, de kérdezem én, miért nem lehetett hosszabbra írni? Olyan hamar kiderült minden és olyan hamar vége lett, pedig én még szívesen olvastam volna. Ezúton üzenem a kedves írónőnek, hogy nyugodtan eressze bő lére a dolgokat, mert van tehetsége. Igen, jól hallotta, van tehetsége. Úgy hogy ha kérhetném a következő regényét legyen szíves kicsit hosszabbra írni. Köszönöm. :)

Azért is fontos a történet hosszúsága, hogy a főszereplőkről még több információt kaphassunk
és itt most nem ezer oldalakról beszélek. Persze így is megismerhetjük őket, hiszen megtudjuk hogyan néznek ki és hogy mit csinálnak szabadidejükben bla bla, csak hogy én ezt kevésnek éreztem. Illetve a másik, amit szeretnék megjegyezni, hogy nagyon hamar kiderült a rejtély megoldása. Úgy gondolom, hogy ezt még lehetett volna csűrni-csavarni, hogy az olvasó ott ragadjon a székben és néhol fel-felsikkantson izgalmában. :) Na persze engem még így is odaszegezett abba a bizonyos székbe. :)

A rövidség ellenére mégis elmondhatom, hogy nem fog csalódást okozni azon olvasóknak akik majd a kezükbe veszik. Hiszen a történet felvezetése remekül van megírva, a párbeszédeken is nagyon jól lehet szórakozni, illetve a humor csírája is felfedezhető benne. Összességében kellemes szórakozás egy szombat délutánra. :)

A könyvért köszönet az Edition Nove kiadónak!

Értékelés: 10/8,5

Mások is olvasták:

8 megjegyzés:

Bridge írta...

Gratula a 200.-hoz! :-) Ez lehet, hogy hülye kérdés, de a Collins kalap Michael Collins kalapját jelenti?

Christina alias Pöfivonat írta...

Abszolút nem hülye a kérdésed, sőt! Egyébként igen övé az a híres kalap. :)

Bridge írta...

Köszi szépen, így kétszeresen is szimpatikus nekem ez a könyv. :-)

Christina alias Pöfivonat írta...

Ennyire szereted Michael Collinsot? :)

Bridge írta...

Nem mondanám magam hardcore fannak, de mióta láttam az életéről szóló filmet, nagyon érdekel a téma. :-)

Christina alias Pöfivonat írta...

Ebben a történetben is kapsz egy kis történelmet, hogy mi történt akkoriban. De teljes képet nem fogsz kapni róla. :) Remélem az nem gond.

judit írta...

Szerintem nagyon jól sikerült kis könyv. Engem teljesen kikapcsolt, amíg olvastam, sőt még a szereplőivel is álmodtam, miután befejeztem a könyvet. Kiváncsi vagyok, hogy lesz e folytatása és mikor!?!?

Christina alias Pöfivonat írta...

Nem tudom, hogy lesz-e folytatása de én bizakodom. :) Amint tudok valamint mindenképpen jelezni fogom a blogon keresztül :)