2013. január 13., vasárnap

Gondolatok a könyvtáramból


Most, hogy sikerült magam utolérni az újévben, - persze még mindig van három bejegyzés, amit meg kellene írnom - végignyálaztam az összes általam gyakorta látogatott könyvesblogger oldalát. Meglepve tapasztaltam, hogy szinte mindenki előállt valami tervvel az új évre, velem ellentétben.

Nem mondom, hogy irigykedve olvasgattam ezeket a bejegyzéseket, merthogy semmiféle motivációt nem érzek most ezzel kapcsolatban. Én is sokszor úgy indultam neki egy új évnek, hogy egy rakat tervem volt előre, de be kell, hogy valljam eddig még egy darabot sem sikerült belőle teljesítenem. Mindig volt egy gyönyörű listám arról, hogy miket akarok olvasni, vagy milyen könyveket akarok megvenni, de mindig volt valami ami közbeszólt. Egy ideig sikerült betartanom az általam felállított listát, de aztán jöttek azok a fura érzések, kényszerek hogy akkor ezt nekem most olvasnom kellene, vagy már megint nem a terv szerint haladok, hanem a saját fejem után megyek. És jött a sikertelenség érzése, ami lelkiismeretfurdalással együtt érkezett, ezért idén úgy döntöttem, hogy semmilyen tervet nem kovácsolok magamnak, hanem aszerint olvasok, ahogy nekem jól esik. Igaz, ami igaz hogy egy kicsit meg is van kötve a kezem, hiszen majdnem az összes könyvem (egy doboz kivételével) még dobozban pihen, ezért egyelőre csak azokat a regényeimet tudom olvasni, amik kint vannak a polcon. Ez két dolog miatt is kiváló, egyrészt nem igazán tudok könyvet venni, mert nincs hova rakni, másrészt valamilyen szinten arra kényszerít, hogy előbb azt olvassam ki, ami előttem van. Nagyszerű! Nekem elhihetitek. 

Lassan egyébként eljutok odáig, hogy a recenziós könyveket is le fogom építeni magam körül. Sajnos egyre kevesebb időm van rá, egyre többször nem készülök el időben és ez nem csak engem érint rosszul, hanem a kiadót is. Habár eddig negatív tapasztalatom nem volt egyikkel sem, mindegyik megértő és türelmes volt velem szemben, de a kérdés mindig ott lebeg a fejem felett, hogy meddig? Ezért úgy döntöttem, hogy egy darabig leállok és tényleg csak azokra a könyvekre koncentrálok, amit  olvasni akarok. Lehet, hogy ennek az lesz a következménye, hogy egyre kevesebb mondanivalóm lesz majd a számotokra, sőt akár az is előfordulhat, hogy az oldal megszűnik egy időre, de egyelőre semmit sem vegyetek készpénznek, hiszen most minden olyan bizonytalan. Ennyi. 

Lehet túl mereven veszem ezek a dolgokat, de van egy pillanat az életemben, amikor mindent nyűgnek érzek magam körül és én most jelenleg semmi mást nem akarok, csak szárnyalni a szabadban.

12 megjegyzés:

Gretty írta...

Azért meg ne szűnj!
Lazíts, pihenj, távolodj el, de azért gyere vissza, ha feltöltődtél! ;)

Corinne M. írta...

Én is olvasni akarlak!
Ne változtass, inkább írj nekünk!;)

katacita írta...

Teljesen megértelek, idén nekem is egy tervem van: az, hogy nincs terv. Egy-két recit azért gondolom bevállalok, mert tavaly is tök jó élményeim voltak velük kapcsolatban, de nagyon várom, hogy kényem-kedvem szerint olvasgassak összevissza:)

Szilvamag írta...

Teljesen megértelek én is így vagyok most ezzel :)

Tara Nima írta...

röviden: dettó.
bár én sose terveztem, meg nem csinálok listákat sem, úgysem tudom betartani.:)

Heloise írta...

Nekem sincsenek terveim erre az évre - tanultam a tavalyi meg a tavaly előtti fogadalmaimból :-D
A recikkel én már jó ideje leálltam a blogomon (jó, előtte se volt olyan nagyon sok, de most már még annyi sem: tavaly egyedül az Ad Astrásoktól kértem két könyvet), és én tényleg nagyon élvezem, hogy még jobban engedhetek a spontán vágyaimnak :-)
A blogodat én olvasni fogom mindenképpen továbbra is, még ha esetleg kevesebb bejegyzés is lesz egy ideig, amíg fel nem töltődsz. (de azért meg ne szűnj! )

Amadea írta...

Megértem a tervundorod, nálam ez tavaly jött elő, felírtam egy csomó mindent és szinte semmit nem teljesítettem belőle. Idén jelentkeztem a várólistacsökkentésre, de olyan könyvekkel, amikhez mindig van kedvem, csak mégse kerülnek sorra. Hogy a többi listás könyvet elolvasom-e, nem biztos, de ha nem sikerül, nem omlik össze a világ.
Hagyd a reciket meg a terveket, most pihenned kell egy kicsit:)

Titti írta...

Totál igazad van, nekem sincs se tervem, se listán, most mégis minek?Hogy ott súgjon a fülem mellett?
Az olvasás és a blogolás is szórakozás, annak kell lennie, csináld úgy ahogy jól esik:)Ha ez azzal jár, hogy egy ideig kevesebb bejegyzés lesz, akkor annyi. Majd visszajön még a lelkesedés:)

Christina alias Pöfivonat írta...

@Gretty: nem terveztem bezárni, de ha két gyerkőc mellett nem sikerül, akkor kénytelen leszek. :)

Corinne M.: még nem fenyeget ez a veszély, fogsz még olvasni. :)

@katacita: a reci könyvekkel nincs baj, csak most egy kicsit túlzásba estem és ezen kell javítanom. ;)

@Szilvamag: nem gondoltam volna, hogy más is küzd ehhez hasonlóval. :D

Christina alias Pöfivonat írta...

@Nima: én minden évben csináltam, kitaláltam magamnak egy csomó hülyeséget, de hogy minek arról fogalmam sincs. :D

@Heloise: idén én sem tervezek már, főleg ha meg lesz a második gyerkőc, akkor aztán még nehezebb lesz. fogalmam sincs, hogy lesz azután. :)megszűnni, nem szeretnék. :)

Christina alias Pöfivonat írta...

@Amadea: a várólistáról én tavaly le is jelentkeztem, mert már akkor tudtam, hogy annak semmi értelme. Most meg aztán nem is próbálkozom vele, mert tudom hogy úgy sem menne. A reciket egyelőre hagyom, habár van még három könyvem, amit el kell olvasnom, de szerencsére nem undorral teszem. :D

@Titti: totálisan igazad van. :) sajnos egy jó ideje már csak kényszer, de ezt magamnak köszönhetem, mert mindig mindent túlzásba viszek. :D de idén majd másképp lesz, remélem. :D

Joeymano írta...

Egy hét múlva úgyis meggondolod magad. :P Meg amikor küldöm neked a Smaragdzöldet, mert végülis ma ideért. :)