2011. február 7., hétfő

Sinead Moriarty: Egyről a kettőre

"Emma és James hosszú ideig hiába várt kisbabára, aztán egyszerre kettő is befutott. Nem, nem ikreik lettek, hanem a Jurij névre hallgató ennivaló orosz csöppségük mellé egy pocaklakó is belépett a képbe, máris fenekestül felforgatva az életüket. Fogalmuk sincs, hogyan birkózzanak meg Jurij állandó éjszakai sírásával, szeszélyes természetével, a rendszertelen alvásával és a finnyás ízlésével. Ráadásul ott van még Emma minden lében kanál édesanyja, a nem hozzá való lányt elvenni készülő fivére, lobbanékony természetű legjobb barátnője s annak gyermek után áhítozó férje, valamint a vérlázító húga, aki hírnévért és pénzért bármire hajlandó. Emma és James magukon kívül vannak a boldogságtól, hogy végre szülők lettek, de azért néha nem bánnák, ha nem volna az egész ekkora… őrület!"

Sajnálatos módon az Emma-trilógia befejező részét is kivégeztem, pedig szívesen olvastam volna még őket egy darabig. A harmadik rész végére kicsit olyan érzésem volt, mintha egy családregényt tartanék a kezemben, hiszen nem Emma és James voltak elsősorban a középpontban, mint ahogy eddig megszokhattam, hanem a többiek is ugyanakkora teret kaptak. :D

Az a nagy igazság, hogy sok újdonsággal nem igazán tudok szolgálni, hiszen Moriarty hozza a megszokott stílusát. Még mindig nagyon hétköznapi, még mindig nagyon vicces. Persze a végéről nem maradhat el a szívszorító történet, amitől az ember könnycsatornái is megindulnak, illetve a torkunkban lévő gombóc is nagyobbra duzzad.


"Az a baj veletek mai lányokkal, hogy mindenre megoldást akartok. Injekció erre, pirula arra, válás meg abortusz. Sehol semmi erkölcs. A mai fiatalok nem veszik komolyan a házasságot. Egy veszekedés után már válnak. A házasságkötéssel megszentelt esküt tesz az ember, s persze akadnak nehéz időszakok, de olyankor nagy levegőt veszünk, és boldogulunk valahogy. Nem könnyű… az életben semmi se könnyű.
"

Reménykedem, hogy a kiadó nem hagyja abba az írónő könyveinek megjelentetését, mert szívesen látnám az összeset a polcomon. Örülök, hogy meggyőztek arról, hogy nekem ezt a sorozatot be kell szereznem és most arra buzdítanálak titeket, hogy ti is tegyétek ugyanezt, azaz OLVASSÁTOK. :)

U.I.: Ha valaki tud nekem hasonló könyvet ajánlani az ne tartsa vissza. :)

Értékelés: 5/5***

Mások is olvasták:
Amadea: ITT
Lobo: ITT

5 megjegyzés:

Lobo írta...

Moriartytól magyarul még mgejelent a Föladresszált nagynéni, ami annyira nem zseniális, mint ez a trilógia

Lobo írta...

Ja és hasonlóan jó könyv még szerintem a Csak tudnám, hogy csinálja Allison Pearson-tól, meg a Csirketánc Raffaella Barkertől

Christina alias Pöfivonat írta...

Lobo: Köszönöm szépen a tippeket. :) A Csirketánc az meg van otthon, úgyhogy akkor azt mindenképpen kiolvasom. Habár egyébként is az a tervem, hogy az elkövetkezendő 3 hónapban az összes könyvemet kiolvasom, ami a polcon van. És hogy ez mennyire lehetséges? :D Szerintem se mennyire. :D:D

Lobo írta...

Chris, én abban az évben olvastam a legtöbbet, amikor a gyereket vártam:) Orvosokra, vizsgálatokra várakozást csakis könyvvel lehetett bírni (ha már csak kb. 50 oldal volt vissza, 2t vittem a biztonság kedvéért:).

Christina alias Pöfivonat írta...

Lobo: Ismerős a helyzet. :D Valahogy mostanság falom a könyveket, nagyon durva. :D