2014. június 19., csütörtök

Nicolas Barreau: A nő mosolya


"Véletlenek pedig nincsenek! – vallja Aurélie Bredin, aki édesapja halála után átveszi egy kis párizsi étterem irányítását. Azon a végzetes novemberi napon, amikor olyan boldogtalannak érzi magát, mint még soha, a Szent Lajos-sziget kis könyvesboltjában különös könyvre bukkan: A nő mosolya című regény egyik helyszíne nem más, mint az ő vendéglője, a főhősnő pedig mintha… 
Nem, ilyen nincs! Aurélie elhatározza, hogy utánajár a rejtélynek: meg kell ismerkednie a regény írójával. Csakhogy próbálkozásai sorra kudarcot vallanak, mígnem egy szép napon az író levele a postaládájába pottyan. Találkozásuk azonban egészen másképp alakul, mint ahogy elképzelte."

A nő mosolya szerelem volt első látásra, olyan ami még a neten keresztül is sugározta magából, hogy engem meg kell venned és hát ki vagyok én, hogy ellentmondjak egy ilyen kérésnek? Így esett meg, hogy a szerelemből nagyobb szerelem lett és a könyv végül hatalmas kedvenc lett. 

"Tavaly novemberben egy könyv mentette meg az életemet. Tudom, ez elég valószínűtlennek hangzik. Némelyek éppenséggel túlzónak vagy melodramatikusnak tarthatják az ilyen kijelentéseket. pedig hát pontosan így történt."

Ez a regény valami csudajó volt, szellemes, vicces és szórakoztató. Ha felvettem vagy éppen leraktam mindig mosollyal gondoltam rá, mert tudtam, hogy ha elmerülök benne az csakis jó lehet. Bár rövidke könyvről van szó, mégsem maradt egy csepp hiányérzetem sem, mondhatni totális szerelem. A történet ott kezdődik amikor Auréliet a szerelme elhagyja, és miközben az önsajnálatban dagonyázik a város utcáit róva, rábukkan egy könyvesboltra. Ebben a boltban talál rá arra a könyvre, ami majd az egész életét fenekestül felforgatja és végül megkezdődik a tévedések vígjátéka. Roppant bájos és aranyos történet, ami az elejétől a végéig tele van szerelemmel és romantikával, olyan könyv amit addig fogok olvasni amíg a lapjai szét nem esnek. 


A könyv első perctől kezdve mulattatott és bár tudtam, hogy mire számíthatok a befejezésben mégis drukkoltam a főszereplőknek, hogy a végén minden jól süljön el. Nicolas Barreau remekül ért ahhoz, hogy mi kell egy romantikus lelkű nőnek, mert ebbe a regényébe minden olyan hozzávalót belecsempészett, amitől egy ilyen történet sikeres lehet. Olvasmányos, gördülékeny, a cselekmény pedig fenomenális lett. Ez a könyv egyszerűen gyógyír a női léleknek!

"Mintha az égből pottyant volna, úgy állt előttem. A hang tulajdonosa karcsú, fiatal nő volt, sötétbarna szövetkabátban és antilopcsizmában, hanyagul nyaka köré vetett kötött sállal. Hosszú haja úgy lobogott és csillogott a folyosó bágyadt fényében, mint az arany, és habozva tett felém egy lépést. Sötétzöld szemével kérdő pillantást vetett rám."

Bár rövid bejegyzés lett, remélem azért érződik az, hogy miért volt olyan jó A nő mosolya, mert szeretném ha rajtam kívül még egy jópáran kezükbe vennék és megszeretnék a könyvet. Igazi francia könyv, bájjal és sok-sok napsugárral, ami néha kell, hogy még jobban bearanyozza a nyári napjainkat. 


Értékelés: 5/5***

Mások is olvasták:

4 megjegyzés:

Nikkincs írta...

No hát, pont ilyen könyvre vágyom, valami belemerülős és el-nem-engedős történetre, úgyhogy júliusi beszerezésemben biztos benne lesz ez a könyv :)))

Christina alias Pöfivonat írta...

Nikkincs: de azért óvatosan, mert épp ma láttam a molyon, hogy valakinek azért annyira nem tetszett. :)

Anaria Matthews írta...

nekem most úgy kellene ez a könyv mint egy falat kenyér, megy is a várólistára :)

off: jaaaj de édes ez a Blair&Nate kép a Gossip Girlből..régi szép idők :)

atilka írta...

A szerzőt igazából nem Nicolas-nak hívják, nem férfi, és a könyv nem francia :)