"Minden író életében eljön a pillanat, amikor terítékre kerülnek az iskolás évek, a kamaszkori szerelmek. Vannak, akik érzelgős nosztalgiával tárják elénk ifjúkori emlékeiket, másoknál a humor, az önirónia kerül előtérbe. David Nicholls esetében inkább az utóbbiak dominálnak, és minthogy angol szerzőről van szó, ez a humor igazi fanyar angol humor.A nagy kvízválasztó hőse nagy reményekkel készül az egyetemre, annál is inkább, mert addigi, a szülői házban töltött éveit frusztrációval terhes időszakként élte meg. Szülei állandó veszekedésének és apja korai halálának nyomasztó emlékétől is menekül, amikor elkezdi egyetemi tanulmányait.
A regény cselekménye egy egyetemi kvízverseny köré rendeződik, ám valójában ez csak alibi, hogy egy különleges szerelmi történetet mondhasson el a szerző. Hősünk rendíthetetlen kitartással próbálja megnyerni a kvízcsapat egy másik tagja, Alice szeremét, aki viszont meglehetősen félvállról veszi a gátlásos kamaszt."
Életemben nem olvastam még David Nicholls művet, pedig az Egy nap című könyve igencsak felkapott volt, de én mégis türtőztettem magam. A nagy kvízválasztó fülszövege viszont elcsábított és arra gondoltam, hogy akkor most miért is ne próbálhatnám ki? Ez a találkozás olyannyira jól sikerült, hogy azóta minden regényét sikeresen beszereztem és csak arra várnak, hogy elolvassam őket.
A történet egy egyetemista fiú beilleszkedéséről szól az iskola évei alatt, de ez nem sikerül túlságosan gördülékenyen, ami különböző szórakoztató helyzetekhez vezet. Nem hiszem, hogy a való életben hasonlóképpen működne a dolog, de tény, hogy számtalan helyzetben magára ismerhet az ember. Mivel a főiskolás éveim alatt nem éltem kollégiumban, ezért számtalan helyzetet nem sikerült teljesen megértenem, de leginkább Brian személyiségével nem voltam igazán kibékülve. Túlságosan igyekezett beilleszkedni a környezetébe, ami oda vezetett, hogy már nem is önmagát nyújtotta. Nem értettem miért kellett ennyiszer az alkoholhoz nyúlnia, ahelyett hogy elsősorban a tanulásra koncentrálna. Na nem azt mondom, hogy egyfolytában a tankönyv fölött kell görnyedni, de tény, hogy a pohár fenekét sem kell ennyiszer nézni. Azonkívül, hogy Brian életét nem tudtam megérteni, más negatívumot nem tudok nagyon felsorolni a regénnyel kapcsolatban.
Szórakoztató, humoros és könnyed. Pont ezt kellett nekem ebben a nyári időszakban, főleg azért, mert számtalan szépirodalmi könyv van megint a hátam mögött, így kiváló választás volt a részemről. Rengetegszer nevettem fel és nagyon jól szórakoztam, amit az is bizonyít, hogy sokszor észre se vettem milyen gyorsan repül az idő, ha olvasok. A történet és a humor nagyon jó összhangban volt egymással, hiszen David Nicholls nem arra törekedett, hogy mindenből viccet csináljon, hanem arra hogy az olvasó jól szórakozzon. Természetesen felmerülnek a könyvben olyan kérdések is, amelyek egy tizennyolc éves fiú fejében megfordulnak, illetve olyan komoly problémákkal is szembesülnie kell, melyek után végig kell gondolnia, hogyan tudná jobbá tenni az életét. De ezek pont kellettek a történetbe, hogy ne csak egy komikus regény legyen belőle, hanem annál sokkal, de sokkal több. Ha ezek a pontok nem lettek volna, akkor A nagy kvízválasztó annyira nem is lett volna izgalmas.
A könyv érdekessége, hogy tele van rengeteg utalással olyan zeneszámokra, amelyeket a 80-as években játszottak, illetve olyan regények idézeteivel, melyeket mindenképpen legalább egyszer érdemes elolvasni. Legalábbis én innen merítettem kedvet arra, hogy elolvassam az Anne Frank naplóját és számos más regényt is.
Lehetetlenség oldalakat írni erről a regényről, el kell olvasni, meg kell tapasztalni egy kellemes pohár bor mellett.
U.I.: Készült belőle film is, amit mindenképpen meg szeretnék nézni.
Értékelés: 5/4
Mások is olvasták:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése