2010. április 27., kedd

Cecelia Ahern: Talált tárgyak országa

A regény Sandy Shortt történetét meséli el, aki eltűnt egy különleges világban mégpedig a Talált tárgyak országában. Sandy magas, szőke és hihetetlen furcsa személyiséggel bír, aki nem bírja elviselni, hogy a dolgai eltűnnek. Addig keresi szinte már betegesen míg meg nem találja őket. A szülei pszichiáterhez is elküldik, akivel élete további részében is különleges kapcsolatot ápol. Később felnőttként sem képes feladni szenvedélyét, ami azt eredményezi, hogy megalapítja saját ügynökségét mely eltűnt személyek felkutatásával foglalkozik.

Jack Ruttle már egy éve keresi eltűnt testvérét, és egyetlen szalmaszálkánt keresi fel Sandyt, akiben utolsó reménységét látja. Ám azon a napon amikor találkoznának a nő szőrén szálán eltűnik, így Jack most már nem csak a testvérét, hanem Sandyt is keresi. Miközben a férfi minden erejét a keresésre fordítja, addig Sandy olyan helyre kerül ahova már gyerekkora óta álmodozott. Oda ahova az eltűnt tárgyak és személyek kerülnek, a hely, amit senki se ismer.

Életemben először eljutottam odáig, hogy Cecelia Ahern könyvet olvassak Csenga jóvoltából, ugyanis volt oly szíves és kölcsönadta. :) Köszönet érte!


Nos...nem is tudom hol kezdjem. Mielőtt nekikezdtem volna ennek a bejegyzésnek jó pár másik könyvesblog értékelőjét olvastam és szegény regény kapott hideget és meleget. Személy szerint én azoknak a táborát erősítem, akiknek tetszett a könyv, ugyanis engem teljesen elvarázsolt ezzel a kitalált világgal, amit teljesen hihetően ábrázolt az írónő.


Az az igazság hogy még sosem gondolkodtam el azon, hogy azok az elveszett állatok, emberek, és tárgyak amik elvesznek, hova tűnhetnek. Főleg egy személy, akit kétségbe esve keresnek a rokonai és a rendőrség, de valahogy mégsem találják meg a mai modern világban, ahol minden adott hogy az illető életjelet adjon magáról. Viszont az írónő remekül beleválasztott ebbe a témába, és szinte minden ehhez kapcsolatos kérdésemre megadta a választ. Nem volt olyan pont amit ne dolgozott volna ki, így nálam azt érte el, hogy szinte már magam is elhittem hogy létezik. Létezik egy ország, vagy világ ahol az eltűnt tárgyak, emberek és állatok békére, barátokra és szerelemre lelnek. :)

Külön döbbenetet okozott, amikor az emberi hangok is megérkeztek ebbe az országba, ami azt jelentette, hogy az eltűnt személy rokona már kezdi elfelejteni az illetőt. Ez a rész hátborzongató és egyben szomorú is, és ez volt az a pillanat amikor elérzékenyültem, mert belegondoltam abba hogy nekem milyen érzés lenne. Mi lenne, ha az én hangomat hallanám visszacsendülni a fülemben. Brr. :S

Viszont a többi könyvesbloggerrel ellentétben nekem sikerült azonosulni Sandyvel. Habár nem tetszett ahogy él, elszigeteli magát az emberektől, mégis megértem azt a kíváncsiságot ami hajtotta. Ugyanis én is kíváncsi lény vagyok. :) Tudom milyen az amikor valamire nem kapod meg a választ, még ha tudod is, hogy erre nem is lehet választ kapni. :) Egyszóval nekem szimpatikus volt. :)

A történetnek egyetlen egy gyenge pontja van, mégpedig a vége. Nem tetszett. És azért nem tetszett, mert nem úgy fejeződött be, ahogy én elvártam volna. Sőt, egy bizonyos kérdésemre nem is kaptam meg a választ, mégpedig arra hogy Jack Ruttlerrel és Sandy Shorttal mi lesz. Viszont felmerült bennem a gondolat, hogy talán lesz folytatása a könyvnek?

Összességében ez egy különleges könyv, különleges témával melynek van egy két apró hibája, de az én szememben ez elenyésző.

Értékelés: 10/8

Mások is olvasták:
Olvasónapló: ITT
Csenga: ITT
Fairybug: ITT
Pupilla: ITT

8 megjegyzés:

Csenga írta...

Nagyon szívesen,máskor is:-))
örülök hogy neked is tetszett!

Lobo írta...

Szerintem
SPOILER



Jack megnyugszik és visszatér a menyasszonyához, mert végre választ kapott, még ha nem is túl jót.
Sandy pedig "meggyógyul" és Dr. Burtonnel marad.
SPOLER vége


Szóval én nem látok benne folytatási lehetőséget. Hacsak meg nem írja végre hogy mi a fene is az az ország és valójában milyenek ott az emberek, mik a szabályok stb....
De én az ellentábor vagyok :)

Christina alias Pöfivonat írta...

Én azért nem éreztem befejezettnek ezt a dolgot, habár az a megoldás is lehet amit te mondtál. :D

Meg egyébként is maradt bennem kérdés, szóval jöhetne egy második rész is, amiben megkapom a választ. :D

Joeymano írta...

Jajj, engem érdekel, mert ez vmi más, mint a megszokott sztorik, és azzal simán le lehet venni a lábamról. Úgyh el fogom olvasni én is sztem. :) Meggyőzött az írásod, jó volt olvasni. :) (mostantól mindig ide fogom írni, h milyen szót kell beírnom alulra, a mai: wayak. :D Ha ne csináljam, szólj rám nyugodtan. :D)

Christina alias Pöfivonat írta...

Joeymano csak nyugodtan irkáld ide a szavakat. :D Érdekes nekem nem dob ki semmi ilyesmit. :) Ja és a könyv szerintem tényleg jó, ha bent van könyvtárban hozd ki de izibe. :D

Heloise írta...

:-) én pont egy hete vettem meg ezt a könyvet, mert egyszerűen levett a lábamról ez a csodaszép borító :-) (pedig nem szoktam borító alapján vásárolni) aztán kicsit megijedtem, mikor olvastam más értékeléseket és elég sok negatívum volt bennük. De most megnyugtattál, sőt a kedvem is meghoztad hozzá :-)

Christina alias Pöfivonat írta...

Igen eléggé megoszlanak a vélemények. :) Mondjuk nekem elég volt, hogy létrehozta ezt az új világot, ez szippantott magába és ezért nem vettem észre azt amit a többiek. :)Remélem neked is tetszeni fog és valóban gyönyörű a borítója.

Névtelen írta...

Pont egy ilyen olvasmányra volt szükségem most a vizsgaidőszakban.Nekem nagyon tetszett ez a könyv,de szerintem is a végén még dolgozni kellett volna egy kicsit,de azt se bánnám,ha lenne folytatás:)